Irán egyetlen reformpárti jelöltje a viszonylagos homályból a legtöbb szavazatot szerezte meg az iráni elnökválasztás első fordulójában.
A 69 éves Peszeskján jó szereplése sokakat meglepett június végén, amikor a konzervatív tábor három jelöltjével mérettette meg magát, akik mind a múlt hónapban helikopter-balesetben elhunyt néhai elnök, Ebráhím Ráíszi megüresedett pozíciójáért küzdöttek.
Peszeskján több mint 10,4 millió szavazatot gyűjtött össze (42,5%), míg a második helyen az ultrakonzervatív egykori nukleáris tárgyaló, Szaid Dzsalíli végzett több mint 9,4 millió szavazattal (38,7%). Ők ketten fognak szembenézni egymással július 5-én, amikor is megtartják a választás második fordulóját. A voksolásra a gázai háború miatt felfokozott regionális feszültségek, az iráni nukleáris program miatti nézeteltérések és a szankciók által sújtott gazdaság okán kialakult belső elégedetlenség közepette kerül sor.
Maszúd Peszeskjánt a reformista jelöltek közé sorolják az iráni politikai színtéren, ami több tényezőből adódik. Politikai karrierje során következetesen a reformok előmozdításán dolgozott, ami jelentősen megkülönbözteti a konzervatív táborral szemben, éppen úgy, mint jelenlegi politikai riválisától is.
Az iráni reformisták a merev politikai és vallási struktúrák átalakítására törekszenek, támogatva a társadalmi szabadságot, az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint a nyitottabb külpolitikát. Ezenfelül Irán fő reformer koalíciója is Peszeskján mögé sorakozott fel. Mohamed Hátámi és a mérsékelt Haszan Roháni korábbi elnökök szintén az ő támogatásáról nyilatkoztak.
Esetleges győzelme jelentős módosulásokat hozhat Irán bel- és külpolitikájában, valamint az ország nemzetközi kapcsolatai terén. Valószínűleg a gazdaságpolitika átalakítását is érintené, ami miatt nagyobb hangsúlyt fektetne az infláció csökkentésére, a munkanélküliség mérséklésére, valamint kitart amellett, hogy Iránnak meg kell nyitnia kapuit a külföldi befektetések előtt, hogy elérje a 8 százalékos növekedési célt. Továbbá a társadalmi és politikai szabadságjogok terén is változások történhetnek, mivel Peszeskján az eddigi nyilatkozatai alapján nyitottnak tűnik az olyan reformok bevezetése iránt, amelyek nagyobb szabadságot és részvételt biztosítanak a polgároknak a politikai folyamatokban.
Emellett az emberi jogok tiszteletben tartása is javulhat, különös tekintettel a nők és kisebbségek helyzetére. Ez utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy már többször felszólalt a kisebbségi jogok védelmében, ami miatt kritikusai azzal vádolták, hogy támogatja az iráni azeriek nacionalista törekvéseit. Ő azonban konzekvensen tagadta a vádakat.
Győzelme a külpolitikában is új irányvonalat eredményezhet. Valószínű, hogy javítani kívánja a nyugati országokkal és fontosabb szervezetekkel való viszonyt, különösen az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. Ez magában foglalhatja a nukleáris megállapodás újratárgyalását és a szankciók enyhítésére irányuló erőfeszítéseket.
A regionális politikában pedig Peszeskján pragmatikusabb megközelítést alkalmazhat, amelynek célja a feszültségek csökkentése és a diplomáciai kapcsolatok erősítése a térségbeli országokkal, mint például Szaúd-Arábia és az Öböl-menti államok. Az olyan regionális konfliktusokban, mint a szíriai és jemeni háborúk, inkább a diplomáciai megoldásokra helyezheti a hangsúlyt a katonai beavatkozás helyett.
