Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Egyesült Államokba repült. Hivatalosan NATO-csúcstalálkozóra, de szinte biztos, hogy – ha nem is hivatalosan, de – az amerikai elnökkel is találkozik. A rendszerváltás idején és a kétezres évek közepén egymást érték a magas szintű diplomáciai látogatások a magyar és az amerikai vezetők között. Az utóbbi 15 évben azonban ezek száma jelentősen csökkent. Az Index egészen a rendszerváltásig visszamenőleg összegyűjtötte a magyar kormányfők és az amerikai elnökök találkozásait.
Ahogy arról korábban az Indexen is beszámoltunk Orbán Viktor kijevi, moszkvai, majd pekingi látogatása után hétfőn az Egyesült Államok fővárosába indult, hogy részt vegyen az idei NATO-csúcstalálkozón. A kormányfő reggeli bejelentése után megindultak a találgatások, hogy vajon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi-csin Ping kínai elnöknél tett látogatás után Orbán Viktor leül-e tárgyalni Joe Biden amerikai elnökkel is, illetve amerikai tartózkodása alatt meglátogatja-e a Joe Biden elnök katasztrofális vitaszereplése után a választási versenyben legesélyesebbnek tartott barátját, Donald Trump elnökjelöltet és korábbi államfőt.
1989. július 11. – Németh Miklós miniszterelnök fogadja George H.W. Bush elnököt Budapesten
George H.W. Bush volt az első amerikai elnök, aki hivatalos látogatást tett Magyarországon, még 1989. július 11-én. Az Air Force One tehát a rendszerváltás idején, de még az első demokratikus választást megelőzően landolt Ferihegyen, ezért az idősebb Bush vizitje inkább volt szimbolikus jelentőségű esemény, mintsem érdemi kétoldalú egyeztetés. A republikánus politikus több magyar kulcsvezetővel is találkozott, köztük a minisztertanács elnökével, Németh Miklóssal. A megbeszélések fő témája a gazdaság volt.
A beszélgetés során a demokratikus átmenetben részt vevő kommunista állampárt megpróbált újabb amerikai hitelekhez jutni, azonban az amerikai elnök ebbe nem ment bele.
A washingtoni külpolitika ugyanis enyhe távolságtartással figyelte a még hatalmon lévő MSZMP politikusainak ügyködéseit, és kiálltak a demokratikus ellenzék (az SZDSZ és a Fidesz mellett). Bush és kabinetje részéről nem volt teljes a bizalom a magyarok felé.
Bush és Németh találkozója ennek ellenére a modern kori magyar történelem egyik kulcsfontosságú eseménye, ugyanis ezután már egyértelművé vált, hogy Magyarország nemcsak szeretne a kapitalista és demokratikus Nyugathoz tartozni, de a reformok után ott szívesen is látják. Németh Miklós miniszterelnök egyébként a nem sokkal korábban elbontott nyugati határzár – vagyis a vasfüggöny – egy darabját adta emlékbe az amerikai államfőnek, aki állítólag ezután egész elnöksége alatt az Ovális Irodában lévő íróasztalának fiókjában tartotta a hidegháború végét jelképező emléktárgyat.
Az idősebb Bush elnöksége alatt fektették le a rendszerváltás utáni magyar–amerikai kapcsolatok alapjait. Az első szabad választást követően a két ország elkezdett intenzíven közeledni egymáshoz: Göncz Árpád államfő és Antall József miniszterelnök egy év leforgása alatt szinte egymásnak adták a Ovális Iroda kilincsét.
1990. május 18. – George H.W. Bush és Göncz Árpád köztársasági elnök
Az első szabad választásokat követően a harmadik magyar köztársaság első államfője, Göncz Árpád járt diplomáciai úton Washingtonban. A találkozón Bush elnök megnyugtatta a magyar államfőt, hogy a Gorbacsovval – a Szovjetunió demokratikus átmenetét levezénylő vezetőjével – történő következő találkozóján az amerikai elnök nem fog engedni abból, hogy a szovjet csapatokat mielőbb ki kell vonni Magyarországról.
A köztársasági elnök emellett azt kérte az elnöktől, hogy támogassa a szocializmus éveiben jelentős nemzetközi hiteleket felhalmozott budapest közeledési szándékát az IMF-nél (azaz a Nemzetközi Valutaalapnál) és a Világbanknál.
1990. október 18. –George H.W. Bush és Antall József első találkozója
Még ez év októberében történt, hogy a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, Antall József is végre látogatást tehetett a hivatalban lévő amerikai elnökél. Azonban a jobboldali kormányfő találkozóját Geoge Bushsal jelentősen beárnyékolta a néhány nappal későbbi benzináremelés miatt kitört taxisblokád.
Ennek ellenére Antall József kormányfő jelentős amerikai hitellel, és az IMF jóindulatával a zsebében tért haza Magyarországra. A pénzre égető szükség volt, mert az 1990-es nyár gazdasági szempontból katasztrofálisra sikeredett. Az országot sokként érte a piac liberalizálása, a mezőgazdaságot aszály sújtotta, Szaddam Husszein pedig megszállta Kuvaitot, és emiatt elszabadult a kőolaj világpiaci ára.
