Orbán Viktor nagyinterjút adott a Bildnek a kijevi és moszkvai útja után, viszont még a pekingi és a washingtoni útja előtt. Elárulta, hogy összesen hány úti célja van a „békemissziónak”, de beszélt a Putyinnal folytatott eszmecseréről, hogy miért csinálja ezt az egészet, mikor mindenki kritizálja miatta, és arra is kitért, hogy miért érti meg Putyint, és miért háborúpártizza folyton az Európai Unió politikusait.
Egyetlen politikust sem bírálnak annyit, mint őt: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke arra használja fel országa uniós tanácsi elnökségét, hogy sajátos „béketervet” hajtson végre – írta a Bild a magyar kormányfőről. Orbán Viktor először Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, pénteken pedig Oroszország szívébe utazott, a Kremlbe, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar kormányfő heves bírálatok kereszttüzébe került, amikor a nyugati politikusok kifogásolták módszereit, mondván, hogy az utazás senkivel sem volt egyeztetve, és a békemisszió eleve kudarcra volt ítélve.
Orbán Viktor hétfőn repült Pekingbe, küldetésének következő helyszínére, majd ment is tovább Washingtonba. A Bild egy nagyinterjú keretében megkérdezte a magyar kormányfőt, tényleg azt hiszi-e, hogy véget vethet a háborúnak egymaga, továbbá hogy mit mondott neki az orosz elnök a Kremlben.
Orbán Viktor a harctér feltételezett eszkalációjával indokolja küldetését, véleménye szerint „a következő hónapokban a fronton rosszabbodni fognak a dolgok”. „Több fegyver van, és az oroszok elszántabbak. Az összecsapások hevessége, a halálos áldozatok száma ezért sokkal brutálisabb lesz, mint az elmúlt hét hónapban, bár az azt megelőző időszak is eléggé durva volt” – mondta Orbán, a kijevi és moszkvai megbeszélések alapján levonva a konklúziókat.
Lehetőségem volt beszélni mind az ukrán, mind az orosz elnökkel. És higgyék el, a következő két-három hónap sokkal brutálisabb lesz, mint gondolnánk
– hangsúlyozta a miniszterelnök. Ezért „most van itt az ideje, hogy a háborús politikáról a béke politikájára térjünk át” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mi hajtja őt, azt felelte, hogy az erkölcs és az érdekek. „A fő érv az emberi élet. Ez a legfontosabb erkölcsi motiváció. De ott van Európa önérdeke is, mert ami itt történik, az nagyon rossz nekünk” – vélekedett a kormányfő. Elmondta továbbá, hogy mindkét találkozón tartózkodott a kritikától, és semleges közvetítőként jelent meg. Nem vitatkozni ment arról, hogy kinek van igaza, és kinek nincs. „Mert az én célom a béke és a tűzszünet" – emelte ki.
A háború befejezése érdekében a magyar miniszterelnök öt kulcsfontosságú szereplővel akar tárgyalni: Ukrajnával, Oroszországgal, Kínával, az Egyesült Államokkal és az EU-val. Utóbbiakat továbbra is „háborús politikával” vádolja, ezért őket hagyta utoljára. Érdekes azonban, hogy miközben Oroszország bírálatát illetően visszafogja magát, az európaiakkal szemben súlyos vádakat fogalmaz meg.
Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de Európa is háborús politikát folytat
– mondta a kormányfő. Azt kéri, hogy Európa szakadjon el az Egyesült Államoktól, és „folytasson önálló politikát, mert a két háborús fél fő áldozata az európai gazdaság és az európai lakosság”. A magyar kormányfő meggyőződése, hogy „a fronton nincs megoldás erre a konfliktusra”. Üzenete Moszkvának és Kijevnek:
„Emberek, mi, a világ békét akar, hagyjátok abba egymás gyilkolását. Kezdjünk el tárgyalni. Vagy legalább értsük meg, hogy nincs megoldás a fronton”.