Maszúd Peszeskján az iráni politikai és társadalmi élet egyik jelentős alakja, akinek munkássága nagy hatással volt a perzsa állam egészségügyi rendszerének fejlődésére és a reformista politikai irányvonal előrehaladására. 1954. szeptember 29-én született Mahábád városában, a Nyugat-Azerbajdzsánnak nevezett északnyugati tartományban. A politikában eltöltött több mint 20 év ellenére elkerülték a korrupciós vádak, és nem keveredett semmilyen politikai botrányba. Folyékonyan beszél kurdul és azeriül. Orvosként végzett, az 1980–1988-as iraki–iráni háborúban már orvosként szolgált. A háború után szívsebészetre szakosodott.
1993-ban egy autóbalesetben elvesztette feleségét és egyik gyermekét. Soha nem nősült újra, három megmaradt gyermekét – két fiát és egy lányát – egyedül nevelte fel.
A 69 éves férfi a tudományos életben is dolgozott, 1994 és 1999 között a Tabríz Orvostudományi Egyetem vezetője volt. Röviddel az egyetem elhagyása után kezdett politizálni, majd 2000-ben Teheránba költözött, hogy Mohamed Hátámi akkori elnök kormányának egészségügyi miniszterhelyettese, majd 2001-től egészségügyi minisztere legyen. Két évvel később a parlament sikertelenül próbálta felelősségre vonni a világbanki hitel rossz felhasználása, valamint állítólagos kudarcai miatt.
2016 és 2020 között – amikor a mérsékeltek és a reformisták irányították a törvényhozást – Peszeskján a parlament egyik alelnöke volt. 2013-ban indult az elnökválasztáson, de nem járt sikerrel. 2021-ben újra szerencsét próbált, de az Őrök Tanácsa eltiltotta a választáson való részvételtől. Az év elején azt mondta, Hámenei beavatkozása biztosította, hogy ne tiltsák el az indulástól a 2024-es parlamenti választásokon.
Több fronton is bírálta az előző iráni kormányt. Elsősorban az infláció kezelését és a gazdasági irányvonalat kritizálta, mivel szerinte ezek nem voltak koherensek és hatékonyak, továbbá elmaradt a külföldi befektetések ösztönzése, ami hátráltatta a gazdasági növekedést. Kiemelte a korrupcióval szembeni fellépés hiányát, amely szerinte akadályozta a tisztességes kormányzást és az átláthatóságot. Peszeskján szintén bírálta a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedését, a szociális igazságosság hiányát, valamint a nők és fiatalok jogainak elhanyagolását.
Továbbá a volt egészségügyi miniszter bírálta az iszlám köztársaság hidzsábpolitikáját, és 2023-ban arra figyelmeztetett, hogy az csak a vallás gyűlöletére buzdítja az embereket. A legutóbbi kampányban fenntartotta álláspontját, és azt mondta, hogy „ellenzünk minden erőszakos és embertelen magatartást bárkivel, különösen nővéreinkkel és lányainkkal szemben, és nem engedjük meg, hogy ezek megtörténjenek” – mondta.
A reformista jelölt a szankciók enyhítéséért cserébe a Teherán nukleáris tevékenységének visszaszorítását célzó egyezmény újraélesztését képzeli el annak érdekében, hogy Irán kitörjön az elszigeteltségből.
Ha sikerül feloldani a szankciókat, az embereknek könnyebb lesz az életük, míg a szankciók folytatása megkeseríti az emberek életét”
– mondta egyik televíziós interjújában. Emellett nyitottságát fejezte ki a Nyugattal folytatott tárgyalásokra, és korábban bírálta a más országok, köztük az Egyesült Államok elleni uszítást. Azonban Peszeskján az iszlám köztársaság alapelvei mellett is felszólalt, és ragaszkodik ahhoz, hogy az Ali Hámenei ajatollah legfelsőbb vezető által meghatározott politikát kövesse, aminek végrehajtásához győzelme esetén is ragaszkodnia kell.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Maszúd Peszeskján iráni elnökjelölt egy kampányrendezvényen Teheránban, Iránban 2024. július 3-án. Fotó: Majid Asgaripour / Reuters)