Antall és Bush között állítólag barátság alakult ki, és az 1990-es látogatás után gyakran egyeztettek telefonon.
1991. október 4. – George H.W Bush és Antall József második találkozása
Antall József egy évvel később is járt Bushnál egy reggeli erejéig, egy ismét csak nem egyszerű bel- és külpolitikai helyzetben, ugyanis a déli szomszédunkban kitört a polgárháború. A délszláv események miatt főképp biztonságpolitikai kérdésekről esett szó, de Antall további amerikai pénzügyi segítséget is kért a rendszerváltás gazdasági nehézségeinek kezeléséhez.
Még ebben a hónapban a visegrádi országok (Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország) eltökélték, hogy szorosabbra fűzik a NATO-val való kapcsolatukat.
1992-ben az Egyesült Államok új elnököt választott, az elektorok a demokrata Clintont juttatták a Fehér Házba. Az új elnök Göncz Árpád államfőt kétszer is meghívta, először 1993-ban, majd 1994-ben.
1994 december 5. – Bill Clinton aláírja a budapesti memorandumot, és rövid találkozót folytat az ország vezetőivel
1994 decemberében aztán Clinton is ellátogatott Magyarországra, és mind a köztársasági elnökkel, mind az új baloldali miniszterelnökkel, Horn Gyulával is egyeztetett. A találkozó ismét történelmi kontextusban zajlott. A világ vezető hatalmának elnöke ugyanis azért jött Budapestre, mert az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hazánkban tartotta azt a csúcstalálkozót, ahol a posztszovjet európai biztonsági rendszer jövőbeli működését elfogadták. Az úgynevezett budapesti memorandum kimondta az olyan szovjet utódállamok, mint például Ukrajna és Belarusz (Fehéroroszország) függetlenségét és területi integritását. Az EBESZ-megállapodást három atomhatalom, az Egyesült Államok, Borisz Jelcin Oroszországa és az Egyesült Királyság is aláírta.
1995. június 6. – Bill Clinton a Fehér Házban fogadja Horn Gyulát.
Ezután Horn Gyula miniszterelnök látogatott Washingtonba, ahol már szóba került a magyar NATO-csatlakozás is, amit Clinton teljes mellszélességgel támogatott. 1995 novemberében az Országgyűlés engedélyezte, hogy NATO alakulatok áthaladjanak és állomásozzanak Magyarországon.
1996. december 13. – Bill Clinton felbukkan Somogy megyében.
A NATO-csapatok beengedése miatt aztán egy évvel később történt egy igazán különös esemény. Az amerikai elnök meglepetésszerű látogatást tett egy apró Somogy megyei településen, Taszáron. Az elnök az apró falu közelében található MH Kapos Légibázison lepte meg a hazánkban állomásozó amerikai csapatokat, tartott nekik egy lelkesítő beszédet, majd rövid találkozót folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Horn Gyulával, aki miniszterelnöksége alatt többször már nem találkozott Clintonnal, Göncz viszont köztársasági elnöki megbízásának lejártáig még kétszer.
1998. október 8. – Orbán Viktort a Fehér Házban fogadja Bill Clinton
Aztán jött 1998, a Fidesz első választási győzelme és Orbán Viktor miniszterelnök első ciklusa. A demokrata Clinton a Lewinksy-botrány árnyékában, de barátságos hangulatban fogadta az új magyar kormányfőt. A két ország viszonya Orbán Viktor akkori nyilatkozatai szerint itt már „de facto szövetségesi volt”, azonban Magyarország csak 1999. március 12-én vált a NATO teljes jogú tagjává, és a május 25-i csúcstalálkozón már részt is vettünk. Orbán itt is találkozott Clintonnal, és a koszovói válsággal, valamint a kelet-európai NATO-bővítéssel kapcsolatban egyeztettek.
2001. május 1. – Orbán meglátogatja az új elnököt, ifjabb Busht.
Miután Clinton is kitöltötte mandátumát, az amerikaiak egy jobboldali, republikánus elnököt választottak a helyére. Méghozzá Antall József barátjának fiát, az ifjabb George Busht. Orbán 2001. május elsején találkozott az új amerikai elnökkel. A washingtoni találkozón a NATO esetleges kelet-európai bővítéséről egyeztettek – ekkoriban Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Horvátország és a Balti államok még nem voltak az Észak-Atlanti Szövetség tagjai. Orbán egyébként a vizit alkalmával az amerikai történelem egyik legbefolyásosabb alelnökével, Dick Cheneyvel is diskurálhatott.
2002. november 9. – George W. Bush és Medgyessy Péter egyeztetnek Irak és Afganisztán kérdésében.
Ezután Medgyessy Péteren volt a sor. Az Egyesült Államokat megrázó 2001. szeptember 11-i terrortámadás után egy évvel Medgyessy támogatását fejezte ki a Bush elnök és Cheney alelnök által szorgalmazott iraki invázióval kapcsolatban. Ugyanis Szaddam Husszein tömegpusztító fegyvereinek veszélyét – amelyekről később kiderült, hogy nem is léteztek – a magyar kormányfő is valósnak ítélte.
