A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozó zárónapján arról számolt be, hogy a délutáni ülésen az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője is részt fog venni. Majd üdvözölte, hogy az észak-atlanti szövetség fejleszti a külkapcsolatait, és nyugodt, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik a világ más részeivel.

Ugyanakkor emlékeztetni kell magunkat arra, hogy mit is jelent a NATO rövidítés, legalábbis annak az első két betűje, és mi is volt a NATO megalapításakor az alapítók szándéka. Az NA az észak-atlantit jelenti. Azaz mikor a csendes-óceáni, indiai-óceáni térségbeli együttműködésre fókuszál a NATO, akkor az jó, de csak addig, amíg ez nem egy valaki ellen irányuló szervezkedés.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány nem fogja támogatni, hogy bárki abba az irányba tolja a NATO indiai- és csendes-óceáni kapcsolatépítését, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokk legyen. Hiszen szerinte „az hatalmas tragédia lenne”.

Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ már így is nagy lépésekkel halad az ismételt blokkosodás irányába, ami hazánk érdekeivel ellentétes, ugyanis Magyarország mindig erősen rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán. „Nem akarjuk, hogy a NATO egy valaki ellen szerveződő szövetség legyen.”

Szijjártó Péter később hangsúlyozta, a kormány támogatja az indiai-csendes-óceáni partnerséget, különös tekintettel arra, hogy ez olyan baráti országokra is kiterjed, mint Dél-Korea és Japán, amelyek vállalatai igen jelentős szerepet játszanak hazánk gazdaságának fejlődésében, az autóipari forradalom előmozdításában.

„Abszolút barátokról van szó, de nem szeretnénk, ha a NATO Kína-ellenes szervezkedésbe vágna bele.” A miniszter végül arra is kitért, hogy a NATO védelmi szövetség, így ezt a szavai szerint figyelembe kell venni a külkapcsolatok építésénél is. „Nem válhatunk egy támadási szövetséggé, nem szervezkedhetünk egy Kína-ellenes blokk létrehozása érdekében.”