Az orosz–ukrán háború, a világjárvány és a klímaváltozás miatt Norvégia újrakezdi a 2003-ban – amelyet mintegy fél évszázadon át folytatott – abbahagyott gabonakészletek felhalmozását. A tervek szerint 2029-re 82,5 ezer tonna gabonát tárolnának, amelyet válság esetén azonnal az állam rendelkezésére bocsátanának.
Újrakezdik a gabonakészletek felhalmozását Norvégiában a koronavírus-járvány, az Európában zajló háború és a klímaváltozás miatt – jelentette be kedden a norvég kormány.
Az MTI szemléje szerint Norvégia az 1950-es években raktározott nagy mennyiségben gabonaféléket, de a raktárakat 2003-ban bezárták, miután akkor úgy ítélték meg, hogy már nem szükséges készleteket felhalmozni.
Az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása után azonban bizottságot hoztak létre az ország vészhelyzeti készültségének felmérésére az új helyzet tükrében, és a testület azt az ajánlást tette, hogy kezdjék újra a gabonakészletek felhalmozását.
A norvég kormány négy vállalattal kötött szerződést arra, hogy szervezzék meg 30 ezer tonna gabona raktározását 2024-ben és 2025-ben az ország több pontján, már meglévő létesítményekben. A szerződés lehetővé teszi, hogy a vállalatok új raktárakat alakítsanak ki az ország tetszőleges pontjain, de azt vállalniuk kell, hogy a tárolt gabonakészleteket szükség esetén azonnal az állam rendelkezésére bocsátják.
Geir Pollestad mezőgazdasági miniszter azt közölte: a gabonakészletek felhalmozásának az a célja, hogy felkészüljenek „az elképzelhetetlenre”.
Slagsvold Vedum pénzügyminiszter hangsúlyozta, fokozni akarják a biztonságot arra az esetre, ha komoly fennakadás alakulna ki a nemzetközi kereskedelmi rendszerben vagy a hazai termelésben. Hozzátette, hogy a kormány a következő években további hasonló szerződéseket fog kötni, hogy 2029-ig biztosítsa a gabonakészletek raktározását.
A cél az, hogy az évtized végéig mintegy 82 500 tonna gabona álljon rendelkezésre a raktárakban, ami válsághelyzetben három hónapra elegendő mennyiség az egész ország számára.
Norvégiában működik a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker is, ahol a permafroszt rétegében lévő barlangokban felépített létesítményben az ismert élelmiszernövények magvait tárolják egy esetleges globális katasztrófa – például háború, járványok vagy éghajlatváltozás – esetére.