Egyre több jel utal arra, hogy eszkalálódhat a libanoni Hezbollah és Izrael közötti konfliktus, ami teljesen felboríthatja a régió kényes egyensúlyát.
Az ENSZ-főtitkár szerint egy teljes körű háború Izrael és a Hezbollah között „katasztrófa” lenne. A nemzetközi közösség nyugalomra intése ellenére komoly előkészületek zajlanak a két ország közös határán, ugyanis a libanoni oldalon 90, míg az izraelin 60 ezer embert evakuáltak. Emellett több ország is felszólította a Libanonban tartózkodó állampolgárait, hogy a lehető leghamarabb hagyják el az arab országot.
Felmerül a kérdés, hogy ha kiszélesedne a két fél közötti viszály, akkor az Irán által támogatott síita milícia milyen erőforrásokra és fegyverekre támaszkodhat a konfliktus során?
Haszan Naszralláh, a csoport vezetője beszédében nemrégiben azt mondta, hogy a Hezbollah új fegyverekhez jutott, azonban ezt nem részletezte. Kijelentette, hogy a fegyverek hamarosan „a terepen fognak feltűnni”.
Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége szerint a Hezbollah katonai erejét több mint 150 ezer különböző típusú és hatótávolságú rakéta alkotja. A militáns csoport szerint olyan rakétái is vannak, amelyek Izrael minden területét eltalálhatják. Sok közülük nem irányított, de vannak precíziós rakétáik, drónjaik és páncéltörő, légi- és egyéb elhárító fegyvereik is.
A Hezbollah fő támogatója és fegyverszállítója Irán. Elemzők szerint Teherán szárazföldön küld fegyvert a csoportnak Irakon és Szírián keresztül. Irán az említett két országgal szoros kapcsolatot ápol, nem mellesleg jelentős befolyással is rendelkezik felettük. Kiderült az is, hogy a síita muszlim csoport fegyverei közül sok az orosz és kínai modell.
A londoni székhelyű, de szaúdi pénzből működő hírszolgáltató, az Asharq Al-Awsat egy részletes listát közölt a síita militáns csoport által birtokolt fegyverekről. Ennek megfelelően a Hezbollah egy al-Mas néven ismert iráni gyártmányú, irányított rakétát is többször bevetett már. A rakéta az iráni védelmi ipar „zászlóshajója”, egy olyan páncéltörő fegyver, amely íves röppályát követve képes eltalálni a látóhatáron kívül eső célpontokat is, így felülről tud csapást mérni.
A Hezbollah a konfliktus során izraeli drónokat is lelőtt már föld-levegő rakétákkal. A félkatonai szervezet többször is bevetett ilyen rakétákat, és lelőtte az izraeli Hermes 450 és Hermes 900-as drónokat.
A Hezbollah többször is indított egyirányú drónokat, amelyek gyakran sikeresen célba is értek. Néhányat azért lőttek ki, hogy elvonják az izraeli légvédelem figyelmét, miközben robbanóanyaggal megrakott drónokat repítettek más célpontokra. A közelmúltban a csoport más típusú támadásokat vitt véghez.
Ezek során már olyan, bombákat szóró drónokat vetettek be, amelyek a feladat elvégzését követően visszatértek Libanonba. A Hezbollah drónjai között megtalálhatók a helyben összeszerelt Ayoub és Mersad modellek, amelyek az elemzők szerint olcsók, és viszonylag könnyen előállíthatók.
Naszralláh elmondta, hogy 2006 óta a legnagyobb változás a Hezbollah fegyvertárában a precíziós irányítási rendszereinek bővítése volt. 2022-ben arról beszélt, hogy képesek rakéták ezreit utólag felszerelni irányítórendszerekkel, hogy azokat precíziós rakétákká alakítsák át. Az Asharq Al-Awsat szerint a Hezbollahnak olyan iráni modelljei vannak, mint a Raad, Fajr és a Zilzal rakéták, amelyek nagyobb teherbírással és hatótávolsággal rendelkeznek, mint a katyusák. A gázai konfliktus során október óta Izraelre lőtt rakéták között voltak a Katyushas és Burkan típusú rakéták is.
Ezenfelül a libanoni csoport hajók elleni rakétákkal is rendelkezik. A 2006-os háború óta a Hezbollah megszerezte az orosz gyártmányú, 300 km-es hatótávolságú Yakhont, bár a síita csoport nem erősítette meg, hogy birtokában van a fegyvernek.
A Hezbollah, egy libanoni székhelyű síita politikai mozgalom, az ország 1982-es izraeli inváziója idején jött létre. A csoportnak hatalmas katonai szárnya van, és a világ egyik legerősebben felfegyverzett nem állami szereplőjeként ismerik el. A libanoni hatóságoknak alig van ellenőrzésük a fegyveres csoport felett, amely büntetlenül működik az országban, és Dél-Libanon nagy részét ellenőrzi.
Létrehozásában oroszlánszerepet vállalt az iráni Forradalmi Gárda. A Hezbollah megalapítása része volt Irán azon törekvésének, hogy az 1979-es iszlám forradalma valamiképpen „exportálja” a régióba, és harcoljon az izraeli erők ellen azok 1982-es libanoni inváziója után, amelyet a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Dél-Libanonból indított támadássorozata váltott ki.
Osztozva Teherán síita iszlamista ideológiáján, a Hezbollah libanoni síita muszlimokat toborzott. A csoport egy árnyékos frakcióból erősen felfegyverzett erővé nőtte ki magát, amely jelentős befolyással bír Libanonban. 2018-ban az amerikai pénzügyminisztérium becslése szerint Irán évente több mint 700 millió dollárt biztosít a Hezbollahnak.
A csoport vezetője, Haszan Naszralláh egy 2021-es interjúban azt közölte, hogy 100 ezer katonája van, ami szakértők szerint túlzó, becslések a milícia tényleges erejét 15-20 ezer kiképzett harcos közé teszik, és ez a haderő akár 30 ezer részmunkaidős taggal is kiegészíthető.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) korábbi szóvivője, Jonathan Conricus elmondta, hogy „katonai összehasonlításban a Hezbollah minden mérőszámban sokkal erősebb, mint a Hamász.
Ez vonatkozik a rakétáik számára, azok hatótávolságára és pontosságára, a robbanófejek méretére, valamint a személyzetre, a fegyveres harcosokra, a kiképzésükre és a felszerelésükre.
Mindezek ellenére az izraeliek erőfölényben vannak, és a világ 17. legerősebb haderejével rendelkeznek. Viszont a Hezbollah tovább fokozta akcióit, mióta Izrael behatolt Rafahba, a Gázai övezet déli részén fekvő városba, és hírszerzési elemzők szerint egy totális háború kirobbanásának lehetősége sem zárható ki.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja és az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: A libanoni Hezbollah harcosai . Fotó: ANWAR AMRO / AFP)