A magyar miniszterelnök napokban tett kijevi látogatását üdvözölték Nyugaton, de a moszkvai tárgyalása ellenérzéseket keltett. A XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük Orbán Viktor két útjáról.
Mint arról beszámoltunk, az EU vezetői és tagállamai is egyértelművé tették, hogy Orbán Viktor nem tárgyalhat az unió nevében Moszkvában. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök is elmondta a Kossuth rádiónak adott interjújában: Magyarországnak tudnia kell a helyét és a súlyát, illetve nyilvánvaló, hogy a nagy béketárgyalásokat a nagy országok fogják végezni, de azért kell a békéről beszélni, mert ha nem tesszük, akkor nem beszélünk a háború okozta nyomorúságról sem.
A soros elnökség nem jogosít fel arra, hogy bárkinek a nevében tárgyaljunk. Nekem ezért nem is kell mandátum, én csak azt teszem, hogy elmegyek olyan helyekre, ahol olyan háború van, amely Magyarországra hatással lehet, és kérdéseket teszek fel
– magyarázta a miniszterelnök közvetlenül a moszkvai útja előtt. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásáról és a reakciókról (többek között a NATO és Ukrajna is közölte álláspontját a látogatással összefüggésben) ebben a cikkünkben írtunk.
„Orbán Viktor moszkvai útjának az aktualitását az adja – ahogy a pár nappal ezelőtti kijevi látogatásának is –, hogy Magyarország átvette az unió soros elnöki tisztségét, márpedig az ukrajnai háború az egész kontinens számára kihívást jelent. Így Orbán Viktornak lehetősége nyílt arra, hogy ne csupán Magyarország képviseletében, de az Európai Unió aktuális vezetőjeként is javasolja Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a tűzszünetet és a tárgyalások megkezdését” – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek, noha mint írtuk, az EU jelezte, hogy a magyar miniszterelnöknek nincs felhatalmazása az unió nevében tárgyalásokat kezdenie.
Kosztur András szerint Orbán Viktor látogatásainak súlyát nem kisebbítette az sem, hogy minden fél tisztában van vele: a magyar miniszterelnök álláspontja eltér az uniós vezetők többségéétől. A következő fél év azonban Magyarország számára így is nagyobb diplomáciai mozgásteret nyithat a háború lezárásának előmozdításához való hozzájárulást illetően.
Mivel a jelenlegi nemzetközi diplomáciai folyamatokban a tárgyalásos béke lehetősége éppúgy benne van, mint az eszkaláció veszélye, fontos a békét támogató hangok erősítése, amihez a soros elnöki tisztség megfelelő alkalmat ad. Ráadásul, ahogyan azt a magyar miniszterelnök is hangsúlyozta, Magyarország mindkét féllel tárgyalóképes. A jövőbeli tárgyalások során pedig a közvetíteni tudó országok fontos szerepet játszhatnak majd
– fejtette ki a kutató, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a kijevi és moszkvai látogatásokra ráadásul egy olyan pillanatban került sor, amikor az ukrán vezetés is a korábbiaknál engedékenyebbnek mutatkozik a háború tárgyalásos lezárását illetően.
Immár Kijev sem zárja ki, hogy akár már idén, a svájci békecsúcs folytatásaként megrendezendő eseményen egy asztalhoz üljenek Oroszország képviselőivel, és Moszkva is tett egy békeajánlatot. Jelenleg azonban úgy tűnik – és erre a Putyinnal való sajtótájékoztatója során Orbán Viktor is rámutatott – ebben a kérdésben nem közeledtek érdemben a felek álláspontjai
– mondta Kosztur András.
Az ukrán vezetés továbbra is úgy véli, a tűzszünet az oroszok kezére játszana – a kutató szerint ebben az az érdekes, hogy az oroszok éppen ennek ellenkezőjét állítják, mondván, a tűzszünet Ukrajnának adna lehetőséget sorai rendezésére. „Persze a háború lezárását illetően Kijev és Moszkva mellett Washington álláspontjára is figyelni kell, márpedig az Egyesült Államok Ukrajna-politikája a novemberi választásokig vélhetően már nem fog érdemben változni” – tette hozzá Kosztur András.
Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor tűzszüneti javaslatával kapcsolatban számos spekuláció jelent meg az orosz és ukrán sajtóban is, amelyek azt Moszkvához vagy akár a nyugati országokhoz társították, „holott a magyar álláspont tulajdonképpen a háború kitörése óta következetes”, és sokkal inkább az lett volna árulkodó, ha a találkozók során nem hangzik el tűzszüneti javaslat a magyar miniszterelnöktől.
A moszkvai út során az is világossá vált, hogy Magyarországgal megegyező véleményt sokkal inkább Kína és a globális Dél államai képviselnek – akik egyben a világtöbbséget is jelentik –, mintsem Moszkva vagy akár Kijev és a nyugati államok, akik a háború azonnali lezárása helyett még kitűzött céljaik elérésében bíznak
– emelte ki Kosztur András, aki szerint Orbán Viktor kijevi útját egy másik tényező is aktuálissá tette.
„Az egyik az, hogy hosszú évek után úgy tűnik, lehetőség van a kétoldalú viszony, azon belül is a kárpátaljai magyarságot érintő kérdések rendezésére, mivel az ukrán vezetők részéről hajlandóság mutatkozik arra, hogy eleget tegyenek Budapest kéréseinek. Bár Ukrajna már korábban visszavonta a nyelv- és oktatási törvények néhány, a helyi magyarok számára leginkább fájó pontját – például amelyek a felsőbb iskolai osztályok tanóráinak szinte teljes ukránosítását írták volna elő –, most a nemzetiségek számára biztosított összes nyelvhasználati és kulturális jogot visszaállíthatják. Kijev álláspontjának változását az idézhette elő, hogy nyilvánvalóvá vált számukra, a kárpátaljai magyarok kérdésének rendezése nélkül nem kerülhetnek közelebb az Európai Unióban való tagsághoz” – fejtette ki a kutató, hozzátéve: az ukrán vezetés számára – a harctéri és diplomáciai eredmények hiánya miatt – egyre fontosabbá válik, hogy valamilyen sikert, de legalábbis előrehaladást tudjon felmutatni saját társadalmának.
Kosztur András szerint a felek által bejelentett kétoldalú megállapodással mindkét ország nyerhet, hiszen a kapcsolatok rendezése Budapestnek és Kijevnek is érdekében áll, az ukrán belpolitikai folyamatok, illetve a nemzetközi körülmények azonban eddig gátat szabtak ennek.
Orbán Viktor kijevi útjáról itt és itt írtunk.
(Borítókép: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2024. július 5-én. Fotó: Evgenia Novozhenina / Reuters)