A NATO fokozza és kiterjeszti közös hadgyakorlatait Japánnal a tengeritől a kibertérig, hogy megbirkózzanak Európa és Ázsia egyre inkább összefonódó biztonsági kihívásaival – jelentette ki a Kyodo japán hírügynökségnek adott interjúban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A hírügynökség emlékeztetett, a napokban tartott washingtoni NATO-csúcson Kisida Fumio japán miniszterelnök és a szövetség főtitkára közös tengeri hadgyakorlatok rendezéséről állapodott meg az euroatlanti térség vizein 2024 végéig, és úgy döntöttek, hogy fokozzák a bizalmas információcserét.
Jens Stoltenberg az interjúban idézte a japán kormányfőnek azt a kijelentését, miszerint „ami ma Ukrajnában történik, az holnap Ázsiában is megtörténhet”, és ehhez hozzátette: „Mindannyiunk érdeke, hogy megakadályozzuk Vlagyimir Putyin elnök győzelmét Ukrajnában”.
Arra a kérdésre, hogy Észak-Korea milyen szerepet játszik az ukrajnai háborúban, Stoltenberg azt mondta, „nincs kétség”, hogy az ázsiai ország „jelentős katonai támogatást” nyújt Oroszországnak.
Mint mondta: bár nem hajlandó érzékeny hírszerzési információkat nyilvánosságra hozni, „teljesen egyértelmű”, hogy a 32 tagú szövetséget „mélyen aggasztja” annak a lehetősége, hogy Oroszország támogassa Észak-Korea rakéta- és nukleáris programját, lőszerekért és fegyverekért cserébe Phenjantól.
Japán az elmúlt években aktívan bővítette együttműködését az észak-atlanti szövetséggel. A japán miniszterelnök zsinórban harmadszor vett részt a NATO-csúcson. Tokió a NATO állandó partnere, a szövetség brüsszeli főhadiszállásán pedig japán képviselet működik – összegezte az MTI.
Érdemes felidézni, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban azt mondta, „Magyarország támogatja a NATO együttműködését az indiai- és csendes-óceáni országokkal, de csakis addig, amíg ennek célja nem egy Kína-ellenes blokk létrehozása, ez ugyanis hatalmas tragédia lenne”.
A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozó zárónapján arról számolt be, hogy a délutáni ülésen az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője is részt fog venni. Majd üdvözölte, hogy az észak-atlanti szövetség fejleszti a külkapcsolatait, és nyugodt, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik a világ más részeivel.
Majd aláhúzta, hogy azonban „emlékeztetni kell magunkat arra, hogy mit is jelent a NATO rövidítés, legalábbis annak az első két betűje, és mi is volt a NATO megalapításakor az alapítók szándéka. Az NA az észak-atlantit jelenti. Azaz mikor a csendes-óceáni, indiai-óceáni térségbeli együttműködésre fókuszál a NATO, akkor az jó, de csak addig, amíg ez nem egyvalaki ellen irányuló szervezkedés”.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány nem fogja támogatni, hogy bárki abba az irányba tolja a NATO indiai- és csendes-óceáni kapcsolatépítését, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokk legyen. Hiszen szerinte „az hatalmas tragédia lenne”.