Julian Assange, a WikiLeaks alapítója szabadon távozott az Amerikai Egyesült Államok csendes-óceáni szigetének bíróságáról szerdán. Az ausztrál újságíró bár azzal érvelt, hogy úgy vélte, az amerikai alkotmány szólásszabadságot védelmező első kiegészítése védi tevékenységét, meghallgatásán bűnösnek vallotta magát az amerikai kémkedési törvények megsértésében. A bíró elfogadta bűnösségét, 62 hónapnyi letöltendő börtönre ítélte, azonban a brit büntetőintézetben eltöltött idejét figyelembe véve szabadon engedték.
Julian Assange, a WikiLeaks alapítója helyi idő szerint szerdán szabadon távozott az Egyesült Államok csendes-óceáni szigetének, az Észak-Mariana-szigetek fővárosának, Saipannak a bíróságáról, miután bűnösnek vallotta magát az amerikai kémkedési törvények megsértésében – írja a The Guardian. A háromórás meghallgatás során az ausztrál újságíró azzal érvelt, hogy úgy vélte, az amerikai alkotmány szólásszabadságot védelmező első kiegészítése védi tevékenységét.
A WikiLeaks alapítóját öt év vizsgálati fogság után június 24-én szabadon engedték a brit hatóságok, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak. A férfi visszatérhetett Ausztráliába, egy szövetségi bíró az Észak-Mariana-szigeteken szerda reggelre tűzte ki a vádalku meghallgatását és az ítélethirdetést.
Julian Assange együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, és bizalmas katonai iratokat tett közzé. A WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Julian Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
„Újságíróként arra bátorítottam a forrásomat, hogy olyan információkat adjon át, amelyekről azt mondták, hogy titkosak, hogy közzétehessem azokat” – mondta a bíróságnak az ausztrál újságíró. „Úgy véltem, hogy az első alkotmánymódosítás védi ezt a tevékenységet, de elfogadom, hogy ez a kémkedési törvény megsértése volt” – tette hozzá.
Ramona V. Manglona amerikai kerületi főbíró elfogadta julian assange bűnösségét, 62 hónapnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélte hadititkok nyilvánosságra hozatala miatt, azonban a brit börtönben már letöltött büntetési időt figyelembe véve szabadon engedte.
„Szilárdan hisszük, hogy Assange úr ellen soha nem kellett volna vádat emelni a kémkedési törvény alapján, és olyan gyakorlatot végzett, amelyet újságírók minden nap végeznek” – mondta a férfi amerikai ügyvédje, Barry Pollack a bíróságon kívül újságíróknak. „A WikiLeaks munkája folytatódni fog” – fogalmazott. Brit és ausztrál ügyvédje, Jennifer Robinson megköszönte az ausztrál kormánynak, hogy évek óta diplomáciai erőfeszítéseket tett a férfi szabadon bocsátásának érdekében.
Az 52 éves újságíró a tévékamerák és fotósok tömkelegén keresztül távozott a bíróságról anélkül, hogy válaszolt volna a kérdésekre, majd integetett, amikor beszállt egy fehér terepjáróba. Saipanról egy magánrepülőgépen indult az ausztrál fővárosba, Canberrába.
Az amerikai igazságügyi minisztérium hosszas közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy „a vádalku értelmében Assange-nak tilos engedély nélkül visszatérnie az Egyesült Államokba”. Felesége, Stella Assange kedden azt mondta a Reutersnek, hogy kegyelmet kérnének, ha férje bűnösnek vallaná magát. Ha ezt megadnák neki, a jövőben visszatérhetne az Egyesült Államokba.
Ügyvédje, Barry Pollack a sajtóhoz szólva elmondta, hogy a „Julian Assange elleni büntetőeljárás példa nélküli a kémkedési törvény 100 éves történetében, az Egyesült Államok még soha nem használta azt arra, hogy olyan kiadót, újságírót üldözzön, mint Assange úr”.
„Hírértékű információkat hozott nyilvánosságra, többek között azt, hogy az Egyesült Államok háborús bűnöket követett el. Hatalmasat szenvedett a szólásszabadságért, a sajtószabadságért folytatott harcában, és azért, hogy az amerikai közvélemény és a világközösség igaz és fontos hírértékű információkhoz jusson” – tette hozzá.