A NATO-tagországok Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt választották következő főtitkárnak szerdán. A politikus október 1-től tölti be tisztségét a védelmi szövetségben, amikor Jens Stoltenberg tíz év után távozik a posztról. A bejelentésre sorra reagáltak a vezető politikusok, akik úgy látják, hogy biztonságos kezekbe került a szervezet.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának – adta hírül az MTI.
A témáról kiadott hivatalos brüsszeli közlemény szerint a politikus október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár. Kinevezését a tagállamok vezetői is megerősítik a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban.
A holland politikust, aki 14 éve vezeti az EU ötödik legnagyobb gazdaságát, széles körben hatékony konszenzusépítőnek tartják. Ugyanakkor határozottan kiállt Ukrajna mellett is, többek között a közelmúltban erőfeszítéseket tett az ukrán pilóták F–16-os vadászgépekre való kiképzésére. Miután tavaly bejelentette, hogy érdeklődik a poszt iránt, Mark Rutte már a korai szakaszban elnyerte a szövetség kulcsfontosságú tagjainak, köztük az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Németországnak a támogatását.
A leköszönő holland miniszterelnök főtitkári kampánya gyakorlatilag véget ért múlt csütörtökön, mivel mind a 32 NATO-szövetséges támogatását megszerezte. Addigi egyetlen riválisa, Klaus Iohannis román államfő a múlt héten visszavonta jelöltségét a tisztségére, valamint a román elnöki hivatal csütörtökön közölte, hogy Románia is támogatja a holland politikust.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök hosszú ideig ellenezte Mark Rutte távozó holland miniszterelnök NATO-főtitkárrá való kinevezését. Később a kormányfő közösségi oldalán már azt írta, hogy Magyarország kész támogatni a holland politikus jelölését a főtitkári posztra.
Tette ezt Rutte annak a fogadalmának a fényében, hogy teljes mértékben támogatja azt a megállapodást, amely szerint magyar állomány nem vesz részt a NATO ukrajnai tevékenységében, és ezek támogatására sem fordítanak magyar forrásokat.
Az Észak-atlanti Tanács úgy döntött, hogy Mark Rutte holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárává, Jens Stoltenberg utódjává. Rutte úr 2024. október 1-jétől tölti be főtitkári feladatait, amikor Stoltenberg úr megbízatása tíz év után lejár a szövetség élén
– áll az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerdai közleményében.
Mark Rutte közölte, „nagy lendülettel” várja, hogy elvállalhassa a feladatot. „A Szövetség a kollektív biztonságunk sarokköve, és az is marad. Ennek a szervezetnek a vezetése olyan felelősség, amelyet nem veszek félvállról” – fogalmazott a politikus a közösségi médiában a Reuters szerint.
„Üdvözlöm, hogy a NATO-szövetségesek Mark Ruttét választották utódomnak. Mark igazi transzatlanti, erős vezető és konszenzusteremtő. Sok sikert kívánok neki a NATO további megerősítéséhez! Tudom, hogy jó kezekben hagyom a NATO-t” – fogalmazott Jens Stoltenberg, a védelmi szövetség aktuális főtitkára X-oldalán.
„Gratulálunk, kedves Mark Rutte, hogy megválasztották az új NATO-főtitkárnak! Az ön vezetői képessége és tapasztalata kulcsfontosságú lesz a Szövetség számára ezekben a kihívásokkal teli időkben. Alig várom, hogy önnel együtt dolgozhassak az EU–NATO-partnerség további erősítése érdekében” – fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke X-oldalán.
„Gratulálunk Mark Rutte kinevezéséhez a NATO élére! A világszerte növekvő biztonsági kihívások idején nagy szükség lesz az ön vezetői képességére és kitartására” – közölte Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke. „A NATO biztonságos kezekben van. Gratulálok, Mark Rutte!” – fogta rövidre reakcióját David Cameron brit külügyminiszter közösségi oldalán.
Mark Rutte a Holland Királyság 50., leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. 2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) párt elnöke volt. A VVD 2010-es választási győzelmét követően két évvel a kormány összeomlott, a 2012-ben kiírt előrehozott választást újra megnyerte. A 2017-es választáson Rutte pártja megalakíthatta harmadik, négypárti koalícióját, amely 2021-ben egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült. A kiírt választást ismét megnyerte, 2023-ban a kabinet azonban ismét megbukott a Hollandiába érkező bevándorlók számának korlátozásáról kirobbant vita során. Ezt követően az idén 57 éves politikus bejelentette, hogy nem indul a 2023-as előrehozott választáson.
Azonban a tapasztalt politikus számára sem lesz sétagalopp a politikai karrierjének következő fejezete. Alig négy héttel azután, hogy megkezdheti a munkáját, az amerikaiak az urnákhoz járulnak, és újra elnökké választhatják a NATO-val szemben szkeptikus Donald Trumpot, aki kampánykörútján azzal fenyegetőzött, hogy ha visszakerül a Fehér Házba, megvonja az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket. Újraválasztása szinte biztosan kisiklatja a szervezet azon tervét is, hogy felkészítse Ukrajnát a jövőbeli tagságra, beleértve az Ukrajna eredetileg szovjet típusú hadseregének nyugatiasítását célzó erőfeszítéseket.
Amint Mark Rutte hivatalba lép, Ukrajna is segítségül fogja hívni a tél közeledtével. Az elmúlt hónapokban Oroszország fokozta az ukrán hő- és vízerőművek elleni támadásokat, és olyan infrastrukturális létesítményeket rombolt le, amelynek teljes helyreállítása hónapokig, ha nem évekig tart. Emellett a leendő NATO-főtitkár számára jelentős feladatot jelenthet majd a NATO-tagok hozzájárulásának növelése, Európa keleti szárnyának nehézségei, valamint Európa Putyin-barát, NATO-ellenes vezetői is.
Jens Stoltenberg, az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel, 2022-ben, majd 2023-ban pedig további egy évvel meghosszabbították. Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.
Jens Stoltenberg főtitkárként felügyelte, hogy a szervezet egy olyan szövetségből, amely elsősorban távoli helyeken, például Afganisztánban folytatott válságkezelési missziókkal foglalkozott, visszatért gyökereihez: az Oroszország elleni védekezéshez. Jens Stoltenberg hivatalba lépése óta négy ország csatlakozott a NATO-hoz: Montenegró, Észak-Macedónia, Finnország és Svédország.
A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény bejelentése szerint elnyert.
Azzal, hogy Mark Rutte kapja meg a vezetői posztot, a szövetség elszalasztja a lehetőséget, hogy megalakulása óta először egy nő, Kaja Kallas észt miniszterelnök kerüljön a NATO élére – amiért több tag is lobbizott. A főként kelet-európai országok által támogatott Kallast néhány nyugati tagállam túlságosan sólyomszerűnek tartotta Oroszországgal szemben.
(Borítókép: Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke nyilatkozik a médiának a jövőbeni NATO-pozíciójával kapcsolatban 2024. június 18-án Brüsszelben. Fotó: Gene Medi / NurPhoto / Getty Images)