2024. július 1-től fél éven keresztül Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Az ország már régóta komoly kritikák kereszttüzében áll, többek között az oroszokkal való túl szoros kapcsolat és a sorozatos vétók miatt. Az elnökség kezdetekor áttekintettük annak nemzetközi sajtóvisszhangját. A legtöbben a magyar kormány „trollkodására” számítanak, és azt is kiemelték: prioritás volt, hogy a lényeges kérdéseket még a belga elnökség alatt lezárják, hogy a magyarok „minél kisebb kárt tudjanak csak okozni”.
„Muszáj sajnálnunk a magyar tisztviselőket. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az EU egyik főprovokátora, a diplomaták túlóráznak, hogy hangsúlyozzák: Budapest normális, sikeres időszakot szeretne vinni, amikor július 1-től az uniós országok közötti megbeszélések moderátora lesz” – írja az EU magyar soros elnökség megkezdését elemző cikkében a Politico.
Tisztában vagyunk azzal, hogy nagyon közelről figyelik majd, hogy őszintén együttműködünk-e a tagállamokkal és az intézményekkel, és hogy becsületes közvetítők leszünk-e – mondta Bóka János magyar EU-miniszter a POLITICO-nak. Ezt alaposan meg fogják vizsgálni, és talán még a mérce is magasabb lesz Magyarországgal szemben, mint más elnökségek esetében
– mondta a lapnak az európai ügyekért felelős magyar miniszter, hangsúlyozva, hogy Budapest meg fog felelni ennek a magasabb mércének.
A probléma az, hogy az unió ezt egyáltalán nem hiszi el.
Az elmúlt években Budapest állandó szálka volt az EU szemében az Oroszország elleni szankciók késleltetése vagy felhígítása, az Ukrajnának szánt katonai segélyek blokkolása, valamint a hazai jogállamisági problémák miatt – ez a történet vezetett ahhoz, hogy az EU blokkolta (majd részben feloldotta) a Magyarországnak szánt forrásokat.
A belga elnökségre egyértelműen nyomás nehezedett: még Orbán elnöksége előtt el kell varrni a jelentős szálakat, hogy ne okozhasson túl nagy károkat
– mondta egy uniós diplomata a lapnak.
A brit The Guardian azt emelte, ki, hogy már annak bejelentése előtt hónapokkal az a hír járta, hogy Magyarország Donald Trump szlogenjének átdolgozott változatát tervezi használni soros EU-elnöksége idejére: Tegyük újra naggyá Európát! (Trump jelmondata, amely a republikánus trumpista szárny megnevezésére is szolgál, MAGA, vagyis Make America Great Again – Tegyük újra naggyá Amerikát.)
Ez az ötlet annyira bénán és nevetségesen hangzott, hogy tartózkodtunk a közléstől. Tévedtünk
– idézi a cikk Panyi Szabolcsot, a Direkt 36 oknyomozó újságíróját.
Amikor a szlogent bejelentették, arról a CNN is hírt adott. Ők akkor azt írták, hogy „a jelmondat szinte pontos mása annak a szlogennek, amelyet Donald Trump volt amerikai elnök használ, aki korábban gyakran dicsérte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt”.
A külügyminiszterek múlt havi találkozóján a brit lap szerint a frusztráció elszabadult, amikor a miniszterek „szembekerültek a Kreml által kidekorált kollégájukkal, Szijjártó Péterrel, mert Magyarország ismételten keresztbe tett az Oroszország elleni szankcióknak”.
A The Guardian írása szerint egy magas rangú uniós diplomata azt mondta a lapnak:
Nyugtatókat kell szednem, amikor ez a kérdés szóba kerül, mert kezd tényleg nevetségessé válni... Minden egyes esetben azt látjuk, hogy a magyarok akadályozzák Ukrajna képességét, hogy felvegye a harcot egy agresszorral szemben.
Diplomaták szerint Orbán Viktor kevés kárt okozhat, mert elnöksége egybeesik egy interregnummal az uniós ügyekben: a következő Európai Bizottság – az uniós jog kezdeményezője és végrehajtója – csak november 1-jén lép hivatalba – írják.
