Jevhenyij Sulhat ukrán oknyomozó újságíró egy történetet akart közzétenni az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korrupciójáról, amikor egyenruhás katonák egy zsúfolt bevásárlóközpontban megkeresték, és megpróbáltak átadni neki egy katonai behívót – írja a Politico.

Az újságíró úgy értékelte a történést, hogy az SZBU az elhallgattatására törekszik.

Ezt megfélemlítésnek és újságírói tevékenységem akadályozásának tekintem

– mondta Sulhat, hozzátéve, hogy az áprilisi incidens közvetlenül azután történt, hogy kapcsolatba lépett az SZBU-val a történet megírása kapcsán.

Jevhenyij Sulhat azonban nem ijedt meg, a behívót nem fogadta el, helyette feljelentést tett.

A Politico szerint azonban nem ő az egyedüli, akinek ilyen kellemetlen élményben volt része. Más újságírók, megfigyelők és a kormánnyal szemben kritikus kérdésekkel foglalkozó civil szervezeteknél dolgozó személyek ugyancsak arra figyelmeztetnek, hogy a kormány és a magas rangú tisztviselők az emberek elhallgattatására használják hatalmukat.

A vezetés ragaszkodik ahhoz, hogy nem ő áll az ilyen incidensek hátterében.

Úgy vélem, hogy a büntetőjogi eszközök alkalmazása bármely személyre – beleértve a közéleti aktivistákat is – nyomásgyakorlás céljából elfogadhatatlan, és az ilyen tényeket azonnal jelenteni kell az illetékes hatóságoknak

– mondta a Politicónak Oleh Tatarov, az elnöki hivatal bűnüldöző szerveket felügyelő helyettes vezetője.

Az incidensek mégis szaporodnak. Vitalij Sabunyin, Ukrajna legbefolyásosabb megfigyelőszerve, a Korrupcióellenes Akcióközpont vezetője azzal vádolja Tatarovot, hogy ő áll a támadása mögött. A Korrupcióellenes Akcióközpont vezetőjét azzal vádolják, hogy helytelenül bocsátották el egy élvonalbeli egységtől, hogy biztonságosabb helyre kerülhessen a fővárosban.

Sabunyin ellen az Állami Nyomozó Iroda nemcsak a katonai szolgálat megkerülése és egy harci egységből való illegális áthelyezés miatt indított vizsgálatot, hanem azért is, mert nem adott át egy önkéntesek által vásárolt autót a katonai egységének. Sabunyin és az adományozók azonban tagadják a vádakat.

„Ha valaki mindenkitől megköveteli a törvények betartását, akkor példát kell mutatnia” – mondta Rosztiszlav Kravec kijevi ügyvéd.

Sabunyin kitart amellett, hogy az áthelyezés jogszerű volt, és Tatarovot azzal vádolja, hogy ő áll a nyomozás mögött.

Miért keres engem az elnöki hivatal? Talán azért, mert arról beszélek, hogy Tatarov hogyan irányítja Ukrajna bűnüldöző rendszerét? Vagy azért, mert a Korrupcióellenes Akcióközpont módszeresen megsemmisíti a hatóságok antidemokratikus kezdeményezéseit?

– írta Sabunyin Facebook-bejegyzésében.

„Nehezen tudom elképzelni, hogyan vádolhatnak meg a kötelességmulasztással, ha az invázió első napjaiban önként jelentkeztem Kijevben” – mondta, hozzátéve, hogy egységét távolabbra tolták a frontvonaltól, mielőtt áthelyezték volna.

Tatarov tagadta a vádakat, és kijelentette, hogy tisztában van azzal, hogy Sabunyin mennyit tett Ukrajna megreformálásáért és a korrupció elleni küzdelemért. „Feladataim közé tartozik az Igazságügyi Minisztérium és a Jogpolitikai Igazgatóság koordinálása, amely semmilyen módon nem befolyásolhatja egyetlen olyan rendvédelmi szerv tevékenységét sem, amelynek nyomozói függetlenek” – mondta Oleh Tatarov.

A Politico megkereste az Állami Nyomozó Irodát is, de nem reagáltak a Sabunyin ügyével kapcsolatos kérdésekre.

