Sokak szerint a Donald Trump elleni merényletkísérlet mindent felülír a november 5-ei elnökválasztással kapcsolatban, amit sok helyütt sorsdöntőnek neveztek a politikusok. Magyarics Tamás Amerika-szakértőt a merénylet világpolitikai hatásáról kérdeztük.
„Rengeteg kérdés felmerül a Donald Trump elleni merénylettel kapcsolatban, többek között például a második alkotmánykiegészítés vagy a fegyverviselési engedélyek szigorítása” – összegezte az Indexnek Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa, Amerika-szakértő.
Donald Trumpra a pennsylvaniai Butlerben tartott kampánygyűlésen lőtt rá egy 20 éves férfi. A merénylő több lövést is leadott a volt elnökre, aki könnyebben megsebesült. A gyűlésre nézőként kilátogatók egyike viszont meghalt a támadásban, míg ketten életveszélyesen megsebesültek. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Trump elleni gyilkossági kísérletként kezeli az ügyet. A támadóval a helyszínen végeztek a biztonsági emberek.
Bár korábban azt írtuk, egymástól független kérdések dönthetik el az amerikai választást, vasárnap reggelre világos lett: a Trump elleni merénylet valószínűleg minden előzetes várakozást felülír. A következő napokat nagy valószínűséggel tematizálja majd az is, hogy milyen biztonsági védelmet kapott a volt amerikai elnök. Trump támadója a Pennsylvania állambeli Butler településen tartott nagygyűlés elkerített területén kívül, mindössze 130 méterre, egy épület tetején helyezkedett el. Ez azért fontos, mert több republikánus vezető korábban kérte a belbiztonsági minisztert, hogy erősítse meg Trump védelmét.
Magyarics Tamás szerint jól látszik, hogy a politikai és a biztonságpolitikai kérdések kéz a kézben járnak egymással, és egymásra kölcsönösen hathatnak. „Az ügynek rengeteg vetülete lesz, ugyanakkor politikai szempontból egyértelműen merényletként kezelik” – hangsúlyozta a szakértő.
John Thomas republikánus stratéga rögtön annak adott hangot, hogy a merénylet valószínűleg „teljes győzelemre” repíti majd Donald Trumpot az elnökválasztáson. „Előre látom, hogy ez az egység pillanatát hozza el. És gyanítom, hogy ez Trump kampányát novemberben teljes győzelemhez juttatja” – közölte.
Magyarics Tamás szerint nem ilyen egyszerű a képlet. Szerinte mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a Trump elleni merénylet „az elvadult és szélsőséges amerikai politikai hangulatnak és atmoszférának az egyik eredménye-e”. Mind a republikánus, mind a demokrata politikusok nagyon végletesen írják le a novemberi választást:
a narratívák szerint a másik félnek a győzelme egyfajta világvégét jelentene.
Ez nyilvánvalóan hozzájárul ahhoz, hogy az egyszerű gondolkodású emberek adott esetben úgy véljék, hogy a másik félnek a kiiktatása megmenti az Amerikai Egyesült Államokat. Ez a fajta retorika Trumpnak a politikai szereplésével jelent meg
– mondta az Amerika-szakértő.
Magyarics Tamás szerint Trumpot olyan politikusnak festik le, aki képes elhozni akár „a világvégét”, bár ez a fajta retorika mindkét oldalon kölcsönösen megtalálható. Mindez együtt viszont ilyen merényletet eredményezett. „A választásra gyakorolt hatásáról beszélni jelenleg még csak spekuláció, a politikai vonzatát most nagyon nehéz kiszámolni.”
A szakértő szerint az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy Donald Trump szimpatizánsai a megszokott nagyságrendnél jobban lesznek mozgósíthatók, „az elnökük ellen elkövettek egy merényletet, és nyilvánvalóan megindulnak az összeesküvés-elméletek is”. Ráadásul, ahogyan arra korábban már utaltunk, a titkosszolgálat munkája is bőven felvet majd kérdéseket.
Magyarics Tamás szerint a választás szempontjából az egyik legjelentősebb kérdés most az lett, hogy a republikánusok a merénylettel és annak hatásaival mennyire képesek a saját szimpatizánsaikat mobilizálni. Ez már csak azért is fontos, mert „Amerikában a választási hajlandóság nem mindig magas, 50 százaléktól 60 százalékig mozog, és általában alacsonyabb, mint sok európai országban”.
A szakértő szerint a történtek az ingadozó választókra is jelentős hatással lehetnek, így az akár az úgynevezett „billegő államok” sorsát el is döntheti. Érdemes kiemelni, hogy Pennsylvania – ahol a Trump elleni merénylet történt – pont egy ilyen „billegő állam”. Tovább kuszálja a szálakat a történetben, hogy a Demokrata Párthoz tartozó Josh Shapiro, akit sokszor emlegetnek esetleges demokrata elnökjelöltként is, Pennsylvania kormányzója.
Bár nyilvánvalóan nem az ő felelőssége volt Trump biztonságának garantálása, ennek az államnak a kormányzóját emlegetik időnként mint potenciális elnökjelöltet.
Ebből is tökéletesen látható, hogy a Donald Trump elleni merénylet hatása nagyon szerteágazó. „A republikánusok talán több politikai hasznot tudnak ebből húzni, főleg úgy, hogy az Egyesült Államokban az emberek döntő többsége az úgynevezett közösségi médiából tájékozódik, ahol ezek az információk ellenőrizetlenül, sokszor megalapozatlanul terjednek. Könnyen lehet ezeken a közösségi platformokon olyan hangulatot teremteni, ami nyilvánvalóan a republikánus jelölt támogatását segíti” – összegezte az Indexnek Magyarics Tamás.
Végezetül érdemes felidézni, hogy Joe Biden, a regnáló amerikai elnök és a Demokrata Párt jelöltje a napokban kíméletlen kritikákat kapott az egészségügyi állapota miatt. Joe Bident eddig tizenhat képviselőházi demokrata szólította fel arra, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől. Közülük négyen közvetlenül a csütörtöki sajtótájékoztató előtt jelentették be, hogy nem támogatják, míg közéleti személyiségek, továbbá befolyásos médiumok is visszalépésre szólították fel. Kedden George Clooney filmszínész a The New York Times napilapban közölt írásában érvelt amellett, hogy Joe Bidennek vissza kellene adnia a demokrata elnökjelöltség jogát, és átengedni a szerepet.
A napokban Joe Biden – számos bakija mellett – a washingtoni NATO-csúcstalálkozó záró sajtótájékoztatóján összekeverte Kamala Harrist, a regnáló kormány alelnökét és ellenfelét, a republikánus Donald Trumpot. Joe Biden nem sokkal a beszéde előtt is hasonló hibát követett el: Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nevezte.
Ugyanakkor azt is megírtuk, a Fehér Házban többször megfordult az a specialista, aki elárulta: Joe Biden nem Parkinson-kóros, azonban minden évben neurológiai betegségekkel is kivizsgálják. Nem egyértelmű viszont, hogy akkor miért járt nyolcszor is egy év alatt az elnöki rezidencián.
Összességében az biztosra vehető: Joe Biden nincs jó formában, miközben Donald Trump a merényletet nagyon könnyen felhasználhatja arra, hogy ez novemberben végül a Fehér Házba juttassa. Az amerikai választásnak a világpolitikai hatása pedig megkérdőjelezhetetlen.
(Borítókép: Donald Trump 2024. július 13-án. Fotó: Anna Moneymaker / Getty Images)