Azt is kiemelik, hogy a Transparency International magyarországi szervezete és az Átlátszó független médium bejelentette, hogy a szuverenitásvédelmi törvény célkeresztjébe került. A szuverenitásvédelmi hivatal egy „Putyin által inspirált szervezet” – mondta Gwendoline Delbos-Corfield, az Európai Parlament magyar ügyekért felelős rapportőre, összehasonlítást téve Vlagyimir Putyin 2012-es külföldi ügynökökről szóló törvényével, amelyet a civil társadalom elnyomására használ Oroszországban.
Az Euractiv a magyar elnökség megkezdéséről az AFP francia hírügynökséggel közös híradásában – amelynek illusztrációjaként egy Orbán Viktort Vlagyimir Putyinnal együtt ábrázoló közös fotó jelenik meg – megemlítette nemcsak a visszás magyar jelmondatot, hanem Orbán Viktor azon korábbi kijelentését is, hogy Magyarországnak – vagyis a Fidesznek – el kell foglalnia Brüsszelt.
A lap arról ír, hogy
az ország uniós elnökségének hét prioritása között szerepel az »illegális migráció« megfékezése és a nyugat-balkáni országok »egy lépéssel közelebb« hozása az uniós tagsághoz.
Orbán Viktor az elnökséget arra használhatja, hogy meghatározza a napirendet, de a bizottság támogatása nélkül nem tud eredményeket elérni
– mondta Daniel Hegedus, a German Marshall Fund vezető munkatársa az AFP-nek.
Megjegyezte azt is, hogy a magyar miniszterelnöknek korlátozott lehetősége van arra, hogy kerékkötőként lépjen fel, mivel a leköszönő belga elnökség és az uniós intézmények siettek a fontos döntések meghozatalával.
Az Európai Unió a múlt héten újabb szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, és hivatalosan is történelmi csatlakozási tárgyalásokat kezdett Ukrajnával. „Mindenki az instabilitás csökkentésére törekedett, ezzel szűkítve a magyar elnökség mozgásterét” – húzta alá Hegedus.
A kommunikációs fronton azonban további trollkodás várható – tette hozzá.
A Szabad Európa kiemeli, hogy a Lisszaboni Szerződés óta az Európai Unió kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak állandó elnöke van, a külpolitika pedig a szintén teljes ciklusra kinevezett kül- és biztonságpolitikai főképviselőhöz tartozik – aki jelen pillanatban a spanyol Josep Borell.
Hogyan érinti ez a magyar elnökséget? Nos, csökkenti a magyar nemzeti-konzervatív kormány két leginkább Brüsszel-ellenes tagja, Orbán Viktor és külügyminisztere, Szijjártó Péter befolyását. Budapest persze továbbra is befolyásolhatja a napirendet, amint azt a Donald Trump által inspirált »Make Europe Great Again« (MEGA) elnöki szlogen múlt heti bemutatásával láthattuk. Magyarország merész lépését Brüsszelben sokan »trollkodásnak« minősítették, és úgy érzik, hogy lesz még részük ilyenben
– írják.
Arra a kérdésre, hogy pontosan mit is jelent az elnökség, a lap azt válaszolja, hogy Magyarország többi minisztere, például a mezőgazdaságért vagy az igazságügyért felelős miniszterek továbbra is elnökölni fognak a saját területükön a tanácsi üléseken, és a magyar diplomaták ugyanezt teszik majd az előkészítő munkacsoportokban. A soros elnökség lényege, hogy a hivatalban lévőktől elvárják, hogy becsületes közvetítők legyenek és konszenzusra törekedjenek a tagállamok között.
A lap fenntartja, ahelyett, hogy problémákat okozna, Magyarország dönthet úgy is, hogy tisztességesen játszik. A különböző tagállamok tisztviselőivel beszélgetve néhányan rámutattak számukra, hogy bár Magyarországnak minden bizonnyal van egy – a konszenzussal gyakran ellentétes – napirendje, a magyar tisztviselők az elnökséget megelőzően professzionálisan viselkedtek, hangsúlyozva, hogy mindent a szabályok szerint fognak csinálni.
(Borítókép: Látogatók az Európai Parlament épületében 2024. május 25-én. Fotó: Johannes Simon / Getty Images)