Hasonló példák tömkelege történt az országban

Márciusban Olekszandr Szalizsenko, a politikai korrupció leleplezésével foglalkozó Cseszno főszerkesztője volt kénytelen egy katonai bizottsághoz fordulni, hogy megmagyarázza, miért nem jelentkezett katonai szolgálatra. Az újságírónak negyedik stádiumú rákja van.

Márciusig nem volt problémám a toborzóirodával. Megpróbáltam szerződést kötni a hadsereggel, de egészségi állapotom miatt elutasították. Támogatom a hadsereget és a mozgósítást. Így számomra fájdalmas volt olvasni azt az online zaklató kampányt, amely mozgósításkerülőnek titulált

– mondta Szalizsenko.

A Politico szerint a korrupciót vizsgáló újságírókat az interneten is zaklatják, névtelen Telegram-csatornák a korrupció leleplezését követően mozgósításkerülőnek titulálják őket.

A megfélemlített újságírók az elnöki hivatalt hibáztatják a zaklatásokért. „Különböző megfélemlítési taktikákat alkalmaznak az újságírók elrettentésére, és persze mindig megfenyegethetnek azzal, hogy a frontra küldenek” – mondta Jurij Nyikolov oknyomozó újságíró. „Ezek a csatornák nagyon közel vannak az elnöki hivatalhoz” – tette hozzá.

Az elnöki hivatal többször is tagadta, hogy kapcsolatban állna az újságírókat támadó, névtelen Telegram-csatornákkal. Még Volodimir Zelenszkij elnök is beszélt a kérdésről, aki januárban úgy fogalmazott, hogy „az újságírókra nehezedő nyomás elfogadhatatlan”.

A zaklatása különösen durva fordulatot vett akkor, amikor januárban egy csoport megpróbált betörni kijevi lakásába, majd „mozgósításkerülő” szórólapokat ragasztott az ajtajára. A rendőrség büntetőeljárást indított az incidens miatt, de egyelőre senki ellen nem emeltek vádat. „A jó hír az, hogy az ügy még nincs lezárva. Rossz hír, hogy nincs előrelépés” – mondta Nyikolov.

A magas rangú tisztviselők ellen felhozott vádak arra utalnak, hogy a rendszer védekezik a kényelmetlen vizsgálatok ellen. Ám az ukrán megfigyelők és újságírók elismerik, hogy az ország az elmúlt években óriási előrelépést tett a korrupció elleni küzdelemben. Ezt a folyamatot az ország azon törekvése ösztönözte, hogy teljesítse az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozáshoz szükséges kritériumokat.

Jelentős eredményeket értünk el. Például a tisztviselők vagyonát ellenőrző rendszerünk az egyik legjobb a világon. Az okostelefonos elektronikus kormányzati szolgáltatások pedig eltemették a masszív adminisztratív korrupció egy rétegét

– mondta Sabunyin.

„Sajnos a korrupció elleni küzdelemben még mindig sok a tennivalónk, akárcsak a világ többi részének. És semmi sem hitelteleníti jobban a kormányt az ukránok szemében, mint a korrupciót leleplező emberek elleni támadások” – zárta gondolatait.

A korrupció Ukrajna és a Nyugat kapcsolatán is repedéseket okoz

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb feszültséget okoz Ukrajna és az Egyesült Államok viszonyában, hogy a Biden-adminisztráció nincs megelégedve a korrupcióellenes ukrán törekvésekkel. Antony Blinken amerikai külügyminiszter legutóbbi kijevi útja is felháborodást okozott, ugyanis a látogatás célja az volt, hogy felhívja az ukránok figyelmét, jóval többet kell tenniük a korrupció elleni küzdelemben.

Ukrajna korrupció elleni védelmének éppoly erősnek kell lennie, mint katonai védelmének

– mondta Blinken az ország jövőjéről szóló beszédében.

A kijelentés nem nyűgözte le az ukránokat. Tisztviselők arról számoltak be, hogy Zelenszkij kifejezetten dühös volt az amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyaláson. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Washington figyelme nincs lépésben a problémával.

„Ha annyira korruptak lennénk, mint ahogy az érzékelésük mondja” – mondta Kuleba újságíróknak a Blinkennel folytatott találkozója után –, akkor az olyan intézmények, mint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap, „egyszerűen nem adnának nekünk pénzt”.