Sara Duterte Fülöp-szigeteki alelnök lemondott oktatási miniszteri tisztségéről, valamint a kormány antikommunista munkacsoportjának alelnöki tisztségéről, ezzel komoly válsághelyzetet teremtett. Történik mindez akkor, amikor kevesebb mint egy esztendő van hátra a 2025 májusában esedékes félidős szenátusi választásokig.
Politikai megfigyelők szerint ez egyben az első legfontosabb lépés, amely jelzi Sara Duterte – aki az alelnöki székét megtartja – nagyobb politikai ambícióit a jövőben. A lehetőségek között szerepel, hogy Duterte ellenzéki vezetővé válik, és a 2025-ös félidős választásokon saját jelöltet indít Ferdinand Marcos elnök ellen, majd azon túl pedig 2028-ban az elnöki tisztségre pályázik.
Lemondásával Duterte most már szabadon pozicionálhatja magát ellenzéki szereplőként egykori szövetségesével szemben. Egyértelmű, hogy a hatalommegosztási megállapodásuk számos tényező, például a jelentős politikai különbségek miatt nem volt megvalósítható. De ennek köze van ahhoz is, hogy Marcosék nem igazán tudták megadni azokat az engedményeket, amelyekről a Duterte-klán úgy gondolta, hogy megérdemli azért, amiért segítette Marcosékat hatalomra jutni (Sara Duterte az előző elnök, Rodrigo Duterte lánya, ifjabb Ferdinand „Bongbong” Marcos pedig az országot 1965 és 1986 között vezető Ferdinand Marcos fia).
Marcos elnök és Duterte alelnök így végül különböző jelölteket támogathat a jövő évi félidős választásokon, amikor a filippínók a 24 tagú szenátus tagjainak felére egyúttal több száz egyéb önkormányzati és regionális tisztségekre szavaznak. A 2025-ös Fülöp-szigeteki szenátusi választásokat 2025. májusában tartják, ahol a 2019-ben megválasztott 12 szenátor mandátumát fogják megpályázni. A jövő évi voksoláson befutó szenátorok 2031-ig lesznek hivatalban, miközben a 2022-ben megválasztott szenátorok 2028-ig töltik be megbízatásukat.
Nemrégiben Sara Duterte azt is bejelentette, hogy Rodrigo Duterte volt Fülöp-szigeteki elnök és két fia azt tervezik, hogy indulnak a 2025-ös szenátusi választásokon az országban. Rodrigo Duterte legidősebb fia, Paolo Duterte jelenleg kongresszusi képviselő, míg másik fia, Sebastian Duterte Davao város polgármestere.
Valójában Sara Duterte és családja komolyan akadályozhatja Marcos programjának megvalósítását annak utolsó négy évében, ha több, vele szövetséges jelölt nyer a félidős választásokon.
Duterte mindenféle indoklás nélkül mondott le miniszteri tisztségéről, ugyanakkor ő marad az alelnök, amíg hivatalosan – 2028-ban – le nem jár a mandátuma.
Sajtótájékoztatóján csupán annyit közölt, hogy „lemondásom nem gyengeségből fakadt, hanem a tanáraink és a filippínó fiatalok iránti őszinte aggodalom hozta” – de nem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre.
A Marcos és a Duterte család 2022-ben egyesítette erőit az elnökválasztáson, ahol Duterte Marcos alelnökjelöltjeként indult, lehetővé téve számára, hogy a Duterte család hatalmas támogatói bázisát kihasználja, és elősegítse az egykoron kegyvesztetté vált Marcos-dinasztia visszatérését.
A Fülöp-szigeteken az elnököt és az alelnököt külön választják, ezért az ország két legmagasabb tisztségére pályázó jelöltek egy csapatban vagy ellentétes oldalon is indulhatnak. A Fülöp-szigeteki alelnök az alkotmány alapján többnyire ceremoniális szerepet tölt be, de az elnök halála vagy tartós akadályoztatása esetén ő az első az utódlási sorban. A hivatalban lévő elnök hagyományosan kinevezi az alelnököt a kabinetbe, és különböző hivatalos kormányzati funkciókkal bízza meg.
Így a Fülöp-szigeteken nem szokatlan, hogy az alelnökök idővel elhagyják a kabinetet, akár azért, hogy elhatárolódjanak a hivatalban lévő elnök hibás politikájától, akár azért, hogy
egy nagyobb politikai cél érdekében más szerepet öltsenek magukra.
