Index Vakbarát Hírportál

Kimondta a legfelsőbb bíróság, mostantól az ultraortodox zsidó férfiakat is behívhatják katonának

2024. június 25., kedd 20:08

Izraelben az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság kedden egyhangúlag kimondta az ultraortodox hívők katonai szolgálatra való behívásának jogosságát a jogegyenlőség elvére hivatkozva.

Az ügyben kilenctagúra kibővített legfelsőbb jogi grémium egyhangúlag úgy határozott, hogy „az államnak nincs felhatalmazása arra, hogy elrendelje a jesiva tanulók (a vallásos felsőfokú iskolák tanulóinak) toborzásától való általános tartózkodást, és nem lehet tovább pénzt utalni azoknak a jesiváknak, melyek diákjai nem kaptak felmentést a szolgálat alól”.

„Egy nehéz háború közepette az egyenlőtlenség terhe minden eddiginél égetőbb, és a kérdés fenntartható megoldását követeli meg” – írták a bírák arra hivatkozva, hogy jelenleg a katonák életüket is feláldozzák vagy kockáztatják Izraelért, miközben az ultraortodoxok túlnyomó többsége nem viseli ezeket a közterheket.

Korábban, június 20-án már tüntettek az ortodox zsidók – lezártak egy főutat Tel-Avivban – az akkor még csak tervezett sorkatonai törvények ellen. Az alábbi videón ebből látható egy jelenet.

Ezzel felszámolták Izraelben a legsúlyosabb diszkriminációt

„A legdrágább dologgal, magával az élettel kapcsolatos diszkrimináció a legsúlyosabb diszkrimináció. Az ember hajlandó életét adni hazájának biztonságáért. Ezért cserébe nem vár semmilyen hasznot. Csak azt várja el, hogy mások is úgy viselkedjenek, mint ő” – ítélkeztek a bírók a katonai közteherviselést követelő petíciókra válaszolva.

A bíróság megállapította, hogy jogi keret hiányában nem lehet tovább állami pénzt utalni azon jesiva hallgatóknak, akik nem kaptak katonai felmentést, vagy akiknek a katonai szolgálatát nem halasztották el.

A bírák határozatukban azt is megjegyezték, hogy a legfelsőbb bíróság már több mint hét évvel ezelőtt alkotmányellenesnek minősítette a jogegyenlőség súlyos és erőteljes megsértése miatt a biztonsági szolgálatról szóló törvényt, amely lehetőséget adott a jesivákban tanulóknak arra, hogy elhalasszák szolgálatukat mindaddig, amíg teljes felmentést kapnak előrehaladott életkoruk miatt.

A bíróság szerint aláássa a besorolási kötelezettség létét a kormány azon állítása, miszerint a katonai hatóságok mérlegelési jogkört kapnak arról, hogy a lakosság mely csoportjait hívják be szolgálatra, mert

a bevonulási kötelezettség egyformán vonatkozik az ország állampolgáraira.

A kormánynak ez a véleménye emellett ellentmond a közigazgatási hatóság azon kötelezettségének is, hogy mérlegelési jogkörét méltányosan kell gyakorolnia.

Az ultraortodox zsidók máris petíciót nyújtottak be

A grémium hangsúlyozta, hogy „a biztonsági intézmények sürgősen munkaerőre szorulnak”. Az ultraortodox (vagy haredi) zsidók Izrael megalakulása óta mentesültek a kötelező nemzeti katonai szolgálat alól. Az ultraortodox zsidók a vallástanulmányokat alapvetőnek tartják a judaizmus megőrzése szempontjából, és „olyan fontosnak tartják Izrael védelmében, mint a hadsereget”.

A Haredi pártok határozottan ellenezték azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy fiatal ultraortodox férfiakat katonai szolgálatra vigyenek. Netanjahu törékeny kormánykoalíciója két Haredi pártra – az Egyesült Tóra judaizmusra és a Shasra – bízik a kormányzásban. Hetek óta próbálja előmozdítani a törvényhozást az izraeli parlamenten, a Kneszeten keresztül, amely törvénybe foglalná a haredi férfiak mentességi tervezetét.

Netanjahu védelmi minisztere, Yoav Gallant nyilvánosan bírálta Netanjahu azon kísérletét, hogy mentesítse a haredi zsidókat – írja a CNN

Az alábbi videón egy korábbi, márciusi, a tervezett törvény elleni tüntetés képsorai láthatók.

A Fegyvertestvérek nevű szervezet, a Mozgalom a Kormányzati Minőségért és 240 magánkérelmező fordult petícióval az izraeli legfelsőbb bírósághoz a szerintük fennálló jogsérelem orvoslására. Beadványukban azt állították, hogy a kormány felhatalmazás nélkül döntött egy már érvényét vesztett rendelkezés alkalmazásáról, és a hadkötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket az ország elsődleges alaptörvényeiben kell rögzíteni a Kneszetben, s azoknak meg kell felelniük a jogegyenlőség elvének.

Az ultraortodox pártok miniszterei és parlamenti képviselői támadták a legfelsőbb bíróság döntését, melyet a jobb- és baloldali pártok, valamint a petíció benyújtói egy emberként üdvözöltek.

Rovatok