Az Európai Bizottság elnöke kénytelen lehet a zöldekre és a liberálisokra támaszkodni második ciklusának biztosítása érdekében, hetekkel azután, hogy a választók nem támogatták az európai választásokon.
Minden szavazatra szüksége lehet, amikor Ursula von der Leyen megpróbálja meggyőzni az Európai Parlament 720 képviselőjének alig több mint felét, hogy újrázhasson az Európai Bizottság elnöki székében. Ha a csütörtöki szavazáson elbukik, az példátlan politikai válságba sodorja az Európai Uniót. Az államok vezetői ismét tervezőasztalhoz ülhetnek, hogy új jelöltet állítsanak, így pedig elbukhat a múlt hónapban összeállított csomag − számolt be róla a Politico.
A szükséges 361 szavazat megszerzéséhez von der Leyen elsősorban arra a három csoportra összpontosít, amely 2019-ben támogatta őt, amikor kilenc szavazattal tudott nyerni a Parlamentben: saját Európai Néppártjára, a szocialistákra és az Újítsuk meg Európát liberálisaira.
Nem vagyok matematikus, de úgy gondolom, hogy az Ursula von der Leyent támogató három erővel, amelyek egy csomagot alkotnak… megvannak a számok.
− mondta Pedro López, von der Leyen néppárti frakciójának szóvivője egy pénteki sajtótájékoztatón. Ez azonban nem egy általánosan elfogadott nézet.
A három centrista frakció együtt körülbelül 50 fős többséget adhatna neki, de csak akkor, ha a titkos szavazáson az összes képviselő rá szavaz, ami szinte biztos, hogy nem fog megtörténni. A korábbi bizottsági elnökválasztásokon ugyanis a jelöltet támogató informális koalíció mintegy 13 százaléka nem támogatta.
Mindhárom centrista frakció képviselői már nyilvánosan kijelentették, hogy nem fognak von der Leyenre szavazni. Ha szavazataik megegyeznek nyilatkozataikkal, az Európai Bizottság elnöke nem számíthat többek között az ír Fianna Fáilra, a francia Köztársaságiakra, valamint a német és román liberálisokra. Másokat, például a francia és az olasz szocialista küldöttséget nehéz lesz meggyőzni.
Ezek az aggodalmak arra késztették az eddigi elnököt, hogy intenzív tárgyalásokat folytasson az egyes európai parlamenti képviselőkkel és képviselőcsoportokkal, és ígéretet tegyen arra, hogy a következő öt évre szóló cselekvési tervébe beépíti a támogatói politikai elvárásait. Eddig órákig tartó megbeszéléseket folytatott saját néppárti frakciójával, valamint a szocialistákkal, a liberálisokkal és a zöldekkel.
A szocialisták a csütörtök reggel nyilvánosságra hozott politikai programját fogják átnézni, és azt várják, hogy kötelezettséget vállaljon egy olyan állandó uniós alap létrehozására, mint amilyet a Covid utáni fellendülés segítésére használtak, valamint ambiciózus szociális jóléti és klímaváltozáshoz kapcsolódó politikára.
A liberálisok − akik a júniusi európai parlamenti választások egyik legnagyobb vesztesei voltak (mindössze 25 mandátumot szereztek), és a parlamentet jobbra billentették − most megkérik támogatásuk árát, mert rájöttek, hogy bár meggyengültek, von der Leyennek még mindig szüksége van a szavazataikra.
Figyelembe kell venni minket, mint a platform tagjait, és ez bizonyítékokat és kötelezettségvállalásokat jelent Ursula von der Leyen és politikai családja részéről is
− mondta újságíróknak Valérie Hayer, az Újítsuk meg Európát elnöke múlt héten a Parlamentben, miután képviselői meghallgatták a megválasztott bizottsági elnököt.
Az Újítsuk meg Európát többnyire elégedettnek tűnik von der Leyen politikai irányvonalával, de elégedetlen a leendő törvényhozásban csökkent státusza miatt. Miután a harmadik legnagyobb frakcióról az ötödik helyre esett vissza, emiatt mindössze két alelnökkel fog rendelkezni a Parlamentben (legutóbb három volt) és három bizottság elnöki posztját fogja betölteni − hacsak nem tud az utolsó pillanatban megegyezni a nagyobb politikai családokkal.
