Az Egyesül Államok elnöke a bolygó egyik legfontosabb embere, akit a „szabad világ vezetőjeként” szoktak emlegetni. Így egyáltalán nem meglepő, hogy gyakran törnek az USA első emberének életére olyan személyek vagy erők, akik igyekeznek megváltoztatni az utóbbi 100 évben kialakult világképet.
Az első tragédia, amely az emberek eszébe jut, hogyha egy amerikai elnök halálára gondolnak, John F. Kennedy lelövése lehet. Az ország 35. vezetőjét 1963. november 22-én, délután fél egykor a texasi Dallasban érte találat, két évvel megválasztása után. Kennedyt a vádak szerint egy egykori tengerészgyalogos, Lee Harvey Oswald lőtte le a közeli Texas School Book Depositoryból. Az elnököt két lövés érte, egy a hátán, egy pedig a fején találta el. A lövések után a közeli Parkland Memorial Kórházba szállították, ahol egy órakor nyilvánították halottnak.
Kennedy mellett súlyosan megsérült a vele utazó texasi kormányzó, John Conally, valamint egy helyi autókereskedő, a felvonulást néző James Tague, aki könnyebb sérüléseket szenvedett.
Lee Harvey Oswaldot elítélték az elnök és J. D. Tippit rendőrtiszt megöléséért, ám két nappal a merénylet után a dallasi rendőrség pincéjében az egykori tengerészgyalogost lelőtték.
Amerika 16. elnökét nagypénteken, 1865. április 14-én ölték meg Washington D.C.-ben. A merénylő, John Wilkes Booth eredetileg elrabolni szerette volna Lincolnt, hogy déli hadifoglyokért cserélje el. Azonban miután április 11-én részt vett az elnök beszédén, ahol a feketéknek szánt választási jogról beszélt, az elnök meggyilkolása mellett döntött.
A Konföderáció titkosszolgálatával szoros kapcsolatban álló Booth eredeti terve szerint Andrew Johnson alelnököt és William H. Seward államtitkárt Lincolnnal együtt akarta megölni társaival, ám csak utóbbival tudott végezni. Lincoln és családja a Ford színházba látogatott az „Amerikai unokatestvérünk” előadására. A merénylő a darab közben lépett a páholyba, az elnököt pedig közvetlen közelről lőtte hátulról fejbe. Az alelnököt és az államtitkárt nem sikerült megölni, bár utóbbit egy másik elkövető megsebesítette.
A legtöbbször a feketék felszabadításával kapcsolatba hozott politikus 9 órán keresztül kómában volt, majd a beszámolók szerint „sosem látott békével” az arcán halt meg. John Wilkes Booth-t mintegy 12 nappal később, egy Washingtontól 70 kilométerre található virginiai farmon lőtték le, miután nem adta meg magát.
A talán legkevésbé szerencsésnek mondható elnök, James A. Garfield kevesebb mint 4 óráig tölthette be sértetlenül elnökségét. A 20. államfőt 1881. július 2-án lőtték meg a Baltimore és Potomac vasútállomáson Washingtonban. Az elkövető egy később neuroszifilisz miatt őrültnek nyilvánított Charles J. Guiteau volt, aki azért lőtte meg kétszer Garfieldot, mert úgy hitte, hogy egy általa írt beszédnek köszönheti az elnökségét, amiért cserébe nem kapta meg a jogosan neki járó párizsi konzuli pozíciót – az bírósági eljárásban kiderült, hogy ebből az állításból semmi nem igaz.
Az elnök 79 nappal a merénylet után halt meg az orvosok folyamatos, fertőtlenítés nélküli vizsgálatai miatt kialakult fertőzés következtében. Az eredetileg író és ügyvéd Guiteau-t öt hónappal később akasztották fel elítélését követően.
Az Egyesült Államok 25. elnöke 1901. szeptember 6-án szenvedett el merényletet. William McKinleyt a buffalói Temple of Musicban lőtte meg Leon Czolgosz anarchista egy zsebkendő alá rejtett pisztollyal. Czolgosz kétszer tüzelt, az első golyó lepattant McKinley egy gombjáról, a második azonban hason találta.
Bár eredetileg úgy tűnt, hogy az elnök felépül, miután sebe üszkösödni kezdett, rohamosan romlott az egészsége, szeptember 14-én pedig meghalt. Gyilkosát – akit eredetileg a rendőrök annyira megvertek, hogy majdnem a helyszínen életét vesztette – 1901. október 29-én végezték ki villamosszék által.
