Az Észak-Koreával szembeni elrettentés iránti amerikai elkötelezettséget az amerikai képességek teljes skálája támogatja, beleértve a nukleáris képességeket is − közölte Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a NATO-csúcstalálkozó margóján tartott megbeszélésen Jun Szok Jol dél-koreai elnökkel, írta meg a Reuters.

A két vezető egyúttal felhatalmazta a Koreai-félsziget kiterjesztett elrettentés integrált rendszerének létrehozására vonatkozó iránymutatást az Észak-Korea felől érkező nukleáris és katonai fenyegetésekkel szemben − tájékoztatott a dél-koreai elnök hivatala.

Az irányelv hivatalossá teszi az amerikai nukleáris eszközök telepítését a Koreai-félszigeten és annak környékén az északiak esetleges nukleáris támadásainak elrettentése és az azokra való reagálás érdekében − nyilatkozta Kim Te-hjo, Jun nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese egy washingtoni tájékoztatón.

„Ez azt jelenti, hogy az amerikai nukleáris fegyvereket kifejezetten a Koreai-félszigeten lévő missziókhoz rendelik” − mondta Kim.

Korábban Biden és Jun közös nyilatkozatot adott ki, amelyben bejelentették a Koreai-félszigeten végrehajtandó nukleáris elrettentésről és nukleáris műveletekről szóló iránymutatások aláírását.

Az elnökök megerősítették az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság washingtoni nyilatkozatában tett kötelezettségvállalásaikat, és hangsúlyozták, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által a Koreai Köztársaság ellen intézett bármilyen nukleáris támadásra gyors, elsöprő és határozott válaszlépésekkel fognak reagálni

− áll a közleményben.

Csong Szong Csang, a Szedzsong Intézet biztonságstratégiai szakértője és Dél-Korea saját nukleáris fegyverkezésének határozott szószólója szerint az új nukleáris irányelv jelentős előrelépés, amely alapvetően megváltoztatja azt a módot, ahogyan a szövetségesek reagálnak egy Észak-Korea felől érkező nukleáris fenyegetésre.

„A probléma az, hogy az egyetlen dolog, ami teljes bizalmat adhat Dél-Koreának, az az Egyesült Államok ígérete az azonnali nukleáris megtorlásra abban az esetben, ha Észak atomfegyvereket vetne be, de ez egyszerűen lehetetlen” – fogalmazott.

„Ez a nukleáris elrettentés eredendő korlátja” − mondta, hozzátéve, hogy az is kérdéses, hogy a nukleáris irányelv túlél-e egy amerikai kormányváltást. Jun hivatala szerint maga az irányelv titkos.

Észak-Korea nyíltan előmozdította nukleáris fegyverkezési politikáját azzal, hogy kodifikálta a nukleáris fegyverek használatát fenyegetés esetén, és tavaly az alkotmányban rögzítette a nukleáris fegyverkezési képesség fejlesztését.

Az év elején „fő ellenségének” nevezte Dél-Koreát, és megesküdött, hogy megsemmisíti szomszédját, amiért az összejátszik az Egyesült Államokkal, hogy háborút indítson ellene, ami drámai fordulatot jelentett a 2018-ban tett békeajánlatok után.

Szöul és Washington egyaránt tagadja a Phenjannal szembeni agresszív szándékot, de azt állítják, hogy teljes mértékben felkészültek az északiak bármilyen agressziójának elhárítására, és az elmúlt hónapokban fokozták a közös hadgyakorlatokat.

Jun megerősítette Dél-Korea Ukrajnának nyújtott támogatását, és ígéretet tett arra, hogy megduplázza hozzájárulását egy NATO vagyonkezelői alaphoz a 2024-ben biztosított 12 millió dollárról. A NATO szerint az alap rövid távú, katonai segítségnyújtást és hosszú távú képességfejlesztési támogatást tesz lehetővé.

A dél-koreai elnök hivatala közölte, hogy fontolóra vette a Kijevnek szánt fegyverszállításokat, megváltoztatva korábbi politikáját, amely szerint a segítségnyújtást humanitárius jellegűre korlátozta.