Amit Orbán Viktor a Vlagyimir Putyinnal való találkozójáról elmondta:
világos elképzelése van [Putyinnak – a szerk.] arról, hogy mi fog történni, és hogyan fog Oroszország győzni. Ugyanez vonatkozik Zelenszkijre is. Putyin nem veszíthet, ha a katonákat, a felszerelést és a technológiát nézzük. Oroszország legyőzése olyan gondolat, amit nehéz elképzelni. Teljesen kiszámíthatatlan annak a valószínűsége, hogy Oroszországot valóban le lehetne győzni
– véli a magyar miniszterelnök. Orbán többször is összehasonlította Putyint és Zelenszkijt. „Mindkettőjüket megkérdeztem az áldozatokról, de mindketten csak a másik fél áldozatainak számát voltak hajlandóak megnevezni. A saját veszteségeikről nem mondtak semmit” – számolt be róla a kormányfő. Orbán viszont hiszi, hogy Putyin is véget akar vetni a haldoklásnak, szerinte ugyan mindkét vezető logikailag ellenzi a gyors tűzszünetet, de mégis, ha „holnap reggel nem halnának meg oroszok és ukránok”, az sokkal jobb lenne minden szempontból.
A lap szerint amikor a riporter szembesítette Orbánt az ukrán fronton kialakult helyzettel, a miniszterelnök felháborodottan reagált, és úgy tűnt, személyesen is megsértődött. A portál egyik szerkesztője, Paul Ronzheimer a fronton tett látogatásai során sok katonával beszélt, akik a brutalitás ellenére sem akarnak tárgyalni Oroszországgal, „mert azt mondják, nem akarják, hogy az oroszok közelebb jöjjenek a házukhoz, a feleségükhöz, az anyjukhoz. Ezért védik Ukrajnát". Orbán Viktor erre – a Bild szerint – ingerülten reagált. „Tehát, ha jól értem, németként az imént próbálta elmagyarázni nekem, hogy mit jelent az oroszok közelében élni? Ne felejtse el, hogy Budapesten vagyunk. Senki sem oktathatja ki a magyarokat Oroszországról” – kérte ki magának a kormányfő.
A magyar miniszterelnök azt állítja, hogy különösen jól érti Oroszországot. Akárcsak Angela Merkel volt német kancellár, akit nagyon hiányol az európai politikai életből.
„Nagyon kevés ember van a világon, aki többet tud Oroszországról, mint a magyarok és különösen a miniszterelnökük” – mondta a kormányfő. „Én ismerem az oroszokat. Ők mások, mint mi. Más a történelmük, más a kultúrájuk, más az ösztönük és a hozzáállásuk. Másképp értelmezik a szabadságot és másképp a nemzeti szuverenitást” – fejtette ki meglátásait a miniszterelnök, akinek meggyőződése, hogy ha Angela Merkel még mindig kancellár lenne, Putyin nem kezdte volna el a háborúját. Elmondása szerint ugyanezt látja Donald Trumpban is, ezért is bízik benne, hogy ha már Merkel biztosan nem tér vissza, akkor legalább Trump megnyeri a novemberi elnökválasztást az Egyesült Államokban.
Ő egy üzletember, egy self-made man, mindenhez másképp áll hozzá. És szerintem ez jót tesz a világpolitikának. Trump a béke embere. Amerikai elnökként egyetlen háborút sem indított el, és sokat tett azért, hogy békét teremtsen a világ nagyon különböző régióiban. Ezért bízom benne nagyon
– mondta Orbán.
Ami a Bild szerint Orbán Viktort a legkevésbé zavarja, az az álláspontjait érő kritikák vihara. Sokszor kellett elviselnie a kritikát, és visszatekintve mindig igaza volt – így látja saját politikai karrierjét a magyar miniszterelnök.
„Emlékszem, 1988/89-ben azt mondtam, hogy az oroszoknak el kell hagyniuk Közép-Európát és Magyarországot, és hogy a lehető legjobban kell dolgoznunk a berlini fal lebontásán. Erős kritikát kaptam a németországi baloldali politikusoktól” – mesélte a miniszterelnök a német lapnak. Megemlítette, hogy később, amikor az európai migrációs politikára figyelmeztetett, „ismét heves bírálatokat” kapott. Mint a lap fogalmaz, Orbán Viktornak nem számít, ki és milyen keményen kritizálja, folytatja.
(Borítókép: Orbán Viktor Moszkvában, Oroszországban 2024. július 5-én. Fotó: Sputnik / Valeriy Sharifulin / Pool / Reuters)