A címben feltett kérdésre Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa adta meg az egyértelmű választ: nem. Tehát elnökjelöltet a finisben már nem cserélt egyik párt sem. Azonban alelnökjelölt-csere volt, méghozzá 1972-ben.
A demokrata elnökjelölt, George McGovern mellett Tom Eagleton volt az alelnökjelölt, ám a kampány során kiderítették róla, hogy korábban elektrosokkos kezeléseket kapott, emiatt biztonsági tényezőt láttak benne, így lecserélték őt. Mindez persze nem sokat oszt vagy szoroz, hiszen a választásokat – hatalmas fölénnyel – a republikánus Richard Nixon nyerte meg.
Magyarics Tamás felelevenítette, hogy az USA-ban 1960 óta rendeznek rendszeresen elnökjelölti televíziós vitákat, bár nem minden megmérettetés előtt volt ilyen. A mostani vitát követően az azt végigkövetők 80 százaléka mondta, hogy Biden fizikailag és szellemileg is alkalmatlan az elnökségre.
Az, hogy a vitát megtartották, abból a szempontból szerencsés volt, hogy eddig a Bident támogató nagy médiumok igyekeztek elleplezni, eltitkolni a szavazók elől az elnök egyre romló szellemi és fizikai állapotát. Az elmúlt években ezekre nagyon sok példa volt. Joe Biden rendre csetlik-botlik, nem talált le a színpadról, és hozza magát kínos helyzetbe nyilatkozatai alkalmával is. Volt, hogy elesett, vagy pedig beverte a fejét egy helikopterbe. Legutóbb a szavakkal volt gondja, eltévesztette Rishi Sunak titulusát, vagy azt hagyta figyelmen kívül, hogy meghalt a brit királynő.
Most azonban az élő közvetítésben mindenki láthatta teljesítményét. Persze ez nem jelenti azt, hogy 80 százalék ellene fog szavazni adott esetben, mert az amerikai politika annyira kétosztatú lett, hogy a demokrata, az a demokrata jelölt mellett fog kitartani, míg a republikánus a republikánus jelölt mellett.
A mostani szereplése során Joe Biden tévedett néhány gazdasági adat említésekor, és nem volt tudatában annak, hogy a közvetítés osztott képernyős, azaz akkor is látszik, amikor Donald Trump beszél.
Viszont ilyen esetekben üres tekintettel, félig nyitott szájjal meredt a semmibe, és ez eléggé zavaró volt. Biden aztán beismerte, hogy fáradt volt, mert előzőleg sokat utazott.
A professzor szerint furcsa volt az is, hogy ellentétben a 2020-as vitával, ezúttal Joe Biden nem ütött le olyan magas labdát, mint például amikor Trumpnak szegezték a kérdést, hogy veresége esetén elfogadja-e a végeredményt, és erre kitérő választ adott. Érdemes megjegyezni, hogy a vita után a demokrata oldalon szóvá is tették, a két műsorvezető miért nem szállt vitába Trumppal, amikor az valótlanságokat állított.
Ennek vélhetően az volt az oka, hogy a vitát szervező CNN már kétszer is megégette magát ilyen helyzetben. A 2012-es, Mitt Romney és Barack Obama közötti vitában a műsorvezetőnő kijavította Romney-t, ám később kiderült, hogy nem volt igaza. Hasonló történt 2020-ban is, amikor Donald Trumpot javították ki.
A most nagyon visszafogott Trump négy évvel ezelőtt rendkívül fegyelmezetlenül viselkedett. Civilizálatlan módon vágott közbe, amikor vitapartnere beszélt, megpróbálta megfélemlíteni, ami akkor nem sikerült Trumpnak. 2020-ban Joe Biden viszont sokkal élénkebben riposztozott, még olyan is volt, hogy beszólt Trumpnak: „Ember, hagyd már abba a süket dumát!”
Összességében az elmondható, hogy Trump 2024-ben javított, ha nem is a tények terén, de megjelenésben, egész előadásmódjában. Nem volt túlságosan agresszív, leütötte a Biden által feldobott labdákat.
Magyarics Tamás szerint már a vita másnapján megkezdődött a kármentés, a Demokrata Párt megpróbálja minél jobban ellenőrzött körülmények között szerepeltetni az elnököt. Nem véletlenül ment bele Biden, hogy nagyinterjút adott pénteken a vele kevéssé ellenszenves ABC televíziónak, ahol az a műsorvezető, George Stephanopoulos kérdezte, aki egykoron Bill Clinton szóvivője volt.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Biden elnök remekül tud szerepelni, ha neki kedvenc témákban faggatják, vagy ha csak fel kell olvasnia a szöveget a súgógépről, és az sem mindegy, hogy mikor. Munkatársai szerint ugyanis az elnök délelőtt 10 és délután 4 óra között munkaképes, előtte és utána nincs a topon.
Kivel lehetne helyettesíteni Bident, ha esetleg úgy dönt, hogy visszalép a jelöltségtől? – tettük fel a kérdést a szakértőnek. Michelle Obama neve merült fel többször, de Magyarics Tamás szerint ő nem vállalja a felkérést. A professzor szerint az Obama házaspár azért eléggé megosztó Amerikában, ha nem is annyira, mint az ugyancsak demokrata Clintonék.
Aki a demokrata forgatókönyv szerint ebbe a pozícióba illene, az a jelenlegi alelnök, Kamala Harris, akiről azért elmondható, hogy nem teljesített a legjobban az elmúlt négy évben. A legfrissebb közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy a Kamala Harris és Donald Trump népszerűsége közti különbség mindössze egyszázalékos, ami bőven benne van a 3,5 százalékos hibahatárban. Harris mellett szól az is, hogy színes bőrű, nő, és őt ismerik a legjobban a demokraták, és róla gondolják a leginkább, hogy alkalmas lenne elnökjelöltnek.
Persze előkerült még demokrata kormányzók és szenátorok neve is.
Magyarics Tamás szerint az egyik megoldás, hogy Biden marad az elnökjelölt, és mégis vele futnak neki a novemberi megmérettetésnek. Ha a demokraták mégis úgy gondolnák, hogy lecserélik, azt technikailag bármikor megtehetik, lehet ez az augusztusi konvenció előtt, magán a konvención, de akár utána is. Ha ez utóbbi következik be, akkor Amerikában is belefuthatnának egy olyan helyzetbe, mint ami a főpolgármester-választáson történt Budapesten, hogy hetekkel korábban kinyomtatták a szavazólapokat a jelöltek nevével, majd filctollal kellett egyenként kihúzni a visszalépő nevét.
Ugyanakkor jelenleg mind maga az elnök, mind legszűkebb családja is azt az információt szivárogtatta ki, hogy nem fog visszalépni. A liberális média nagyágyúi, a kampányát támogató milliárdosok és szponzorok közül viszont egyre többen sürgetik, hogy gondolja meg, és még időben lépjen vissza – zárta észrevételeit az ELTE professor emeritusa.
(Borítókép: Donald Trump volt elnök és Joe Biden elnök részt vesznek a 2024-es választások első elnökjelölti vitáján a CNN stúdiójában Atlanta Gában 2024. június 27-én. Fotó: Jabin Botsford / The Washington Post / Getty Images)