Egyre nagyobb tétet ad a június 30-án kezdődő választásnak Emmanuel Macron francia elnök, aki legutóbb már azzal vádolta meg a kutatásokban az ő szövetségénél jobban teljesítő baloldali Új Népfrontot, illetve a jobboldali Nemzeti Tömörülést, hogy hatalomra kerülésük polgárháborúval járhat. Eközben Macronék nem állnak túl jól.
Interjút adott a Génération Do It Yourself francia podcastnak Emmanuel Macron francia elnök. Az államfő a beszélgetéskor többek között arról értekezett, hogy szerinte a szélsőbaloldali Új Népfront és a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés polgárháborút szíthat Franciaországban.
A francia elnök szerint, akinek pártját mindössze a harmadik helyre mérik a június 30-án kezdődő előrehozott parlamenti választások előtt, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) bűnözéssel és bevándorlással kapcsolatos tervei stigmatizáláson vagy megosztottságon alapulnak.
Úgy gondolom, hogy a szélsőjobb által adott megoldások szóba sem jöhetnek, mert az embereket vallásuk vagy származásuk szerint kategorizálja, és ezért megosztottsághoz és polgárháborúhoz vezet
– fogalmazta meg véleményét Macron a brit The Guardian tudósítása szerint.
Ugyanakkor nem kizárólag a Marine Le Pen fémjelezte, Jordan Bardella vezette Nemzeti Tömörülést kritizálta, hanem a több pártból, a szélsőbaltól egészen a balközépig összeálló Új Népfrontot (NFP) is, amit szintén polarizációval és a társadalom megosztásával vádolt.
Macron szerint a baloldali szövetség a kisebbségek támogatásával elszakítja a kisebbségeket a nemzet egységétől, ami szerinte ugyanúgy polgárháborúhoz vezethet, mivel úgy véli, hogy elutasítanák azokat, akik ebben nem értenek velük egyet.
Egyébként nem ez volt az első alkalom, hogy a francia elnök a mostani kampány során valamilyen érvvel egyenlőséget tett a szélsőbal és a szélsőjobb között, majd helyettük alternatívaként az őt támogató szövetséget, az Ensamble!- (jelentése: Együtt) koalíciót ajánlotta. Legutóbb épp a hétvégén beszélt arról, hogy a franciáknak nem szabadna szélsőségekre szavaznia, csakis a moderáltakra, ami épp a centrumtól a jobbközépig terjedő liberális erők koalíciója.
Emmanuel Macron francia elnök a június 9-i európai parlamenti választáson elszenvedett veresége után jelentette be, hogy feloszlatja a parlamentet, és előrehozott választásokat ír ki, mivel szerinte nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikai átrendeződést – míg a Macron pártjával, a Reneszánsszal együtt induló pártszövetségre a választók 14,6 százaléka szavazott, addig a Bardella vezette Nemzeti Tömörülésre több mint duplaannyian, 31,37 százaléknyian szavaztak.
Mint azt kielemeztük, Macron ezzel megpróbál előre menekülni, hogy összegyűjtse és maga mögé állítsa az NR győzelme miatt sokkolt politikai centrumot, azonban egyik legnagyobb problémája, hogy sem ő, sem pártja nem elég népszerű.
UGYANAKKOR AZ ELNÖKNEK NEM SIKERÜLT EDDIG MAGA MÖGÉ ÁLLÍTANIA A POLITIKAI CENTRUMOT, RÁADÁSUL a Nemzeti Tömörülés és az Új Népfront támogatása még nő is.
Míg a szélsőbaloldali és baloldali pártok összeálltak – amivel azonnal a második legnagyobb politikai erővé is váltak –, addig Macron Reneszánszának nem sikerült összehozni egy balközéptől jobbközépig tartó szövetséget, hiszen a jobbközép köztársaságpártiaknak mindössze egy részével sikerült megegyezni, miután a párt a mostani választásra kettészakadt Macron és Le Pen között.
A választási kampány hivatalosan június 17-én kezdődött, és a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülésre a választók 36 százaléka szavazna, amit 29,5 százalékponttal a szélsőbaltól balközépig terjedő Új Népfront követ, majd jócskán lemaradva következik a Macron-féle Ensamble 20,5 százalékponttal.
Így jelenleg a június 30-án, illetve július 7-én tartott választások után a legvalószínűbb, hogy ún. társbérlet jöhet: míg az elnököt Emmanuel Macron személyében a Reneszánsz párt adja, addig a miniszterelnök vélhetően a Nemzeti Tömörülés vezetője, Jordan Bardella lesz, amennyiben a kampány hátralevő részében nem történik semmi drasztikus fordulat.