José Raúl Mulino hétfőn esküdött fel Panama következő elnökeként, és máris hatalmas nyomás nehezedik rá, hogy lassítsa az országot Kolumbiával összekötő Darien hasadékon keresztül elharapódzó illegális migrációt. A 65 éves korábbi biztonsági miniszter azt ígérte, hogy leállítja a dzsungelekkel borított és nagyrészt törvénytelen határon keresztül történő migrációt – írta meg az NBC News.

A hasadékon tavaly több mint félmillió ember haladt át, és 2024-ben eddig több mint 190 ezren keltek át, a legtöbb migráns Venezuelából, Ecuadorból, Kolumbiából és Kínából érkezett.

Nem fogom megengedni, hogy Panama nyitott út legyen több ezer ember számára, akik illegálisan lépnek be az országunkba, és akiket egy kábítószer- és emberkereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi szervezet támogat

– mondta Mulino hétfőn, miután letette esküjét. „Megértem, hogy a migrációnak mélyen gyökerező okai vannak, de minden országnak meg kell oldania a problémáit” – tette hozzá.

Röviddel Mulino beiktatása után a panamai kormány közleményt adott ki, amelyben leírta, hogy Alejandro Mayorkas amerikai belbiztonsági miniszter hétfőn egyetértési nyilatkozatot írt alá Javier Martínez-Acha panamai külügyminiszterrel, amelyben az amerikai kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy fedezi a Darien hasadékon keresztül illegálisan Panamába érkező migránsok hazatelepítésének költségeit.

Az amerikai szerepvállalás nagyrészt a kitoloncolási repülőjáratok költségeinek fedezését jelentené. Javier Martínez-Acha kijelölt panamai külügyminiszter vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok segítene a költségek fedezésében, de az összegeket még nem határozták meg.

Véget nem érő küzdelem

„Mulino a napirendjén szereplő legfontosabb kérdésként azt ígérte, hogy véget vet a Darien hasadékon keresztül történő illegális bevándorlásnak” – mondta Michael Shifter, a Georgetown Egyetem adjunktusa.

Úgy tűnik, hogy az új elnök rendkívül elkötelezett az elképzelés mellett. Ezt a politikát azonban nem lesz könnyű megvalósítani. Várható, hogy különböző érdekcsoportok lépnek fel ellene” 

– mondta Shifter.

Panamának a migránsok megállítására és kitoloncolására irányuló erőfeszítései hatalmas változást jelentenének. A leköszönő kormányzat alatt Panama arra törekedett, hogy segítse a migránsokat abban, hogy gyorsan és rendezett módon keljenek át az országon. A migránsok előbukkannak a dzsungelből, regisztrálnak a hatóságoknál, és áthaladnak az országon a Costa Rica-i határig – eddig így működött.

A panamai bűnüldözési erőfeszítések megerősítése potenciálisan csökkentheti az amerikai határra érkező migránsok számát is, legalábbis egy ideig, amíg új útvonalakat nem alakítanak ki maguknak. Ez a migránsokat kockázatosabb irányokba kényszerítheti, és az embercsempészek számára is előnyös lehet.

„Bicegő gazdaság”

Mulino májusban a szavazatok több mint 30 százalékával nyerte meg a választásokat egy zsúfolt mezőnyben. Ricardo Martinelli korábbi elnököt váltotta a jelöltek sorában, miután a korábbi vezetőt eltiltották a jelöltségtől, ugyanis pénzmosás miatt 10 év börtönbüntetésre ítélték.

A migráció mellett Mulino feladata lesz a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának, a Panama-csatornának az irányítása, amely idén a tartós szárazság miatt kénytelen volt korlátozni a forgalmat. Meg kell találnia a módját annak is, hogy betömje a panamai költségvetésben keletkezett lyukat, amelyet egy jelentős bányászati koncessziónak a népi tiltakozások utáni megszüntetése okozott.

Mulino hétfőn bírálta Laurentino Cortizo elnök leköszönő kormányát, amiért az „bicegő gazdaságot és magas államadósságot” hagyott maga után.

Olyan kormányt fogok kapni, amely elsősorban a panamaiak nagy többsége problémájának megoldására összpontosít. Ez nem a gazdagságtól való megszabadulást jelenti, hanem a szegénység elleni küzdelmet

– mondta Mulino.

Ígéretet tett egy, a fiatalok foglalkoztatását célzó program elindítására is, valamint az ország útjainak és autópályáinak újjáépítésére irányuló erőfeszítésekre.