Magyarország július 1-én vette át az Európai Tanács soros elnökségét, Orbán Viktor miniszterelnök „békemissziója” az elmúlt két hétben jelentős indulatokat váltott ki a tagországok képviselőinek részéről. A Politico csütörtöki cikke szerint Brüsszelben fellépnének a magyar elnökséggel szemben, azonban uniós tisztviselők úgy vélik, hogy tehetetlenek a magyar kormányfő lépéseivel szemben. Két fő irányzat bontakozik ki a tervezett válaszreakciók terén, eközben Orbán Viktor Charles Michelnek küldött levele is napvilágot látott.
Brüsszel bosszús a magyar vezetésre, de úgy tűnik, Orbán Viktor pontosan tudja, meddig mehet el anélkül, hogy valódi következményeket vonna maga után – írja csütörtöki cikkében a Politico. „Ha Budapesttel való bánásmódról van szó, Brüsszel ugatása rosszabb, mint a harapása” – teszi hozzá a lap.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Magyarország 2024. július 1-jei kezdettel átvette az Európai Unió soros elnökségét, a megbízatás fél évre szól. Orbán Viktor miniszterelnök „békemissziót” hirdetett, július 2-án Kijevbe utazott, hogy tárgyaljon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd onnan Moszkvába repült, ott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt az ukrajnai háború rendezéséről.
A magyar kormányfő a moszkvai látogatásához „hasonlóan meglepő” találkozókat ígért erre a hétre is, amit be is váltott, ugyanis hétfőn a miniszterelnök Pekingbe érkezett, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott, majd még aznap ismét útnak indult, a repülőgépe Washington felé vette az irányt, ahol július 9. és 11. között találkozót tartanak a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői. Az Amerikai Egyesült Államok fővárosában Orbán Viktor találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Joe Biden amerikai elnökkel is.
Ódor Bálint, Magyarország uniós megbízottja egy szerdai találkozón jelentős verbális támadással szembesült brüsszeli kollégáitól amiatt, ahogyan a magyar vezetés az Európai Unió Tanácsának élén megkezdte a soros elnökséget. Az ülés több mint két órán át tartott, egyedül Szlovákia nem szólalt fel. „Példátlan, hogy az elnökséget ilyen módon megdorgálják a többiek” – mondta egy magas rangú uniós diplomata.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a megbeszélések nem az Európai Unió nevében és nem az európai intézmények megbízásából folytak. „A miniszterelnök tisztában van azzal a felelősséggel, amelyet az EU Tanácsának elnöksége jelent, és e felelősség szellemében tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, valamint az állam- és kormányfőket ezekről a látogatásokról” – fogalmazott a miniszter szerdán. Az uniós nagykövetek azonban visszautasították ezeket az állításokat, és többen csatlakoztak azokhoz, akik már nyilvánosan elítélték az utazásokat.
Az EU-képviselők megjegyezték a találkozók időzítését és sorrendjét, az elnökségi hashtagek használatát, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök reakcióját.
„A határok egyértelműen és szándékosan elmosódtak. Orbán pedig szembe ment az EUCO szellemével, és ezzel sértette az EU egységét” – fogalmazott egy névtelenséget kérő uniós diplomata.
„Kilenc nap kellett ahhoz, hogy a magyar elnökség elveszítse a maradék bizalom minden csöppjét” – mondta egy másik forrás, hozzátéve, hogy Orbán Viktor „tettei nem szolgálják sem az EU-t, sem a békét”. Putyin és háborús projektje kezére játszanak, a magyar szlogen, hogy „tegyük újra naggyá Európát”, ebben a szakaszban inkább arról szól, hogy Oroszországot tegyük újra naggyá – mondta.
Mindezek ellenére az Európai Tanácsban tehetetlenek Orbán Viktor látogatásaival szemben, az uniós tisztviselők szerint a lehetőségek korlátozottak. A szerdai találkozón egyetlen nagykövet sem vetette fel az elnökség lemondásának lehetőségét, tisztviselők szerint a magyar kormányfő pontosan tudja, hogy meddig mehet el anélkül, hogy azonnali megtorlást kockáztatna.
Az elnökség sorrendjének megváltoztatása vagy Magyarország hat hónapos turnusának lerövidítése az EU élén egykor talán még opciók lehettek volna, de most, hogy az elnökség már folyamatban van, jogilag megterhelőek lennének. Jean Asselborn volt luxemburgi külügyminiszter szerint az Európai Unió Bírósága ellenezné az ilyen lépéseket, míg más országok attól tartanának, hogy precedenst teremtenek.
Riho Terras észt EP-képviselő az Európai Parlamentben arra szólította fel az EU legfelsőbb vezetőit, hogy Magyarországgal szemben lépjen életbe az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, amely a legsúlyosabb politikai szankció, amely egy tagországgal szemben alkalmazható, és az uniós döntésekről való szavazati jog felfüggesztésével jár. Azonban ettől a lehetőségtől többen elzárkóztak.
A Politico szerint az Európai Unióban két irányzat bontakozik ki arra, ahogy a magyar elnökség első két hetének látogatásaira reagálnak. Az egyik út az, hogy nem küldenek jelentős delegációt a magyar tárgyalásokra, mindössze „arctalan bürokratákat”. Ez történt kedden is, amikor mindössze hét ország küldte ipari miniszterét Magyarország első, a kínai elektromos járművek tarifáiról szóló tanácsi ülésére.
Több uniós képviselő gyakorlati következményekkel fenyegetőzött, a legközvetlenebb lehetőségként a magyar elnökség által szervezett informális miniszteri találkozók bojkottálása került szóba. Szerdán több politikus is javasolta az augusztus végi budapesti informális külügyminiszteri találkozó bojkottját. Bóka János sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Magyarország nem kapott arra utaló jelet, hogy más tagállamok nem küldenének minisztereket a találkozókra.
A másik lehetőség aktívabb, támadó jellegűbb, a jogi lehetőségeket keresik és kívánják felhasználni Orbán Viktor ellen. Ide tartozik például, hogy több tagország is aláírta azt a lengyel követelést, hogy tárgyaljanak Orbán „békemissziójának” törvényességéről, valamint az Európai Tanács elnökségének külkapcsolatok terén betöltött szerepét mérlegelik.
Eközben Orbán Viktor Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett és az Európai Tanács többi tagjával is megosztott július 5-én kelt levele kedden kiszivárgott, amelyben a magyar kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélés részleteit ismertette.
A miniszterelnök beszámolójában tagadta, hogy moszkvai látogatásakor „bármilyen véleményt az Európai Tanács vagy az Európai Unió nevében” fogalmazott volna meg, közölte hogy Oroszország „kész megfontolni minden olyan tűzszüneti javaslatot, amely nem szolgálja az ukrán erők rejtett áthelyezését és átszervezését”. Orbán Viktor szerint a tűzszünet és a béketárgyalások még lehetségesek, de hozzátette, hogy a következő két hónapban minden eddiginél drámaibb veszteségeket és katonai fejleményeket fogunk látni a frontvonalakon, ha a háború nem áll meg.