2004. június 3. – Bush hadjárata körül egyre fogy a levegő
A magyar miniszterelnököt Bush két évvel később is meghívta az Ovális Irodába, azonban a találkozó már drasztikusan megváltozott légkörben zajlott. A republikánus elnök iraki hadjárata egyre népszerűtlenebbé vált az Egyesült Államokban és világszerte, ezért George W. Bush intenzív diplomáciai manőverezésbe kezdett, hogy az Irak-ellenes koalíció ne essen szét. A tárgyalás során Medgyessy ismét megerősítette, hogy Magyarország támogatja Washington iraki törekvéseit.
2005. október 7. – Gyurcsány és Bush találkozója az Egyesült Államokban
Medgyessy lemondása után a parlament Gyurcsány Ferencet választotta miniszterelnöknek, aki folytatta elődje külpolitikáját, és simulékonyan viszonyult a kemény, beavatkozáspárti Bush–Cheney-doktrínához: Magyarország ismételten a demokrácia fegyveres terjesztésének helyessége mellett foglalt állást.
Leginkább amiatt, mert időközben az Egyesült Államok gazdasági szereplői egyre több pénzt fektettek be Magyarországon, így a jó viszonyt – a biztonságpolitikai megfontolások és az általános terrorizmusellenes közhangulat mellett – természetesen gazdasági érdekek is vezérelték. 2005-ben a magyar kormányfőt fogadta az Egyesül Államok első embere a Fehér Házban, majd egy évvel később már Bush látogatott Budapestre. A találkozókon leginkább a magyar katonai szerepvállalásról és a magyarok Egyesült Államokba történő beutazásának vízumproblémájáról volt szó.
A nagy gazdasági világválság, a belpolitikai feszültségek és Gyurcsány Ferenc lemondása után Bajnai Gordon új, technokrata válságkezelő kormánya vette át a stafétát itthon. Az óceán túloldalán egy évvel korábban Barack Obama pedig történelmet írt: ő lett az Egyesült Államok első afroamerikai származású elnöke.
A két baloldali vezető 2009 szeptemberében két ízben is találkozott New Yorkban, az éves ENSZ-közgyűlésen. A korábbi miniszterelnök állítása szerint Obama méltatta kabinetje válságkezelését, hivatalos találkozóra azonban soha nem került sor, mert a demokrata elnök nagyon elfoglalt volt. Még az év decemberének elején Joe Biden alelnök hivatalosan fogadta Bajnait, aki megígérte, hogy újabb 200 magyar katonával fogja támogatni az Egyesült Államok afganisztáni jelenlétét.
A 2010-től ismét miniszterelnöki pozíciót betöltő Orbán Viktor szintén nem találkozott hivatalos keretek között Barack Obamával. Viszont futólag és nem diplomáciai alkalmakon többször is beszéltek. Először 2012-ben, Chicagoban a NATO-csúcson, ahol a védelmi szövetség az Európába tervezett (meghiúsult) rakétapajzsról, valamint az Afganisztánból történő NATO-csapatkivonás ütemtervéről egyeztettek.
Másodszor 2015 őszén egy gálavacsorán, majd harmadszor 2016-ban, az ENSZ-ben találkoztak, amikor egy, a nukleáris biztonságról szóló nemzetköz csúcstalálkozót követően a magyar delegáció vezetőjeként fogadta őt Obama.
2019. május 13-án Donald Trump 14 év után először fogadott magyar kormányfőt a Fehér Házban. A két jobboldali vezető találkozója után egyébként kevés konkrétum hangzott el, csak kölcsönösen méltatták egymás munkáját. Aztán Trump a 2020-as elnökválasztást elveszítette, Orbán ettől függetlenül elkötelezett támogatója maradt a konzervatív politikusnak. A Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök pedig az elkövetkező években igyekezett egyre szorosabbra fűzni a kapcsolatot a Republikánus Párttal és Donald Trumppal.
A 2020-as választási vereség után Orbán és Trump kétszer is találkozott egymással. Először 2022. augusztus 3-án Trump New Jersey-beli golfklubjában, aztán a magyar kormányfő két nappal később Texas államban, az amerikai jobboldaliak egyik legfontosabb eseményén, a CPAC-en is felszólalt. Aztán 2024-ben harmadik alkalommal is találkozott Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump volt elnök. Az Egyesült Államok korábbi államfője március 8-án, floridai birtokán fogadta a magyar kormányfőt.
Orbán Viktor a demokrata Joe Biden elnökkel eddig nem találkozott, és többször úgy fogalmazott, hogy az orosz–ukrán háború elhúzódása, az ezzel járó gazdasági válság és a palesztin–izraeli konfliktus kiújulása nem történhetett volna meg, ha Donald Trump az elnök. A magyar miniszterelnök a geopolitikai feszültségek miatt a baloldali, demokrata amerikai kormányzást teszi felelőssé.
(Borítókép: Bill Clinton amerikai elnök és Orbán Viktor az Ovális Irodában tartott találkozójuk előtti fotózáson a Fehér Házban október 7-én Washingtonban. Fotó: Paul Richards / AFP)