Nőtt az antiszemitizmus tavaly az Európai Unió területén az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) csütörtökön közzétett felmérése szerint, amelyben kiemelik, hogy a gázai fegyveres konfliktus őszi kirobbanása tovább rontott a helyzeten.
Bár a kutatást a bécsi székhelyű uniós testület 2023 első felében végezte, a gázai helyzet elmérgesedése nyomán – nemzetközi és európai zsidó szervezetekkel egyeztetve – kiegészítésekkel látták el.
A felmérést abban a 13 EU-tagországban készítették, ahol a statisztikák szerint az Európai Unió zsidóságának 96 százaléka él – Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Romániában, Spanyolországban, Lengyelországban, illetve Svédországban.
A mostani volt a harmadik ilyen közvélemény-kutatás a 2013-as és a 2018-as után. „A gázai háború hatásai aláássák az antiszemitizmus elleni harcban elért eredményeket is” – figyelmeztetett Sirpa Rautis, a szervezet igazgatója.
A friss jelentésben a megkérdezettek négy százaléka számolt be antiszemita indíttatású fizikai bántalmazásról, míg ez az arány 2018-ban két százalék volt. Hatvan százalékuk úgy vélte, kormányuk nem lép fel elég határozottan az antiszemitizmus ellen.
Belgiumban a válaszadók fele – az uniós átlagnál több – számolt be zaklatásról, és kilenc százalékuk – azaz ismét az uniós átlagnál több – azt mondta, az utóbbi öt évben érte már fizikai bántalmazás zsidó származása miatt.
Franciaországban a megkérdezettek 74 százaléka úgy vélte, a gázai harcok hozzájárultak ahhoz, hogy nehezebbé vált a helyzetük; ez az arány Magyarországon volt a legkisebb, kilenc százalék.
A felmérés elkészítéséhez összesen csaknem 8000, 16 éves vagy annál idősebb embert kérdeztek. A FRA felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsidó közösségeknek általában saját maguknak kell megszervezni védelmüket, beleértve a biztonsági intézkedések anyagi terheinek viselését is – összegezte az MTI.