A Zöldek − akiket a választók szintén megbüntettek a választásokon, 18 mandátumot veszítve − jelezték, hogy pragmatikusan gondolkodnak, és készek egyezséget kötni von der Leyennel.
A néppárti Lópezre reagálva Simon McKeagney, a Zöldek szóvivője ugyanezen a sajtótájékoztatón azt mondta: „Én sem vagyok matematikus, de meglepődnék, ha három párt elegendő számú lenne.” Terry Reintke, a Zöldek társelnökének véleménye szerint: „Készek vagyunk a többség részévé válni, mert látjuk a veszélyt, ha a többség jobbra mozdulna el.”
Azonban úgy tűnik, von der Leyen nem hajlandó hivatalos megállapodást kötni a Zöldekkel, talán attól tart, hogy az Európai Néppárt egyes tagjai határozottan elleneznék, különösen mivel harcot vívtak az általa aláírt Green Deal politikai program ellen, mellyel Európa versenyképesebbé tételét szorgalmazná iparpolitika terén.
A spektrum másik oldalán a szocialisták hónapok óta nyomást gyakorolnak az elnökre, hogy ne kössön megállapodást az Európai Néppárttól jobbra álló csoportosulással, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportjával, amelyet Giorgia Meloni olasz miniszterelnök európai parlamenti képviselői uralnak.
A szocialisták − az Újítsuk meg Európát és a Zöldek által támogatott − nyomása, hogy az Európai Konzervatívok és Reformistákra cordon sanitaire-t alkalmazzanak, arra kényszerítette von der Leyent, hogy tisztázza, nem lesz − „strukturális koordináció” az ECR egészével, ahogyan azt az Újítsuk meg Európát képviselőcsoportjának a múlt héten mondta.
Az elnök mindazonáltal igyekszik megnyerni az egyes ECR-képviselők és -delegációk − nem utolsósorban a Fratelli d’Italia 24 törvényhozójának − támogatását, amennyiben úgy véli, hogy azok támogatják az Európai Uniót és a jogállamiságot, valamint Ukrajnát az orosz invázióval szemben. Nicola Procaccini, az ECR társelnöke csütörtökön azt mondta, jelenleg nem tudja elképzelni, hogy képviselői von der Leyen mellett szavaznának, bár sok függ attól, hogy az ECR-frakció kedden hogyan egyezik meg vele.
Az egyik dolog az egymással való beszélgetés, a másik pedig az alkudozás. Nem látok semmilyen alkut a három képviselőcsoporton túli politikai csoportokkal.
− hangsúlyozta Margaritisz Szkinasz, görög néppárti uniós biztos.
Más néppárti nagyágyúk, mint például Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke, figyelmeztették von der Leyent és Manfred Weber néppárti elnököt, hogy ne udvaroljanak Meloni európai parlamenti képviselőinek támogatásáért.
Mivel azonban még von der Leyen saját néppártja sem egyöntetűen támogatja őt, lehet, hogy végül az ECR soraiból kell támogatást szereznie. Az Európai Néppárt márciusi bukaresti kongresszusán minden ötödik küldött ellene szavazott, a párt francia és szlovén képviselői pedig leszögezték, hogy nem támogatják őt a csütörtöki szavazáson.
Szkinasz szerint azonban azok közül, akik a nyilvánosság előtt kételyeket fogalmaztak meg von der Leyennel kapcsolatban, senki sem tette ugyanezt az EPP politikai családjának nemrégiben Portugáliában tartott csúcstalálkozóján, ami „szintén sokatmondó.”
Az eddigi elnök konzervatív szövetségesei azzal érveltek, hogy az ellene való szavazás ajándék lenne a populista jobboldalnak az egész kontinensen, egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai instabilitás nagymértékben nő. Egy ezen a héten bekövetkező felfordulás valószínűleg azt is jelentené, hogy a Bizottság 2025-ig nem állhatna fel és nem működhetne. „Csak A terv van, B terv nincs” − tette hozzá Szkinasz.