A külföldiek elleni erőszakos támadások vitát váltottak ki a szélsőséges nacionalizmusról az interneten egy olyan országban, amely erősen cenzúrázza a kormány által tiltott információkat.
A kínai közösségi médiában tavaly közzétett videón több mint 100 japán gyerek látható, akik feltehetően egy sanghaji általános iskolába jártak, és az iskola udvarán gyülekeztek. Kínai feliratok idézték a csoportot vezető két diákot, akik kiabáltak: „Sanghaj a miénk. Hamarosan egész Kína is a miénk lesz”.
Az üzenetek riasztóak voltak Kínában, amelyet Japán a második világháború alatt megszállt. Csakhogy a jelenet valójában egy japán általános iskolában játszódott le. És a diákok nem Kína elleni gyűlöletet szítottak, hanem esküt tettek, hogy tisztességesen játszanak egy sporteseményen − írja riportjában a The New York Times.
A videót csak azután törölték a közösségi médiából, hogy több mint 10 millióan megtekintették.
Az iskolai videóhoz hasonló idegengyűlölő online tartalmak jelenleg is heves vita tárgyát képezik Kínában. Múlt héten egy kínai férfi Kelet-Kínában megkéselt egy japán nőt és fiát. Két héttel korábban egy iowai főiskoláról érkezett négy vendégtanárt késeltek meg Kína északkeleti részén. Egyesek azonban Kínában megkérdőjelezik az online beszéd szerepét a valós erőszak szításában.
Kínának van a világon a legkifinomultabb rendszere arra, hogy cenzúrázza az internetet − ha akarja. A kormány szigorú szabályokat állít fel arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem lehet mondani a politikáról, a gazdaságról, a társadalomról és az ország vezetéséről. Az internetes cégek cenzorok hadseregét vetik be. A magánszemélyek általában öncenzúrát gyakorolnak, mert tudják, hogy a posztjaik miatt törölhetik a közösségi média fiókjukat − de akár még börtönbe is kerülhetnek.
A kínai internet mégis tele van gyűlöletbeszéddel a japánok, amerikaiak, zsidók és afrikaiak, valamint a kormányt bíráló kínaiak ellen. A Japánról és az Egyesült Államokról szóló hamis információk rendszeresen vezetik a keresési listákat, és rengetegen újraosztják őket.
Azt, hogy mi történik az online térben, befolyásolja az erősödő nacionalizmus, amelyet Kínában Hszi Csin-ping elnök is támogat. Kína egyik válasza a riválisaival szembeni feszültségek súlyosbodására a „farkasharcos” diplomácia, amely kifejezés a geopolitika ultranacionalista és gyakran ellenséges megközelítésének leírására szolgál.
Természetesen az online gyűlöletbeszéd és dezinformáció nem csak Kínára jellemző. A kínai kormány azonban egy jól működő közvélemény-formáló gépezetet működtet,
amely tolerálja, sőt bátorítja az ilyen jellegű üzeneteket, ha azok bizonyos országok és azok polgárai ellen irányulnak.
A hatóságok elhallgattatják azokat a hangokat, amelyek megpróbálják helyreigazítani a valótlanságokat, vagy megpróbálnak szót érteni azok terjesztőivel. Az internetes cégek pedig a soviniszta tartalmak által kiváltott online forgalomból kaszálnak. A közösségi média influenszerei, valamint a Hszi korszak néhány legmagasabban jegyzett értelmiségije és írója pedig forgalmat és bevételt generálnak.
2023 februárjában a kínai állami média széles körben foglalkozott egy mérgező vegyi anyagokat szállító vonat kisiklásával az ohiói East Palestine-ban. Az influenszerek számos összeesküvés-elméletet gyártottak. Az egyik az esetet az 1986-os nukleáris baleset, Csernobil megfelelőjének nevezte, és azt állította, hogy Ohio nagy része lakhatatlanná vált. Az elmélet azt állította, hogy az amerikai kormány és a mainstream média megpróbálta eltussolni az esetet, hasonlóan ahhoz, ami Csernobil esetében történt.
Tuan Lian, egy online félretájékoztatási tanácsadó, akinek 1,7 millió követője van a Weibo közösségi médiaplatformon, egy olyan cikket tett közzé a tragédiáról, amely megpróbálta elválasztani a tényeket az álhírektől. Arra buzdította a nyilvánosságot, hogy ne dőljenek be a félretájékoztatásnak. A cikket több mint 1000-szer újraosztották − majd törölték. Weibo fiókját körülbelül három hónapra felfüggesztették, az online szabályok megsértésére hivatkozva.
A szólásszabadság tere beszűkült
− mondta a lapnak adott interjújában..
„A múltban, ha a CCTV jelentős hibát követett el a tudósításaiban, akkor azt ki lehetett gúnyolni, igaz?” − mondta, utalva a Kínai Központi Televízióra, az állami műsorszolgáltatóra. „De most még akkor sem lehet tenni semmit, ha szemenszedett módon hazudnak” Liu Szu-t, egy sanghaji tudományos bloggert azért cenzúrázták, mert megpróbálta tisztázni a Japán ellen irányuló összehangolt kormányzati kampányt.