McKinley halála volt az ok, hogy a Kongresszus a Titkosszolgálat feladatai közé felvette az Egyesült Államok elnökének védelmét.
Theodore Roosevelt 26. amerikai elnököt a második mandátumának megszerzéséért folytatott kampánya alatt próbálták meggyilkolni. „Teddy” Milwaukeeban kampányolt, amikor az őt hetek óta követő John Schrank rálőtt egy 38 kaliberes Colttal. A volt elnök azonban túlélte a lövést, köszönhetően a zsebében található kettőbe hajtott, 50 oldalas beszédének, valamint a fém szemüvegtokjának. Roosevelt először lecsitította a tömeget, hogy ne lincseljék meg a támadót, majd megállapította, hogy mivel nem köhög vért, nem súlyos a dolog.
Beszédét úgy kezdte, hogy „Hölgyeim és uraim, nem tudom látták-e, hogy az imént meglőttek, azonban ennél többre van szükség egy jávorszarvasbika leterítéséhez.” Ezután megtartotta 84 perces beszédét, és csak ekkor kért orvosi segítséget – akik megállapították, hogy a golyót jobb Roosevelt mellizmában hagyni. A szintén mentális problémákkal küzdő Schrank azt mondta, az elnök elődje, William McKinley látogatta meg egy álomban, és arra kérte, hogy Roosevelt megölésével bosszulja meg halálát. Élete végéig elmegyógyintézetben kezelték.
A mai kísérlet előtt a „legfrissebb” merényletet Ronald Reagan, az ország 40. elnöke szenvedte el. 1981. március 30-án John Hinckley Jr. a Washington Hilton hotelnél adott le lövést az államfőre, James Brady fehér házi sajtótitkárra, Tim McCarthy titkosszolgálati tisztre, valamint Thomas Delahanty rendőrre.
A merénylet minden áldozat esetében sikertelen volt, azonban mindannyian súlyosan megsérültek: Reagant a George Washington Egyetemi Kórházban műtötték meg, miután bordatörést szenvedett, valamint az egyik lepattanó golyó lyukat ütött a tüdején; Brady agykárosodást kapott a találat miatt, az ebből következő komplikációk következtében bekövetkező halálát pedig emberölésként állapították meg; McCarthy és Delahanty pedig szintén megsebesültek. A mentális betegségben szenvedő Hinckley Jodie Foster színésznőnek akart imponálni a merénylettel – 2016-ban engedték ki az elmegyógyintézetből, 35 évvel a merénylet, és 12 évvel Ronald Reagan halála után.
Franklin D. Rooseveltre 1933. február 15-én lőtt rá Giuseppe Zangara, ám egyszer sem találta el az egyetlen három terminusos elnököt – viszont lelőtte Anton Cermakot, a chicagói polgármestert. Azóta sem tiszta, hogy Zangara az akkor még hivatalát be nem töltő Rooseveltet, vagy ténylegesen Cermakot célozta.
1993. április 13-án a kuvaiti hatóságok és az FBI jelentései alapján 14 kuvaiti és iraki férfit tartóztattak le, akik Szaddam Husszein parancsára bombákat csempésztek a közel-keleti országba. Céljuk George H. W. Bush elnök meggyilkolása volt, aki három hónappal mandátuma lejárta után látogatott az országba, hogy megemlékezzen az öbölháborúban aratott győzelméről.
1994. október 29-én Francisco Martin Duran legalább 29 lövést adott le egy Type 56 félautomata fegyverrel a Fehér Házra. Célpontja Bill Clinton elnök volt, aki azonban nem a Duran által sorozattűz alá vett, öltönyösökből álló tömegben állt a Ház előtt, hanem bent tartózkodott. Három turista leteperte az elkövetőt, mielőtt bárkit ténylegesen bántani tudott volna.
2009 áprilisában az isztambuli Civilizációk Szövetsége csúcson egy szír férfi hamis sajtóakkreditációval akart bejutni a találkozóra. Célja Barack Obama meggyilkolása volt, ám sosem került közel az államok 44. elnökéhez.
2023. május 23-án Joe Bident is megpróbálták megölni. Sai Varshith Kandula, egy 19 éves St. Louis-i férfi egy autót vezetett a kordonba, amely a Fehér Házat választja el a turistáktól. Kandulánál egy náci zászlót találtak, elmondása szerint pedig a hatalomátvétel volt a célja az elnök meggyilkolása után.
(Borítókép: John F. Kennedy 1963. november 22-én . Fotó: Bettmann Archive)