A híreket értelmezve azt feltételezik, hogy ezáltal az orosz csapatok terhelése csökken, és aktívabban vehetnek részt a harcokban. Az amerikaiak szerint az észak-koreaiaknak jól meg kell gondolniuk, hogy szeretnének-e orosz ágyútöltelékké válni.
A dél-koreai TV Csoszung értesülései szerint Észak-Korea mérnöki dandárokat küldene Oroszország segítségére, akik a Donyecki régióban teljesítenének szolgálatot. Bővebben kifejtve: kormányforrásokra hivatkozva azt feltételezik, hogy ezek a dandárok egy észak-koreai építővállalat, a Namgang Construction képviseletében érkeznének Oroszországba. Egy 2019-ben dezertált észak-koreai diplomata szerint a cég egy katonai építővállalat, amelyik az észak-koreai fegyveres erők részét képezi. A Koreai Népi Hadseregben összesen 10 építő- vagy mérnök dandár van, amelyeket egy mérnöki hadtestben egyesítenek.
A hír felborzolta a kedélyeket, és erre azonnal reagáltak is az Egyesült Államokban. Pat Ryder, a Pentagon sajtófőnöke úgy vélekedett, hogy ha Phenjan úgy dönt, hogy csapatokat küld Oroszország oldalán Ukrajnába, akkor erőit ágyútöltelékként használnák fel. „Ha én észak-koreai katonai vezető lennék, megkérdőjelezném azt a döntésemet, hogy ágyútölteléknek küldjem haderőmet egy Ukrajna elleni illegális háborúba. És láttuk, hogy ez milyen áldozatokat követel az orosz erőktől” – mondta Ryder.
Az ügyet az Institue for Study of War is megvizsgálta, de arra a következtetésre jutott, hogy a közölt sajtóhírt nem lehet megerősíteni, ugyanis Észak-Korea területén nem voltak láthatóak csapatmozgások, valamint sem az észak-koreai hivatalos személyek, sem más források közlései szerint nem látható nyoma annak, hogy Phenjan ténylegesen csapatokat küldene Oroszországnak. Ryder nyilatkozata kapcsán hozzátették, hogy a szóvivő is megkérdőjelez egy feltételezett észak-koreai döntést, miszerint „ágyútölteléknek szánt erőket” küldenének Oroszország ukrajnai háborújába.
Jelenleg minden érintett vagy kifejezetten tagadta vagy nem volt hajlandó megerősíteni azokat a jelentéseket, amelyek szerint Észak-Korea esetleg mérnöki erőket küld Oroszország támogatására a megszállt Ukrajnába.
Vlagyimir Putyin június 18–19-én járt Észak-Koreában. A látogatás fő eseményei június 19-én zajlottak, a kiemelt témák a kereskedelmi kapcsolatok erősítése, a mezőgazdasági, energetikai és biztonsági együttműködés elmélyítése voltak. A két ország együttműködésének az orosz külügyminisztérium által összeállított Szerződés az átfogó stratégiai partnerségről Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között ad majd keretet.
Az aláírt stratégiai partnerségi megállapodás viszont kitért a védelmi célú segítségnyújtásra is. Ez alapvetően támogatást jelent, de nem feltételez hadba lépést. A védelmi vagy biztonsági együttműködésre vonatkozó kitétel igen sok aggodalmat váltott ki a régióban, és már másnap – június 20-án – Hanoiban kérdezték Putyint arról, hogy várható-e az észak-koreai részvétel az ukrajnai háborúban, amire ő az alábbiak szerint reagált:
ami annak lehetőségét illeti, hogy valahogyan felhasználjuk egymás képességeit ebben a konfliktusban, mi ezt nem kérjük senkitől, és senki sem ajánlotta fel nekünk.
Majd hozzátette, hogy a megkötött stratégiai megállapodás biztonsági és védelmi együttműködésre vonatkozó klauzulája nem alkalmazható az ukrajnai háborúra, ugyanis elmondása szerint Ukrajna a donyecki és a luhanszki szakadár népköztársaságok ellen követett el agressziót, amelyre Oroszország reagált, de akkor azok még nem voltak (illegálisan) beemelve az Orosz Föderáció kötelékébe.
Nem ez az első eset, hogy felmerül az észak-koreai részvétel az orosz–ukrán háborúban. Először 2022 augusztusában beszéltek arról, hogy Phenjan diplomáciai csatornákon jelezte Moszkva felé, hogy akár 100 ezer önkéntest is tudna küldeni Oroszország segítségére. A hírt akkor cáfolták, majd később, 2023-ban – Kim Dzsongun oroszországi látogatása után – merült fel ismét az észak-koreai csapatok bevonása, amit akkor Putyin badarságnak nevezett, ugyanis elmondása szerint akkorra már mintegy 300 ezer önkéntes kötött szerződést az orosz védelmi minisztériummal.
Nem meglepő tehát, hogy a kérdés ismét előjött azután, hogy Vlagyimir Putyin ellátogatott Észak-Koreába. Az ilyen jellegű spekulációknak azért lehet némi gyakorlati alapja is. A már korábban említett Namgang Construction, a fegyveres erők részét képezi, és már több munkát is vállalt közel-keleti országokban, például Kuvaitban. Az ott dolgozók mind katonai ranggal rendelkeznek, közlegénytől a magas rangú tisztekig; így bár gyakorlatilag egyszerű építőmunkások, jogilag mégis katonák. Egy-egy ilyen munkás havonta 800-1000 dollár körül keres, és ennek a bevételnek a jelentős részét az állam kapja. Észak-Koreára azonban az ENSZ 2019-ben szankciókat vetett ki, így a észak-koreai állampolgárok számára kiállított munkavállalási vízumokat vissza kellett vonni Oroszországban is.
Phenjan számára nagyon fontos a külföldi valuta beszerzése, és az ilyen munkák jó lehetőséget jelentettek. Putyin phenjani látogatása során felvetette, hogy az ENSZ szankcióit érdemes lenne felülvizsgálni. Ebben az esetben észak-koreai munkavállalók érkezhetnének Oroszországba. Egy esetleges orosz építési szerződés a közvetítőcégek bevonásával becslések szerint akár évi 115 millió dollár bevételt is jelenthetne Phenjannak. Ukrán szakértők szerint ezeket a feltehetően Oroszországba küldendő építő munkásokat árkok, föld alatti erődítmények és alagutak építésére lehetne alkalmazni.
Amennyiben a munkavállalási vízum kérdését bilaterális alapon mégis felülvizsgálják, majd annak nyomán valóban észak-koreai építőmunkások mennek Oroszországba, úgy azok funkciói aligha haladják meg azokat, mint amiket a Közel-Keleten Kuvaitban, Katarban csináltak. Amikor ott voltak, nemigen szóltak hírek arról, hogy Phenjan katonákat dolgoztatna.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Észak-koreai katonák felvonulnak a Kim Ir Szen téren 2008. április 13-án Phenjanban, Észak-Koreában. Fotó: Eric Lafforgue / Art In All Of Us / Corbis / Getty Images)