Rendkívüli biztonsági intézkedéssel készül a francia belügyminisztérium az előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójára, 30 ezer rendőrt és csendőrt, köztük ötezret Párizsban és elővárosaiban mozgósítanak „az ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak” rendbontásának elkerülésére – jelentette be csütörtökön Gérald Darmanin tárcavezető.
A végrehajtó hatalom számít arra, hogy a vasárnap esti eredményhirdetés után zavargások törnek ki, bár ezek súlyosságára a választás bizonytalan kimenetele miatt Gérald Darmanin belügyminiszter nem akart becslést adni. Szerinte azonban egyértelműen érzékelhető az országban az erőszakos cselekmények sűrűsödése.
Nem vagyunk messze attól, hogy elszabaduljon az erőszak
– mondta Gérald Darmanin arról értesülve, hogy Prisca Thévenot kormányszóvivőt és kollégáit szerda este a Párizshoz közeli Meudonban plakátragasztás közben megtámadták. A politikus nem sérült meg, de a helyettesét karsérüléssel, az egyik pártaktivistát pedig súlyos állkapocstöréssel kórházban ápolják.
A politikus a Le Parisien című lapot idézve az MTI arról ír, hogy szerda este plakátragasztás közben egy tízfős csoport állta az útjukat, és rájuk támadt. Az erőszaknak járőröző rendőrök vetettek véget.
A Párizshoz közeli Nanterre ügyészsége képviselő ellen csoportosan elkövetett erőszak gyanújával indított eljárást, az ügyben négy embert, köztük három kiskorút őrizetbe vettek.
Néhány órával később hasonló támadás ért egy 77 éves kormánypárti aktivistát, aki Olivier Véran volt miniszter képviselői újraválasztásáért ragasztott plakátokat La Tronche településen. Az idős férfinak ököllel az arcába vágott a radikális baloldali Lázadó Franciaország egyik aktivistája.
A francia Alpokban a Nemzeti Tömörülés egyik jelöltje, Marie Dauchy tett feljelentést, mert egy árus bántalmazta, amikor egy helyi piacon kampányolt, miközben egy radikális baloldali jelöltnek, Sébastien Ramage-nak a kabinetfőnöke ellen a Nemzeti Tömörülés egyik szimpatizánsa követett el atrocitást.
Egy másik baloldali jelölt, Maxime Viancin azért tett panaszt, mert három aktivistáját „homofób támadás” érte egy „szélsőjobboldali aktivista” részéről. Danielle Simonnet párizsi baloldali jelölt arról számolt be, hogy négy plakátragasztó kollégáját kedd este ismeretlenek könnygázzal megtámadták, megütötték és antiszemita sértésekkel illették.
Mindeközben két nappal a kampány vége előtt az első fordulóban élen végző, Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) hetek óta erősödő dinamikája megtört annak hatására, hogy politikai ellenfelei – több mint kétszáz jobbközép, centrista, illetve baloldali képviselő – visszaléptek egymás javára annak érdekében, hogy az RN ne szerezhesse meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget a nemzetgyűlésben.
Marine Le Pen élesen bírálta a pártja ellen létrejött „köztársasági frontot”, mert szerinte ez egy olyan „egységpárt”, amelybe olyanok tartoznak, „akik meg akarják tartani a hatalmat a nép akarata ellenére”.
Jóllehet a mandátumbecslések szerint az RN-nek nincs esélye megszerezni az abszolút többséghez szükséges 289 helyet, a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella szerda este a BFM hírtévében úgy vélte, hogy külső támogatókkal „meglesz az abszolút többsége” az RN-nek, és jelezte, hogy ő készen áll a kormányzásra.
Az első fordulóban második helyen végző, Új Népfront nevű baloldali szövetség és Emmanuel Macron államfő Együtt nevű pártszövetségének politikusai folyamatosan „a szélsőjobboldali veszélyre” figyelmeztetnek, miután több tucatnyi RN-képviselőjelöltről kerültek elő kompromittáló felvételek.
Ludivine Daoudiról, az északnyugat-franciaországi Calvadosban induló jelöltről például az interneten elterjedt egy fotó, amelyen náci sapkában látható, Isabelle Dupré, Riom településen rasszista vicceket terjesztett a Facebook-oldalán, Annie Bellről Mayenne megyében pedig kiderült, hogy 1995-ben fegyveres túszejtésért tíz hónapi börtönbüntetésre ítélték. Az Elzászban induló Laurent Gnaedig a BFM hírtévé regionális csatornájának vitaműsorában úgy vélte, hogy az RN elődpártját alapító Jean-Marie Le Pen 1987-ben tett kijelentése – amely szerint a gázkamrák a második világháború egyik „részletkérdését” jelentik – nem antiszemita megjegyzés, jóllehet a politikust az igazságszolgáltatás ezért elítélte. Rajtuk kívül más olyan képviselőjelölteket is indított az RN, akiket korábban eltiltottak a közügyektől, illetve rasszista, diszkriminatív vagy antiszemita kijelentéseket tettek.
Az RN vezetői ezeket a jelölteket a párt „fekete bárányainak” nevezték, volt, akit visszahívtak, mások ellen belső vizsgálatot indítottak.
Miután a felmérések alapján a három nagy politikai blokk – az RN, a centrista szövetség és a baloldal – közül egyik sem tud majd egyértelmű többséget szerezni vasárnap a képviselőházban, jobbközép és mérsékelt baloldali politikusok egy széles körű centrista koalíció létrehozását javasolják az ország kormányozhatósága érdekében, de ennek körvonalai továbbra sem világosak, miután a politikai szakadék nagyon mély a hét éve kormányzó elnöki pártszövetség és a baloldali pártok között. Francois Roussel, a Francia Kommunista Párt vezetője és Marine Tondelier, a Zöldek vezetője is támogatna egy nagykoalíciót, a radikális Baloldali Franciaország azonban nem akar részt venni ebben. Ez utóbbi párthoz tartozó vezető politikusok közül egyre többen határolódnak el a provokatív és antiszemita megszólalásairól elhíresült vezetőjüktől, Jean-Luc Mélenchontól. Kormányzati politikusok közül pedig többen is kizárták az együttműködést Mélenchonnal.