A héten az indiai miniszterelnök Moszkvába látogatott, ahol tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd háromnapos európai útjának részeként Ausztriát is felkereste. Azt követően, hogy Modi harmadik ciklusát kezdte meg India miniszterelnökeként, ez volt az első bilaterális látogatása külföldön, ami a jelenlegi geopolitikai helyzetben mindenképpen figyelmet érdemel.
Narendra Modi miniszterelnök moszkvai útja merész diplomáciai erőfeszítést jelent India részéről, hogy eloszlassa az ország politikájának esetleges változásával kapcsolatos orosz aggodalmakat. Az ukrán háború kezdete óta Oroszországot a nyugati demokráciák magára hagyták, míg mások óvatosnak mutatkoztak az elköteleződésben. India továbbra is intenzív gazdasági kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, de a Moszkvával való legmagasabb szintű interakciós mechanizmusa, az éves kétoldalú csúcstalálkozó 2021 után megszűnt. Az elmúlt két évben orosz körökben egyre nagyobb aggodalmak merültek fel amiatt, hogy India nem tulajdonít prioritást az Oroszországgal való kapcsolatainak.
Moszkva azt gyanította, hogy az észlelt elmozdulás az USA diplomáciai nyomásának köszönhető. Úgy tűnik, Újdelhi feladata most az lett, hogy eloszlassa ezeket az aggodalmakat.
Az orosz–indiai kapcsolatok jelenlegi formájukban rendkívül átfogók, a védelemtől és a kereskedelemtől kezdve az űrkutatáson át a nukleáris és kulturális együttműködésig mindenre kiterjednek. Aktívan együttműködnek olyan többoldalú fórumokon, mint a BRICS, az SCO és a G20.
India tudatosan figyelmen kívül hagyta az Oroszországból származó energia importjára vonatkozó nyugati szankciókkal kapcsolatos fenyegetéseket. Ironikus módon India Oroszországgal folytatott kereskedelme az elmúlt pénzügyi évben történelmi csúcsot ért el, konkrétan 65 milliárd dollárt tett ki, ami két évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. India politikája, miszerint olcsó olajat importál Oroszországból, súlyos nyugati kritikát kapott, de India az energiaárak és az infláció kordában tartásával indokolta az importot.
India célkitűzései túlmutatnak azon, hogy csupán az olaj, a műtrágya és a fegyverek kedvező árát biztosítsa. A cél az, hogy a BrahMos rakéta sikerére építve mélyebb partnerségeket alakítsanak ki, különösen a védelmi technológia átadása terén. Indiának sürgősen szüksége van segítségre a Szuhoj vadászrepülőgépek, különösen a Szuhoj Szu–30MKI-k esetében, amelyekből 272 darab üzemel, és amelyek az indiai légierő gerincét alkotják.
A védelmi együttműködés továbbra is az orosz–indiai kapcsolatok egyik sarokköve. Az S–400 Triumf légvédelmi rendszerek folyamatban lévő szállítása, amely 2021 végén kezdődött, India védelmi stratégiájának kulcsfontosságú eleme, erős pajzsot biztosít a légi fenyegetésekkel szemben. Annak ellenére, hogy India egyre több védelmi felszerelést szerez be az Egyesült Államokból, Izraelből és Franciaországból, Oroszország még mindig dominál a külföldi katonai beszerzéseinél, ugyanis a használatban lévő hadfelszerelések 50 százaléka orosz.
Ugyanakkor a kereskedelem terén az egyensúlytalanság jelent problémát. A 65 milliárd dolláros teljes kereskedelmi forgalomból India exportja kevesebb mint 5 milliárd dollárt tesz ki. Ez a fajta egyensúlyhiány hosszú távon fenntarthatatlan. Oroszországnak több terméket kellene vásárolnia Indiából, és többet kellene befektetnie az országban. A közös termelés új területeinek feltárása enyhítheti India terheit. Oroszországnak több diplomáciai és pénzügyi forrást kell befektetnie az észak–déli nemzetközi közlekedési folyosó folyamatban lévő munkálatainak befejezéséhez. Mindkét félnek fel kell gyorsítania az Eurázsiai Unióval kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat a kereskedelem fejlődése érdekében.
