Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint az állam- és kormányfőket tömörítő uniós intézmény álláspontja világos: Oroszország az agresszor és Ukrajna az áldozat, Ukrajnáról tárgyalni pedig nem lehet Ukrajna nélkül.
Rövid bejegyzéssel reagált közösségi oldalán Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke arra, hogy sajtóhírek szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken Moszkvába látogathat, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon.
Mint azt az Európai Tanács elnöke írja, az EU nevében a soros elnök nem tárgyalhat Oroszországgal.
Az EU rotációs elven betöltött elnökségének nincs mandátuma arra, hogy az EU nevében kapcsolatot létesítsen Oroszországgal. Az Európai Tanács [álláspontja] világos: Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat. Ukrajnáról semmilyen megbeszélés nem történhet Ukrajna nélkül
– írja Michel, amivel így egyértelművé tette, hogy a soros elnökséget július 1-jével fél évig megkapó Magyarország az EU nevében nem tárgyalhat Oroszországgal, mint ami a magyar diplomáciának feltehetően a terve lett volna.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök még a soros elnökség átvételekor egy interjúban beszélt arról, hogy nem sokára jönnek az első lépések az ukrajnai béke előmozdítása érdekében, amivel – mint utólag kiderült – a július 2-i kijevi látogatására utalt, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatóján bejelentkezett közvetítőnek Ukrajna és az azt megtámadó Oroszország között. Ezután pedig július 4-én több lap úgy értesült, hogy a magyar kormányfő pénteken Moszkvába látogathat, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalhat.
Így amennyiben Orbán az EU soros elnökségét ellátó kormányfőként az EU nevében kívánt volna tárgyalni Putyinnal, Michel kijelentette, hogy ezt a magyar miniszterelnök nem teheti meg.
Mint azt korábban bemutattuk, az EU soros elnöksége nevében eljáró tisztviselőnek a nemzetközi porondon és más uniós intézményekkel való hivatalos tárgyalása során saját országának álláspontja helyett a 27 tagállam közös álláspontját kell képviselnie, amiről a tagállamok korábban közösen döntöttek – ugyanakkor az Európai Unió egészét általában annak biztonságpolitikai és külpolitikai főképviselője (jelenleg a spanyol Josep Borrell, vélhetően pedig majd az észt Kaja Kallas fogja tőle ezt a feladatot átvenni), vagy az Európai Tanács elnöke képviseli külföldön, de mint írtuk, ők is csak megfelelő felhatalmazással tehetik mindezt.
Ráadásul az ukrajnai háború kapcsán sem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsban, sem pedig a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsában nem hoztak olyan döntést, hogy megkezdenék a tárgyalásokat Oroszországgal – a legutóbbi EU-csúcson a tagállamok vezetői többek között abban állapodtak meg, hogy Ukrajnát addig támogatják katonailag, pénzügyileg és politikailag, amíg szükséges, illetve a békéről kizárólag Kijev akarata szerint lehet tárgyalni.
A legutóbbi, június 27-i EU-csúcs konklúziójában az ukrajnai béke kapcsán pontosan ebben állapodtak meg közösen a tagállamok vezetői:
Az Európai Tanács üdvözli az ukrajnai békéről szóló, 2024. június 15-én és 16-án, Svájcban tartott csúcstalálkozó eredményét. Az Európai Unió és tagállamai fenn fogják tartani az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás jöjjön létre az ENSZ Alapokmányában foglalt elveken és a nemzetközi jogon alapuló átfogó, igazságos és tartós béke megteremtéséhez – különösen a legfontosabb fejlődő országok és feltörekvő gazdaságok részéről –, összhangban Ukrajna békeformulájának alapelveivel és célkitűzéseivel
– áll a dokumentumban, ami mellett megerősítik például az Ukrajna szuverenitása és területi integritása melletti kiállásukat is.
azaz a soros elnöknek nincs felhatalmazása, hogy Moszkvával hivatalosan, formális keretek között, az EU nevében tárgyaljon.
Az Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij közötti találkozó jelentőségét ebben a cikkben jártuk körül, ahol az Indexnek megszólaló Bendarzsevszkij Anton posztszovjet szakértő arról beszélt, hogy a találkozónak a két ország közötti régóta érett kapcsolatjavítás mellett egyik célja a magyar kormányfő részéről épp a biztonságpolitikai kihívások és a béke kérdésköréről való tárgyalás lehetett.
Orbán Viktor az ukrajnai háború kapcsán már régóta azt szorgalmazza, hogy a két harcoló fél először tegye le a fegyvereket és kössenek tűzszüneti megállapodást, majd azután kezdjenek bele a béketárgyalásokba, azonban Vlagyimir Putyin július 4-én a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóját követően arról beszélt, hogy
Oroszország csak azután hajlandó a tűzszünetről tárgyalni, ha a felek először megkezdték a béketárgyalásokat,
azaz a béketárgyalások során még ugyanúgy lehetnének kisebb-nagyobb katonai összecsapások.
Ezzel szemben Ukrajna – és mint fentebb írtuk, az Európai Unió – azt szeretné, hogy a kidolgozás alatt álló ukrán terv szerint tárgyaljanak a békéről, külön hivatkozva a 2022 novemberében tíz pontban bemutatott ukrajnai békeformula elveire és céljaira – ebben Zelenszkijék többek között a béketárgyalások megkezdéséhez feltételül azt szabták, hogy az orosz katonák hagyják el Ukrajna területét és ott fejezzenek be minden katonai tevékenységet.
(Borítókép: Charles Michel és Orbán Viktor. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)