A turizmus gazdasági hatásai a küldő és a fogadó felek/országok gazdaságában egyaránt megnyilvánulnak. Megnöveli például az országban a keresletet bizonyos termékekre, és többletfogyasztást indukál (multiplikátor hatás). Továbbá pozitív hatása van a munkaerőpiacra, az ország folyó fizetési mérlegére, és növeli a nemzeti vagyont. Ezenkívül kiegyenlítő szerepet tölthet be a területi fejlettségbeli differenciáltságban.

A turizmus fejlesztésének előnyei közül kiemelkedik a munkaerőpiacra gyakorolt hatás, a közvetlen munkahelyteremtés a turizmus vállalkozásaiban és közvetetten a turisztikai szervezeteknél. Viszonylag nagy létszámban foglalkoztat az ágazat szakképzettséget nem igénylő munkaerőt, zömében szezonálisan.

Közép-Ázsia természetföldrajzi szempontból kiváló turisztikai látványosságokkal (hegyek, sztyeppék, gleccserek) és üdülési lehetőségekkel (lovas turizmus) bír. A régió éghajlata és felszíne kedvez a nyári és kora őszi vagy épp késő tavaszi üdüléseknek és a téli síturizmusnak egyaránt. Emellett a kiemelkedő vízrajzi adottságokat is egyre jobban igyekszik kihasználni a régió legtöbb országa.

Társadalomföldrajzi adottságai közül Közép-Ázsiának további meghatározója a történelmi (Khiva), az építészeti és a kulturális emlékei (Szamarkand), valamint híresek történelmi városai. Annak ellenére, hogy Közép-Ázsia sok szempontból Európától távoli és javarészt ismeretlen országokat takar, a régió turizmusának egyre nagyobb hányadát teszik ki az európai kontinens országaiból érkező turisták. Azonban a növekvő európai turistaszám ellenére a térség még mindig a török, orosz és a közel-keleti turistaforgalom egyik legkedveltebb célpontja, ami elsősorban a közös történelmi múltnak és a vallási azonosságnak köszönhető.

A 2020 elején világméretűvé vált Covid–19-járvány mind az európai, mind pedig az ázsiai gazdasági- társadalmi folyamatokban óriási kihívást okozott. Azt követően, hogy 2021 végétől kezdve a világ mintegy két évig tartó, a Covid–19-járvány okozta bezártsága véget ért, Közép-Ázsia országainál megfigyelhető volt egy olyan irány, amely során egyre nagyobb hangsúlyt kezdtek el fektetni a regionális turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázására. 2022-től kezdve mindegyik régiós ország egyre több pénzt és szakértelmet fektetett be saját turisztikai szektorának fejlesztésébe, aminek eredményeként 2024-re jelentős előrelépést értek el az utazási és turizmusfejlesztési indexek rangsorában.

A Világgazdasági Fórum 2024-es utazási és turizmusfejlesztési indexében Kazahsztán jelenleg az 52. helyet foglalja el, ami azt jelenti, hogy Asztana 2019 óta hat helyet lépett előre ebben a rangsorban.

A legfrissebb rangsorban Kazahsztán a 7-ből 4,07-es pontszámmal bebizonyította, hogy elkötelezett turisztikai infrastruktúrája fejlesztése iránt.

A jelentős előrelépés ellenére a rangsorban elfoglalt vezető pozíciók nagyjából változatlanok maradtak. Az Egyesült Államok megőrizte első helyét Spanyolország és Japán előtt. Őket Franciaország és Ausztrália követte, megerősítve tartós vonzerejét a turisták előtt.

A közép-ázsiai régióból éllovas Kazahsztán után Üzbegisztán áll a legelőkelőbb helyen a 78. pozíciót elfoglalva Tádzsikisztán (99. helyen) és Kirgizisztán (102. helyen) előtt. Érdekesség, hogy Magyarország ebben a rangsorban a 37. helyen áll megelőzve olyan országokat is, mint Mexikó (38), India (39), Azerbajdzsán (56) vagy Vietnám (59).

Kazahsztán előkelő helyét az idegenforgalmi infrastruktúrában történő fejlesztések mellett annak is köszönheti, hogy 2023-ban a Kazahsztánba látogató külföldi turisták száma meghaladta az 1 milliót, ami jelentős, 17 százalékos növekedést jelent az előző, 2022-es évi 928 ezerhez képest. 

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.