India a háború alatt végig szimpatizált Oroszországgal. Nem volt hajlandó elítélni azt, tartózkodott az ENSZ-ben a Moszkvára nézve kedvezőtlen szavazástól is. Újdelhi rövid háborúra számított, remélve, hogy hamarosan visszatér a normalitás. Mivel a háború még mindig tart, az indiai politikai döntéshozók komoly kényszerhelyzetben vannak. A két fél közötti kötélhúzás során India diplomáciája komoly terhet kapott; a nyugati kritikák erősödtek, az inflációs nyomás nagyban fenyeget, és a saját kárára Oroszország közelebb került Kínához.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésén Modi hangsúlyozta, hogy „a csatatéren nem lehet megoldást találni”. Ez a mondat azonban nem új. Először S. Jaishankar külügyminiszter használta idén márciusban, malajziai látogatása során. Ennek újbóli használata azonban azt jelzi, hogy Modi a Putyinnak 2022 szeptemberében küldött korábbi üzenetére kíván építeni, miszerint „a mai korszak nem a háború korszaka”. „India kész minden lehetséges módon együttműködni a béketeremtés érdekében… Reménykedem a békében” – tette hozzá.
„Örültem, hogy mindketten nyíltan és széleskörűen meg tudtuk vitatni az Ukrajnával kapcsolatos gondolatainkat, és nagy tisztelettel igyekeztünk meghallgatni és megérteni egymás nézőpontját” – mondta Putyin. Az orosz vezető nagyra értékelte Modi békéről szóló üzenetét. „Nagyra értékelem azt a figyelmet, amelyet a legsürgetőbb kérdéseknek szentel, beleértve az ön erőfeszítéseit az ukrajnai válság megoldásának módjaira, elsősorban békés eszközökkel” – fejtette ki indiai kollégájának.
A találkozó során Modi megerősítette az Oroszországgal való stratégiai kapcsolatokat, és bejelentette, hogy két újabb konzulátust nyit az oroszországi Kazanyban és Jekatyerinburgban, emellett kilenc megállapodást kötött, hogy megpróbálja kiszélesíteni a kereskedelmi és gazdasági kosarat az energia- és védelmi ágazaton túl.
Oroszország ígéretet tett a háborús fronton rekedt indiai állampolgárok hazatérésére, és felajánlotta, hogy közös vállalatokat hoz létre Indiában az indiai hadsereg számára késedelmesen szállított pótalkatrészek problémájának megoldására.
Végezetül a Modi–Putyin-ölelés látványa egyértelmű üzenetet küld a nemzetközi közösségnek, hogy Oroszország kulcsfontosságú helyet foglal el India stratégiai számításaiban, és ez utóbbi nem fog engedni a külső nyomásnak. Újdelhi hajlandó elviselni a nyugati kritikát, amennyiben az nem eszkalálódik valódi szankciókig és stratégiai elidegenedésig. Biztosnak tűnik abban, hogy a Nyugatnak ugyanúgy szüksége van Indiára, mint Indiának a Nyugatra. Ez a magyarázata annak, hogy Modi miniszterelnök ugyanazon a napon találkozott Putyinnal, mint amikor a NATO alapításának 75. évfordulóját ünnepelte Washingtonban.
Modi miniszterelnök történelmi jelentőségűnek minősítette ausztriai látogatását, hiszen 41 éve nem járt indiai kormányfő az országban. Ennek során jelentős megbeszéléseket folytatott osztrák vezetőkkel, köztük Alexander Van der Bellen szövetségi elnökkel és Nehammer kancellárral a kétoldalú együttműködés megerősítése és az India és Ausztria közötti együttműködés új lehetőségeinek feltárása érdekében, miközben a két ország üzleti vezetőivel is voltak tárgyalások.
Karl Nehammer osztrák kancellár és Modi miniszterelnök a kulturális cserekapcsolatok hagyományát méltatva megjegyezte, hogy az osztrákok körében egyre nagyobb az érdeklődés a jóga és az ájurvéda iránt.
Mindkét vezető elismerte a készségfejlesztés és a szakképzett munkaerő mobilitásának fontosságát is, hogy támogassák a csúcstechnológiai ágazatokban való bővített szerepvállalást.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a Kremlben Moszkvában 2024. július 9-én. Fotó: Evgenia Novozhenina / Reuters)