Lengyelország, valamint a balti és a skandináv uniós államok is bojkottálják Magyarország soros elnökségét Orbán Viktor moszkvai utazása miatt. Mindeközben még az is felvetődött, hogy az unió alapszerződéseit is sértheti az oroszországi út.
Az utóbbi napokban számos alkalommal írtunk arról, hogy az unión belül erős kritikákat váltott ki Orbán Viktor moszkvai útja, amelyet az uniós soros elnökség kezdete után tett.
Most a brüsszeli székhelyű Euractiv hírportál arról számolt be, hogy hat állam – Lengyelország, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia – egy erős lépéssel fogják jelezni elégedetlenségüket. Mint írták, az érintett államok
tiltakozásképp egyetlen minisztert sem fognak Magyarországra küldeni a magyar soros elnökség első hónapjában tervezett találkozókra.
Az Euractiv értesülései szerint ezek az országok csak alacsonyabb beosztású tisztviselőket küldenek a júliusban, Budapesten esedékes, informális miniszteri szintű találkozókra. „Az elnökség alatti magyar magatartás káros, és ennek következményei kell hogy legyenek. Svédország ezért nem vesz részt politikai szinten a júliusi informális miniszteri találkozókon” – mondta erről Jessica Roswall svéd uniós miniszter és biztosjelölt a svéd állami hírügynökségnek.
A portál szerint Brüsszelben és az EU fővárosaiban egyre többen érzik úgy, hogy a magyar vezetők egyre inkább „eltérítik” az EU soros elnökségének képzeletbeli „repülőgépét”, és a saját pecsenyéjüket sütögetik az EU képviselete helyett.
Az Euractiv információi szerint a fenti országok mellett több másik államban is megbeszélések zajlanak arról, hogy miként reagáljanak a magyar lépésekre. A Bloomberg hírügynökség úgy értesült ugyanezzel kapcsolatban, hogy nagyjából féltucatnyi ország képviselői tanácskoznak azon, hogy mit lehetne tenni Magyarország ellen.
Az előbbi portál cikkében emlékeztettek arra is, a liberális Renew Europe képviselőcsoporton belül azt szorgalmazták, hogy Magyarországot teljesen fosszák meg a soros elnökségtől.
Őszintén szólva a magyar elnökség bojkottálásának lehetősége már az első, kijevi útja óta szóba került
– mondta erről a portálnak a Renew egyik tisztviselője.
Az Euractiv szerint különböző intézkedések jöhetnek szóba, köztük a magyar elnökség idő előtti befejezésének lehetősége, a korábbi belga vagy spanyol elnökséghez való visszatérés, vagy akár a lengyel elnökség idő előtti megkezdése. Ugyanakkor uniós diplomaták azt mondták a portálnak, hogy ezen a héten még nem esett szó hivatalosan ezek bármelyikéről, és egyelőre nincs kilátásban az, hogy Magyarország elnökségét lerövidítsék bármilyen módon.
A Bloomberg emlékeztetett arra is, hogy Alexander de Croo belga kormányfő a NATO washingtoni csúcstalálkozóján megjegyezte: a Magyarországra vetett bizalom „mélypontra ért”.
Az elnökségben mindennap ki kell érdemelni a bizalmat. Jelenleg ez a bizalom eltűnt
– tette hozzá.
Olaf Scholz német kancellár viszont nem kívánta kommentálni Orbán Viktor floridai látogatását vagy egyéb külföldi utazásait.
Ezek sem fontosak. A fontos az, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a magyar miniszterelnök a saját nevében cselekszik, és nem az EU-tanácsi elnökség keretein belül, amelyet fél évig Magyarország tölt be
– mondta.
Mindeközben a Financial Times arról írt, hogy az Európai Unió jogi szolgálata szerint
Orbán Viktor múlt heti moszkvai útja ellentétes volt az uniós alapszerződésekkel.
A jogi szolgálat szerdán azt közölte a tagállamokkal, hogy Orbán Viktor fellépése megsértette a blokk szerződéseit, miután azok tiltanak minden olyan „intézkedést, amely veszélyeztetheti az unió céljainak elérését” – közölte három, az ügyre rálátással bíró személy a lappal. Továbbá megsértett egy olyan jogi rendelkezést is, amely minden tagot arra szólít fel, hogy külpolitikai tevékenységét „fenntartás nélkül, a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében” végezze – tették hozzá.
A lap hozzátette azt is: Vlagyimir Putyin jelenleg uniós szankciók hatálya alatt áll, és a blokk kinyilvánított álláspontja – amellyel előzőleg Orbán Viktor is egyetértett – elítéli Moszkvát mint az ukrajnai háború agresszorát. Orbán Viktor a találkozón támogatta a háborút lezáró azonnali béketárgyalásokat, ami szöges ellentétben áll az EU és a NATO kinyilvánított politikájával, amely szerint Ukrajna támogatása nélkül nem lehet ilyen tárgyalásokat folytatni.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban szerdán megjegyezte, hogy bármilyen, Oroszországba vagy Kínába látogató vezetőnek világossá kell tennie a NATO álláspontját, hogy a katonai szövetség „nem megy sehová, Ukrajna nem megy sehová, az Európai Unió nem megy sehová”. Oroszországot mindaddig „továbbra is kiközösítik”, amíg folytatja a polgári célpontok támadását, amire példa volt a hét elején egy kijevi gyermekkórházra mért rakétacsapás.
A lap cikkében emlékeztettek arra is, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a minap arról beszélt, hogy Orbán Viktor „politikai hibát” követett el, „sárga lapot” kapott.
Michel utóbb elmondta, hogy a NATO-csúcson találkozott Orbán Viktorral, és kapcsolatban áll a többi uniós vezetővel, hogy eldöntsék, hogyan tovább. „El kell kerülnünk, hogy csapdába essünk. Nem akarjuk magunkat büntetni járulékos módon aközben, hogy valakit megpróbálunk megbüntetni… legyünk okosak” – fogalmazott a Tanács elnöke.
A Financial Times szintén írt a soros elnökség bojkottjáról, és hozzáfűzték azt is: információik szerint több tagállam tárgyal már arról is, hogy az EU alapszerződésének tükrében miként lehetne korlátozni Orbán Viktor mozgásterét soros elnökként.
Elina Valtonen, Finnország külügyminisztere azt mondta a lapnak: Orbánnak meg kell értenie, hogy lehetetlen az, hogy a (nyugati) országok „elvont, semleges megfigyelői” legyenek annak, amit Oroszország a Nyugattal való konfliktusként ábrázol, és hogy minden félnek világosan meg kell fogalmaznia, hogy hol áll. Orbán cselekedetei határozottan amellett szólnak, hogy az EU-ban, legfőképp a külpolitikai kérdésekben, meg kell szüntetni az egyhangú döntéshozatalt – tette hozzá Valtonen.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit pénteken is percről percre követjük – ebben a cikkünkben.