A Donald Trump republikánus elnökjelölt elleni merénylet minden valószínűség szerint teljesen át fogja írni a kampány menetrendjét. Jelen pillanatban mindkét jelölt arra törekszik, hogy csillapítsa az indulatokat és – legalábbis retorikai szinten – az ország politikai megosztottságát.
A Donald Trump szombati gyűlésén elkövetett merényletkísérlet valószínűleg alapjaiban változtatja meg az elnökválasztási kampány üzeneteit és irányát, és erősíti Trump pozícióját, legalábbis rövid távon. A lövöldözésnek több lehetséges hatása is lehet a kampányra – írja a The New York Times
Bár furcsán hangzik, az a kép, amikor Trump ösztönösen felemelte összeszorított öklét, és vérrel csíkozott arcán a színpadról többször is a „harc” szót kiáltotta, alig néhány másodperccel azután, hogy megsérült, aranyat ért a kampánya számára. Kitörölhetetlen képet alkotott, és megragadta Trump MAGA-mozgalmának lényegét: támadás alatt áll, de dacos, vérző, és hajthatatlan.
A kommunikációs tervezők azonnal látják ennek a képnek a vizuális erejét, és szinte végtelen grafikai lehetőségeit. A felemelt, összeszorított ökölnek az ellenállás és a forradalom szimbólumaként hosszú története van a nyugati populáris kultúra propagandisztikus művészetében, amely legalább az 1848-as francia forradalomig nyúlik vissza, amint azt Honoré Daumier 1860 körüli, A felkelés című festménye ábrázolja.
Trump már eddig is sok időt töltött annak a narratívának a felépítésére, hogy ő és mozgalma áldozatszerepben van, folyamatosan támadások érik, és egyfolytában harcolnia kell, hogy megmentse „nemzetünket”.
Most, hogy merényletet kíséreltek meg ellene, és több támogatóját is megölték vagy megsebesítették, most ténylegesen felhasználhatja az áldozat imázsát.
Az áldozattá válás megkönnyíti a jobboldal tagjai számára, hogy a kampány hátralévő részében semlegesítsék a január 6-i, erőszakról szóló vitákat. Valószínűleg még a fegyvertartás kérdése sem fog visszhangra találni. Ahelyett, hogy ezt az esetet bizonyítéknak tekintenék arra, hogy korlátozni kellene a fegyverekhez való hozzáférést, a republikánusok inkább annak igazolására használhatják majd fel az esetet, hogy még több fegyvert kell birtokolniuk, hogy megvédjék magukat a politikai erőszakkal szemben.
Trump már évekkel ezelőtt népi hőssé vált a hívei körében azzal, hogy az establishment ellen „harcolt”. Sok népi hősnek a közös jellemzője az is, hogy elkerülik vagy túlélik a felelősségrevonást vagy büntetést. Azzal, hogy túlélte az életére törő merényletkísérletet, Trump legendája csak növekszik hívei körében.
Érdekes lesz látni, hogy ez az incidens hogyan illeszkedik a kampány fekete szavazók megszólítására tett kísérleteihez. Trump már utalt arra, hogy az a tény, hogy több vádat is emeltek ellene, számára egyfajta rokonságot teremtett a feketékkel, akiket gyakran zaklat az igazságszolgáltatási rendszer. A feketék ebben Amerikában még mindig erőszaknak vannak kitéve, és számos fekete vezetőt meggyilkoltak.
A rapper 50 Cent, aki a múlt hónapban azt mondta, hogy a feketék Trump mellett vannak, azzal vált híressé, hogy kilencszer lőtték meg, és valamennyit túlélte.
Sok szavazó soha nem találta Trumpot különösebben szimpatikus figurának, de természetes, hogy együtt érez egy olyan emberrel, akit majdnem meggyilkoltak, még akkor is, ha nem ért egyet az illető politikájával. Ez lehetővé teheti egyes szavazók számára, hogy félretegyék jogos aggodalmaikat egy második Trump-időszak potenciális károkozásával kapcsolatban.
Az elmúlt hetek teljesen megváltoztatták a versenyt. A liberálisok gyengítették Bident azzal, hogy erőtlennek festették le, míg ez a merénylet valószínűleg felemelte Trumpot azzal, hogy rugalmasnak és dacosnak mutatta őt.
Amerikában mindig is veszélyes volt vezető tisztségekért indulni. Több hivatalban lévő elnök ellen követtek el merényletet, és a titkosszolgálat számtalan más kísérletet is meghiúsított, köztük hivatali ideje alatt Trump ellen is. Hat évtizede azonban egyetlen merénylő sem ölt meg amerikai elnököt. Talán ez a hosszú szerencsés időszak hozzászoktatta az amerikaiakat a veszélyhez, és az utóbbi években elszaporodott erőszakos politikai retorika inkább performatívnak, mint valóságosnak tűnt.
A Trump elleni merénylet tovább növeli a mostani év és 1968 közötti párhuzamot – amely egy politikailag rendkívül zűrzavaros esztendő volt. Ekkor gyilkolták meg JFK testvérét, Robert F. Kennedyt, aki a demokrata jelöltségért indult. Idén Robert fia, akinek a monogramja megegyezik az övével, egy harmadik párt jelöltjeként szerepel a szavazólapon; a demokraták hamarosan ismét Chicagóban gyűlnek össze a konvencióra; a hivatalban lévő demokrata elnökre pedig nyomás nehezedik, hogy lépjen vissza. Az 1968-as demokrata konvenciót utcai erőszak és tüntetések kísérték, amelyek valószínűleg hozzájárultak ahhoz, hogy Richard Nixont, a rendpárti republikánust megválasszák – írja a The Economist.
Jelen helyzetben rendkívül sokat számít, hogy a vezető republikánusok és demokraták hogyan reagálnak a történetre. Reagan 1981-ben látszólag nem vette túl komolyan, hogy szembenézett a halállal, amikor a kórházba bekerülve azzal viccelődött, reméli, hogy a sebész republikánus lesz. Bölcs dolog lenne, ha Trump is hasonlóan cselekedne. Első nyilatkozata meglepően higgadt volt, még akkor is, ha egyes szövetségesei politikai ellenfeleit okolták a lövöldöző elvetemült tetteiért. Trumpnak világossá kell tennie, hogy senki sem állhat bosszút az ő nevében. A legjobb esetben a jelölt ellen elkövetett merénylet lehetőséget adhat arra, hogy a választás feltételeit újrarendezzék. Bármennyire is megosztott az ország, még Trump legelkeseredettebb ellenségeinek is világossá kell tenni: a politikai erőszaknak nincs helye egy demokráciában.
Mint ahogy azt megírtuk, Donald Trump a merényletkísérlet után átírta a jelöltállító gyűlésre eltervezett beszédét. Eredetileg „különösen kemény hangvételű” beszéddel készült, amelyben Joe Biden elnök rettenetes kormányzását bírálta volna, de ezt átírta olyanra, amely reményei szerint inkább egyesíteni fogja majd az országot. „De nem tudom, ez lehetséges-e. Az emberek nagyon megosztottak” – jegyezte meg Trump.
(Borítókép: Donald Trump 2024. július 13-án. Fotó: Brendan McDermid / REUTERS)