Hiába rendelkezik a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttal a részben Orbán Viktor magyar kormányfő által megalapított Patrióták Európáért (PfE), ennek ellenére a következő 2,5 évben nem lesz alelnöke az Európai Parlamentben, mivel a parlament munkáját az előző ciklusban is irányító mainstream pártok összefogtak és leszavazták mindkét alelnökjelöltjét.
Július 16-án alakul meg az Európai Parlament, ahol első napirendi pontként először a 720 fős testület elnökét, majd pedig második pontként annak 14 alelnökét választják meg. Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, az izgalmak nem is az elnök-, hanem az alelnökválasztáson lesznek, hiszen előbbinél már a választás előtt biztos volt, hogy azt a posztot az előző ciklus második felében már betöltő néppárti Roberta Metsola fogja megszerezni.
Így a legnagyobb kérdés az volt, hogy a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szocialista S&D és a liberális Renew képviselői a parlamenti többségükkel összezárnak-e, hogy megakadályozzák az EPP-nél jobbra álló képviselőcsoportok térnyerését, azaz hogy a nagyságrendileg harmadik, részben Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdeményezésére létrejött Patrióták Európáért (PfE), vagy a Giorgia Meloni olasz kormányfő fémjelezte – egyébként negyedik legnagyobb – Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) méretükhöz arányos képviselettel rendelkezzenek a parlament elnökségében.
Az EPP–S&D–Renew informális koalíció végül emellett döntött,
hiszen a három képviselőcsoport a Zöldekkel összezárva leszavazta mindegyik jobboldali vagy szélsőjobboldali jelöltet az első fordulóban.
Az Európai Parlamentnek tehát 14 alelnöke van, s ehhez a mostani ciklus első felében a 8 képviselőcsoport összesen 17 jelöltet állított: az Európai Néppárt 3, az S&D 5, a Patrióták Európáért, az ECR és a Renew 2-2-2, a szélsőjobboldali-populista Szuverén Nemzetek Európája (ESN), a Zöldek és szélsőbaloldali GUE/NGL 1-1-1 alelnököt próbál adni a parlament elnökségébe.
Az alelnökjelöltek egy szavazólapon szerepelnek, és azt a 14 jelöltet választják meg, akiket a parlament többsége megszavazott. Amennyiben az első körben nem mindegyik alelnöki széket osztják ki, akkor tartanak egy második kört, ahol továbbra is többség szükséges, ha pedig még ez után is van fennmaradó hely, akkor azt az szerzi, aki a legtöbb szavazatot kapja.
A 15 órakor kezdődő első kör végén – aminek eredményeit kevéssel 17 óra 30 után hirdették ki – a 17 jelöltből 11-nek már meglett az abszolút többség, így a 14 helyből 11 már elkelt.
Mind a most megválasztott 11 alelnököt az EPP, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek adják.
A szocialisták szám szerint 5, a Néppárt 3, a Renew 2, míg a Zöldek 1 alelnököt fognak majd adni a következő 2,5 évben, így mindegyik jelöltjüket már az első körben megválasztották. A jobboldali alelnökjelöltek közül a megválasztáshoz legközelebb Meloni pártja, az olasz Fratelli d’Italia EP-képviselője, Antonella Sberna állt, aki mindössze tíz szavazattal maradt el attól, hogy már első körben megszavazzák – a 720 fős testületben összesen 665-en adtak le érvényes szavazatot, így a megugrandó küszöb a 333 lett a jelölteknek, ami csak az EPP, S&D, Renew és Zöldek jelöltjeinek sikerült.
Az első fordulóban az alábbi jelölteket választották meg alelnöknek:
| 1. Sabine VERHEYEN (EPP, német) | 604 |
| 2. Ewa Kopacz (EPP, lengyel) | 572 |
| 3. Esteban González Pons (EPP, spanyol) | 478 |
| 4. Katarina Barley (S&D, német) | 450 |
| 5. Pina Picierno (S&D, olasz) | 405 |
| 6. Victor Negrescu (S&D, román) | 394 |
| 7. Martin Hojsík (Renew, szlovák) | 393 |
| 8. Christel Schaldemose (S&D, dán) | 378 |
| 9. Javi López (S&D, spanyol) | 377 |
| 10. Sophie Wilmes (Renew, belga) | 371 |
| 11. Nicolae Stefanuta (Zöldek, román) | 347 |
Míg az alábbiaknak nem sikerült:
| Antonella SBERNA (ECR, olasz) | 323 |
| Roberts Zile (ECR, lett) | 306 |
| Younous Omarjee (szélsőbal, francia) | 272 |
| Klára Dostálová (PfE, cseh) | 214 |
| Fabrice Leggeri (PfE, francia) | 209 |
| Ewa Zajaczkowska-Hernik (ESN, lengyel) | 102 |
Mint írtuk, így már csak három hely maradt a parlament elnökségébe, amire 2-2 ECR-es és PfE-s, illetve 1-1 szélsőbalos és a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) jelölt pályázott.
Az első fordulóban közülük legjobban a már említett Sberna szerepelt, aki mindössze tíz szavazattal maradt el a küszöbtől, majd őt lett kollégája, a szintén ECR-es Roberts Zile követett, aki 306 szavazatot szerzett, míg ezen lista képzeletbeli harmadik helyre a szélsőbalos Engedetlen Franciaország EP-képviselője, Younous Omarjee került, aki 276 szavazatot kapott – emiatt a második fordulóban az ECR-jelöltek indultak jobb esélyekkel, mint a patrióták.
A második fordulóban azonban nem változott a sorrend a pártok között, így a Patrióták Európáért hiába a harmadik legnagyobb képviselőcsoport, egy alelnökük sem lesz az Európai Parlamentben.
A második fordulóban összesen 674 EP-képviselő szavazott, akik 609 érvényes szavazatot adtak le, így a megugrandó küszöb 305 volt, ez végül a lett Zilének (419), a szintén ECR-es Sbernának (314) és a szélsőbaloldali Omarjee-nek sikerült, akire 311-en szavaztak – ezzel egyébként a szélsőbaloldali képviselőcsoport a legkevesebb mandátummal is ad majd egy alelnököt.
A Patrióták jelöltjeire 177, illetve 116, míg a Szuverén Nemzetek Európája jelöltjére mindössze 46 képviselő szavazott.
(Borítókép: Az Európai Parlament tagjai az EP új elnökét szavazzák meg. Fotó: Johanna Geron / Reuters)