A közép-ázsiai országokban élők számára sokáig Oroszország volt az Eldorádó. A gazdasági nehézségek elől milliók vándoroltak oda, hogy aztán hazautalásaikkal családjaikat segíthessék. Az ukrajnai háború, majd a 2024. tavaszi, Moszkva melletti bevásárlóközpont elleni terrortámadás azonban sok mindent megváltoztatott.
Az öt közép-ázsiai köztársaság súlyos demográfiai és gazdasági kihívásokkal néz szembe. Üzbegisztán népessége 2030-ra a jelenlegi 36 millióról 41 millióra nő, és a többi ország is hasonló ütemben növekszik. Közben a bérek az egész régióban alacsonyak, a munkalehetőségek pedig korlátozottak. Nem meglepő, hogy a közös múltat és a nyelvismeretet kihasználva a közép-ázsiai országok polgárai egyre nagyobb arányban vállalnak munkát Oroszországban, amit a Föderáció liberális vízumrendszerrel támogat. Az orosz munkaerőpiacon 3,6 és 4,8 millió fő közé tehető a vendégmunkások száma, ők az összes dolgozó 25 százalékát teszik ki a Föderációban. A vendégmunkások többsége Közép-Ázsiából és a Kaukázus déli részéből érkezik.
A közép-ázsiai országok gazdasága mindezért nagyban függ a vendégmunkások hazautalt jövedelmeitől – Üzbegisztán és Kirgizisztán GDP-jének 21, 31 százaléka származik ilyen forrásból, Tádzsikisztán pedig 51 százalékkal a világranglista élén áll.
Oroszország persze nem önzetlenül hívta be az ázsiaiakat. Társadalma egyre öregszik, a munkaerőpiac digitalizációja lassan halad, az egészségügyi rendszer hiányosságai nagyok, a várható élettartam alacsony, a kivándorlás egyre nő, a gazdaságot pedig megtépázták az ukrajnai háború nyomában járó szankciók.
Fordulópontot jelentett az oroszországi bevándorlás történetében a 2024. március 22-i, a Moszkva melletti, krasznogorszki terrortámadás. Az akcióért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, az elkövetőket pedig hamar elfogták a hatóságok. Kiderült, hogy a támadók tádzsik állampolgárok, aminek hatására országszerte megszaporodtak a közép-ázsiai bevándorlók elleni atrocitások.
A lakosság mellett a hatóságok is elkezdtek keményen fellépni a közép-ázsiai közösségekkel szemben. A vendégmunkások szállásain állandósultak a rendőrségi razziák, több száz nem orosz állampolgárságú személyt utasítottak ki az országból indoklás nélkül. Az események hatására több közép-ázsiai ország, így Tádzsikisztán is arra kérte lakosait, csak halaszthatatlan ügyekben lépjenek orosz területre.
Közvélemény-kutatások szerint a népesség körében is egyre nő a bevándorlóellenesség. Bár az orosz politikai kultúra, no meg az aktuálpolitikai helyzet lehetetlenné teszi a pontos adatok kimutatását, állami közvélemény-kutató cégek szerint az oroszok többsége szigorúbb bevándorlási szabályokat követelne. Kérdés ugyanakkor, hogyan tudna Oroszország háborús gazdasága funkcionálni a 10 millió vendégmunkás nélkül.
A közép-ázsiai vendégmunkásoknak az ukrajnai háború következményivel is szembe kell nézniük. A harcok kezdetén sokan attól tartottak, az erőszakos cselekmények átterjedhetnek a Föderáció területére is, ezért a vendégmunkások tömegesen tértek haza. Ez viszont akkor komoly gazdasági veszteséget okozott Közép-Ázsiában, 2022 első felében a hazautalások 28 százalékkal csökkentek.
Oroszország a háborúra hivatkozva emellett 2022 szeptemberében részleges mozgósítást rendelt el. A közép-ázsiai államok azonnal figyelmeztették állampolgáraikat, kerüljék a más nemzetek konfliktusaiban való részvételt. A külföldi állam szolgálatában történő zsoldos tevékenységet a közép-ázsiai országok alkotmányai tiltják és keményen szankcionálják.
Aggodalmakra adott okot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. novemberi rendeletében lehetővé tette, hogy a külföldiek – köztük kettős állampolgárok – is jelentkezhessenek az orosz hadseregbe. 2023 februárjában aztán tovább egyszerűsítették a külföldiek toborzását, gyorsított állampolgársági eljárást ígérve a katonai szolgálatért cserébe. Mindeközben a háború intenzitásának csökkenése nyomán egyre több közép-ázsiai szállingózott vissza Oroszországba, 2023-ban az ott dolgozók száma 60 százalékkal, 1,3 millió fővel emelkedett. Ennek eredményeként a Közép-Ázsiába hazautalt összegek 50 százalékkal nőttek 2022-höz képest.
A közép-ázsiaiak oroszországi léte azonban nem lett könnyebb. A besorozás veszélye, a katonai szolgálat megtagadásáért járó kiutasítás lehetősége, a gazdasági bizonytalanság és a nem megfelelő szociális ellátás miatt egyre többen kezdtek Európa felé kacsingatni.
Jelenleg a 7,8 millió külföldön dolgozó közép-ázsiai 40 százaléka Európában vállal munkát. A legnagyobb uniós befogadó Németország, ahol 1,3 millió közép-ázsiai vendégmunkás talált állást, de egyre többen utaznak Lengyelországba, Csehországba és a balti államokba is. Egyre több közép-ázsiai vállal munkát a háború sújtotta Ukrajna területén, a kijevi és a moszkvai ellenőrzésű területeken egyaránt.
„Az elmúlt néhány évtizedben a legtöbb Közép-Ázsiából érkező migráns Oroszország felé fordult, részint a történelmi kapcsolatok, részint az erős gazdaság, részint pedig a földrajzi közelség miatt. Azonban az elmúlt öt évben a desztinációk diverzifikációját figyeltük meg.
Évente több millió migráns indul régiónkból Dél-Koreába, Törökországba, Európába és az Egyesült Királyságba
– fogalmazott Caress Schenk, a Nazarbajev Egyetem politológiai docense a The Astana Times kérdéseire.
Schenk szerint ugyanakkor a legtöbben továbbra is Oroszországba vágynak. Ez pedig Moszkvának is jól jön, hiszen a társadalom fenntartásai és a biztonsági aggodalmak ellenére a háborúban álló ország számára nélkülözhetetlen a húszmillió dolgos kéz.
A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.
(Borítókép: Tádzsik vendégmunkások 2008. október 29-én. Fotó: Andrei Smirnov / AFP)