Kína kiemelten fontosnak tartja az MI fejlesztését, és aktívan támogatja az internet, a big data, az MI és a hagyományos gazdaság mélyintegrációját, hogy elősegítse az intelligens ipar növekedését. A 4311 MI-vállalat technológiai együttműködési kapcsolatainak földrajzi eloszlása alapján jelenleg „maghálós” szerkezeti jellemzőket mutat. Peking, Guangdong, Csöcsiang és Sanghaj alkotják az értékhálózat központi csomópontjait, a technológiai támogatás országos kapcsolatainak 85,18 százalékát képviselve.

A Peking-Tiencsin-Hebei, a Gyöngy-folyó deltája és a Jangce-delta régiók közötti regionális technológiai „diffúzió”  fontos hajtóereje  Kína MI-technológiai innovációjának és ipari fejlődésének. A technológiai együttműködési kapcsolatok számának arányát tekintve az első helyen a big data és a felhőalapú számítástechnika áll 42,70 százalékos aránnyal, a második helyen az IoT (a dolgok internete) 11,92 százalékkal, a harmadik helyen az 5G áll 8,02 százalékkal, a negyedik és ötödik helyen az intelligens robotok és intelligens chipek következnek 5,99 százalékos és 4,60 százalékos aránnyal.

2023-ban Kína MI-alapú iparágának mérete elérte az 5784 milliárd jüant (79,67 milliárd dollárt), ami 13,9 százalékos éves növekedést jelent. A generatív mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalatok aránya már elérte a 15 százalékot, és a piac mérete megközelíti a 14 400 milliárd jüant.

A pekingi kormány az év elején egy akciótervet mutatott be az ipari berendezések fejlesztésének előmozdítására, amelynek célja, hogy az ipari beruházások több mint 25 százalékkal növekedjenek a 2023–2027 közötti időszakban. 2027-re a főbb vállalatoknál a digitális K+F és a tervezési eszközök penetrációs aránya meghaladja a 90 százalékot, és a kulcsfontosságú gyártási folyamatok több mint 75 százaléka numerikusan vezérelt lesz.

Az expó idei témája a „Globális Intelligencia, Mozgósított Jövő” volt. A június 20-án tartott nyitó fórumon számos iparági szakértő és vállalati vezető vitatta meg az intelligens ipar fejlődési irányait. Egyetértettek abban, hogy az „MI+” koncepció mélyebb bevezetésével az MI-ipar még szélesebb fejlődési lehetőségeket kínál. Zeng Yi, a China Electronics Corporation elnöke kiemelte, hogy az intelligens technológia fejlesztése folyamatos erőfeszítéseket igényel.

Szerinte nem szabad az MI-t túlzottan szórakoztató célokra használni, hanem inkább az ipari lánc és rendszer felépítésére kell összpontosítani, hogy jobban támogassuk az ipari fejlődést és a technológiai haladást. Yang Yuanqing, a Lenovo Group elnöke és vezérigazgatója hangsúlyozta az MI hajtóerejének teljes kihasználását, hogy minden vállalat és egyén élvezhesse az MI által hozott hatékonysági előnyöket. 

A mesterséges intelligencia nagy modellek, intelligens vezetés, intelligens hálózatok és intelligens kabinok áttörést jelentő technológiákként erőteljes hajtóerőt biztosítanak Kína új energia-autóiparának globális vezető szerepéhez. Zhang Xinghai, a Seres Group elnöke elmondta, hogy a vállalat folyamatosan kutatja a szoftverek által meghatározott autók és az intelligens elektromos integráció lehetőségeit, már több mint 1,4 millió OTA-frissítést  (over-the-air)  végeztek, és az összesített intelligens vezetési távolság elérte a 2,65 milliárd kilométert, ami globálisan az élvonalban van. Zhang szerint Kína új energiaautóinak piaci részesedése már 50 százalékos, és bízik abban, hogy az intelligens vezetés aránya is gyorsan növekedni fog a jövőben.

Az expó rávilágított arra, hogy Kína mesterségesintelligencia-ipara jelentős növekedés előtt áll, köszönhetően az innovációra és az ipari integrációra helyezett hangsúlynak. Az MI-technológiák fejlődése nemcsak az ipari hatékonyságot növeli, hanem szélesebb körű társadalmi és gazdasági előnyöket is hoz, megerősítve Kína vezető szerepét a globális technológiai forradalomban.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.