Duterte egykor a 2022-es elnökválasztási verseny első számú esélyese volt, de utat engedett Marcosnak, és helyette megalakították a szövetségüket. Az ország két jól beágyazott politikai klánjának ivadékai elsöprő sikert arattak a szavazáson: Marcos 31 millió, Duterte pedig 32 millió szavazatot kapott.
A szövetség azonban a választási győzelem után gyorsan összeomlott. Marcos felhagyott Rodrigo Duterte, Sara Duterte apjának kulcsfontosságú politikájával, beleértve a véres drogellenes háborút, amelyet jelenleg a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgál. Emellett Marcos határozottabban lépett fel Pekingnek a Dél-kínai-tengerre vonatkozó széles körű követeléseivel szemben, ellentétben Duterte barátságosabb álláspontjával Kínával szemben.
Marcos szövetségesei a kongresszusban később elutasították az alelnök kérését, hogy idén több milliónyi bizalmasan felhasználható pénzeszközzel támogassák az alelnöki hivatalt és az oktatási minisztériumot.
Erre válaszul a Duterte család szülővárosában, Davaóban tüntetéseket szerveztek az elnök azon kísérletei ellen, hogy 2024 elején módosítsa az alkotmányt. A jelenlegi és a korábbi elnök ezután még azzal is megvádolta egymást, hogy illegális drogokat használnak. Politikai szakértők ezért úgy vélik, hogy Duterte lemondása a kabinetből egyértelműen jelzi, hogy 2028-ban indulni kíván az elnökválasztáson.
Ugyanakkor olyan véleményeket is hallani, hogy Duterte lemondása politikailag sebezhetőbb helyzetbe hozza őt, még akkor is, ha egyelőre magas a támogatottsága a filippínók körében. Ennek az oka, hogy mivel már nincs kabinetportfóliója, így nem lesz akkora költségvetése sem mint korábban, ami tevékenységének korlátozására kényszerítheti.
Eközben Duterte lemondásának politikai hatása pontosan még nem látható, mindenesetre Marcos és szövetségesei rövid távon fölényben vannak vele szemben, és már nyíltan bírálhatják tevékenységét.
Annak ellenére, hogy támogatói szerint az alelnök most már az ország ellenzékének vezetője lett, az ellenzéki pártok ezt nyíltan elutasították, mondván az alelnököt felelősségre kell vonni a vitatott titkos pénzek felhasználásáért, ráadásul az apja által indított brutális drogellenes háborúban is gyanúba keveredett.
Egyértelmű volt, hogy a kormánykoalíció szét fog esni, és ez végül be is következett, amikor Duterte bejelentette lemondását a kabinetből. De azon túl, hogy kivált a pártjából, Dutertének most már kevesebb szövetségese van, akikre támaszkodhat. Apja befolyása is megkérdőjeleződik, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság hamarosan elfogatóparancsot adhat ki ellene, ami komoly ütőkártya lehet Marcos kezében.
Pantaleon Alvarez volt házelnök szerint viszont Duterte vezetheti az ellenzéket, és „ellensúlyként szolgálhat a Marcos-kormányzat hiányosságaival és túlkapásaival szemben”.
A kongresszusi kisebbség tagjai számára azonban a felvetés „hihetetlen és elfogadhatatlan”. Szerintük Duterte még nem tett olyan nyilatkozatot, amely összhangban van az emberek társadalmi igazságosságért és az emberi jogok védelméért kiáltó kérésével.
Leila de Lima volt szenátor, akit a Duterte-kormányzat alatt kegyetlenül üldöztek és fogva tartottak, kifejtette, miért nem alkalmas az alelnök az ellenzék vezetésére. „Nem történt felelősségvállalás, sem elvek és álláspontok változása, amikor lemondott” – fogalmazott. „Hogyan lehet valaki ellenzéki, ha nem vonták felelősségre?”
Az ellenzék feltételezett vezetőjeként Dutertének ráadásul különböző politikai formációkkal kellene együttműködnie ahhoz, hogy eredményesen szálljon szembe a Marcos-kormány politikájával. Jelen állás szerint rendkívül nehéz lesz kapcsolatot teremtenie a valódi és hiteles ellenzéki erőkkel, mivel a többségük az apja elnyomó kormányzásának áldozata volt.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.
(Borítókép: Sara Duterte és Ferdinand Marcos 2022. június 30-án. Fotó: Ezra Acayan / Getty Images)