2023-ban Kína dezinformációkat terjesztett a japán kormány azon döntésének biztonságos voltáról, hogy a japán kormány az óceánba engedte a Fukusima Dajicsi atomerőműből származó kezelt radioaktív vizet. Félelmet és felháborodást keltett azzal, hogy „nukleárisan szennyezett víznek” nevezte azt.
Miután Liu több cikket is írt, amelyekben megkérdőjelezte az elhangzottakat, valaki feljelentette őt a sanghaji internetes szabályozó hatóságnál. Liu törölte a cikket, bocsánatkérést tett közzé, és megígérte, hogy távol tartja magát az aktuális ügyek kommentálásától. Ezután nyilvános WeChat közösségi média fiókját hat hónapra felfüggesztették.
Liu egyike azon kínai értelmiségieknek, akik aggodalmuknak adtak hangot a külföldiek online támadása miatt. Idén egy másik WeChat-cikkében bírálta azt a trendet, hogy a hagyományos kínai orvoslást dicsőítik, miközben a nyugati orvoslásról lekicsinylően beszélnek. Ekkor ismét feljelentést tettek ellene.
Ha egy társadalmat teljesen eláraszt a nacionalizmus, az ország jövőbeli sorsa előre látható
− írta.
A kínai külügyminisztérium szóvivői szerint a külföldiek elleni legutóbbi támadások elszigetelt bűncselekmények voltak. A helyi hatóságok nem sok információt osztottak meg. A közösségi médiában azonban sok kommentben dicsérték a támadásokat és az elkövetőket.
Az online gyűlölet terjesztésének másik ereje a rövid videók népszerűségében rejlik a kínai videoplatformokon, például a Douyinon. A videókban influencerek olyan jeleneteket rendeznek meg, amelyekben kínaiakat aláznak meg japánok, majd harcművészeti mozdulatokkal verik meg őket. Néha egy egész jelenet csak a japánok sértegetéséről és megveréséről szól.
Az Amerika-ellenesség is elterjedt.
Az itt töltött több mint két évem alatt aggódtam amiatt, hogy a kínai kormány nagyon agresszívan törekszik Amerika befeketítésére, az amerikai társadalom, az amerikai történelem és az amerikai politika történeteinek elferdített elmesélésére. Ez minden nap megtörténik az összes, a kormány számára elérhető hálózaton, és az interneten nagyfokú Amerika-ellenesség tapasztalható
− mondta Nicholas Burns, az Egyesült Államok kínai nagykövete a The Wall Street Journalnak egy múlt heti cikkében.
Árulkodó, ha megnézzük, hogy a kínai cenzorok milyen esetekben lépnek fel gyorsan és hatékonyan, hogy eltávolítsanak valamit, ami nem tetszik nekik.
Miután 2021-ben a teniszező Feng Suaj szexuális zaklatással vádolt meg egy korábbi magas rangú nemzeti vezetőt a Weibo fiókján, a cenzoroknak 20 percbe telt, hogy töröljék a posztot és szinte az összes többi, ezzel kapcsolatos bejegyzést. Ez az úgynevezett általános tiltás.
Egy évvel korábban, hogy megakadályozzák, hogy a kínai közvélemény Hsziről beszéljen, egy közösségi médiaplatform 564 nevet cenzúrázott, amelyeket a felhasználók találtak ki, hogy hivatkozzanak rá. Köztük volt a „pekingi fickó”, a „nagymenő” és „az utolsó császár”. 2016-ban egy szabályozó hatóság egy videoplatformnak egy több mint 35 ezer Hszivel kapcsolatos kifejezést tartalmazó adatbázist adott át, amelyet ellenőrizni kívánt.
Pénteken a kínaiak megtudták, hogy egy 52 éves nő, Hu Ju-ping, aki megpróbálta megakadályozni a japán anya és fia elleni támadást Kelet-Kínában, belehalt sérüléseibe. Sokan gyászolták őt a közösségi médiában. Néhányan azt fejtegették, hogy vajon a japánokat célzó bűncselekménynek van-e köze a kínai nacionalista online környezethez.
A hétvégén Kína legnagyobb internetes platformjai ritka lépést tettek, és közleményeket adtak ki, amelyekben közölték, hogy fellépnek a japánokat célzó és szélsőséges nacionalizmusra uszító gyűlöletbeszéddel szemben. A kérdések a következők: Meddig fog ez így folytatódni? Mennyire képes megváltoztatni a gyűlöletet szülő ökoszisztémát? És mi fog történni, amikor a kormánynak politikailag kényelmes lesz ismét mumusként használni Japánt és az Egyesült Államokat? Magukra a közleményekre is sok ellenséges reakció érkezett.
„Ebben a nagy drámában, amely minden nap lejátszódik, egyesek rendezők, mások színészek, mások a színpadot rendezik be, míg a többiek a nézők” − írta Peng Jüan-ven, egy volt újságíró. A múlt heti incidens támadóját a nacionalista agymosás áldozatának nevezte. „Valóságnak vélte a színdarabot, és nem tudott tőle szabadulni” − mondta Peng.
(Borítókép: Zhang Peng / LightRocket / Getty Images)