Új, a fentanilnál is erősebb drog terjed az európai és észak-amerikai piacon. A nitazént eredetileg a fájdalom csillapítására fejlesztették ki még az 1950-es években, de olyan függőséget váltott ki, hogy soha nem engedélyezték felhasználását a gyógyászatban.
A szintetikus opioid megjelenését eddig az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, két balti államban (Észtországban és Lettországban), valamint a Magyarországgal szomszédos Szlovéniában mutatták ki, legalábbis az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala, az UNODC szerint.
Korábbi sajtóértesülések alapján azonban Horvátországba és más országokba is szállítottak belőle.
Terjedésével párhuzamosan nőtt a nitazénhez köthető halálos kimenetelű túladagolások száma – jelentette a BBC. Ilyen eseteket regisztráltak Írországban, az Egyesült Királyságban, Észtországban és Lettországban – közölte Angela Me, az UNODC kutatási vezetője.
Az új, szupererősként jellemzett drogok, amelyeknek több fajtája is ismeretes, sokkal hatásosabbak a heroinnál. A Kínában tömegesen gyártott, rendkívül potens szintetikus opioidok egy családja a Baltikum közvetítésével jut Nyugat-Európába, ellepi a heroinpiacot és tömeges haláleseteket okoz – figyelmeztetett nemrég az Európai Unió kábítószer-ellenőrző hatósága is.
Az új szintetikus drogok megjelenése szerte a világon megszólaltatta a vészcsengőket.
Azok után kezdték el gyártani, hogy a tálibok gyakorlatilag egy tollvonással felszámolták a máktermesztést – ami az amerikaiaknak soha nem sikerült. A heroin alapanyagául szolgáló ópiumtermelés 95 százalékkal csökkent Afganisztánban.
A hosszú távú következményeket – a szakértők szerint – egyelőre felmérni is nehéz. A keresletet mindenesetre a heroin tisztasága is befolyásolja, ami miatt a fogyasztók szintetikus drogokra válthatnak, ez pedig növeli a „túladagolás kockázatát”.
Már korábban kiderült, hogy a nitazént kutyaeledelnek álcázva vagy vendéglátóipari kellékekben csempészik Nagy-Britanniába, sőt nyíltan kínálják eladásra a közösségi média közvetítésével.
Az egyik értékesítő például egy fiatal, vidéki, Szecsuán tartományból származó kínai nő, aki angol nyelvtudásával a diploma megszerzése után talált munkát egy vegyipari cégnél.
Online beszélgetett a potenciális vásárlókkal, és kezdetben azt sem tudta, mit értékesít. Miután rájött, hogy tulajdonképpen kábítószer-kereskedő, nem zavarta különösképpen, hisz tisztes jutalékot kapott minden eladott tétel után.
Az Egyesült Államok már régóta azzal vádolja Kínát, hogy elárasztja az amerikai piacot a heroinnál ötvenszer is erősebb szintetikus drogokkal.
Tavalyelőtt több mint százezer amerikai halt meg fentanil-túladagolásban – legalábbis az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ felmérése szerint.
Egy másik amerikai tanulmány azt állítja: „teljes mértékben állami tulajdonban lévő” kínai vállalatok vesznek részt a kábítószer-kereskedelemben. A kínai kormány következetesen tagadta még azt is, hogy tudomása van az illegális kábítószer-kereskedelemről.
Ezzel szemben viszont egy másik kínai nő azzal büszkélkedett, hogy Kanadától Horvátországig vannak ügyfelei, bizonyítékul pedig a küldemények futárcímkéit is megmutatta.
A brit hatóságok a nitazént a legveszélyesebb drogok közé sorolták, ezért életfogytiglani büntetésre számíthat előállítója és terjesztője egyaránt. A szakértők szerint a brit kormány túl lassan lépett annak érdekében, hogy a szintetikus drogokat eltüntesse az utcákról.
Az UNODC jelentése szerint „a tiltott fentanilok” még mindig „példátlan számú túladagolásos halálesetért” felelősek. Az ENSZ-ügynökség szerint a globális kábítószer-fogyasztás az elmúlt évtizedben egyötödével nőtt, a fogyasztók száma pedig 2022-re elérte a 292 milliót.
A legelterjedtebb kábítószerek az élvezők száma alapján:
A nitazént először az 1950-es években fejlesztették ki fájdalomcsillapítóként, de annyira erős és olyan függőséget okoz, hogy gyógyászati felhasználását soha nem engedélyezték.
Befecskendezve, belélegezve, lenyelve, kivált pedig más kábítószerrel és alkohollal keverve rendkívül veszélyes, és jelentősen növeli a túladagolás, sőt a halál kockázatát.
(Borítókép: N itazénpor. Fotó: Joe Lamberti / The Washington Post / Getty Images)