Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának nyílt vitáján szólalt fel a béke mellett, és hangsúlyozta, hogy amíg nem Európában volt háború, addig az EU álláspontja az volt, hogy tárgyalóasztalhoz kell ültetni a harcoló feleket. Most viszont, hogy Európában tombol a pusztítás, a háborúpártiak hallani sem akarnak a békéről.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nyílt vitáján szólalt fel New Yorkban Szijjártó Péter. Arról beszélt, hogy 30 olyan ország van a világon, amelyik háborúban áll. „Én egy olyan országban élek, melynek szomszédja több mint két éve háborúban áll” – mondta, és hangsúlyozta, hogy a háború szomszédságában egészen másképp festenek az összecsapások, mint egy óceánnal arrébb.
Viszont a hosszú távú kockázat rosszabb, a világ blokkosodhat, és történelmi tapasztalatunkból tudjuk, hogy az csak rossz lehet – vélekedett a miniszter. „Közép-Európában ennek mi csak vesztesei lehetünk” – hangsúlyozta.
„Én lassan tíz éve vagyok külügyminiszter, és ez alatt a tíz év alatt számos olyan EU-s tanácskozáson vettem részt, ahol arról tárgyaltunk, hogy a világ különböző pontjain – általában Európától távol – háború, fegyveres konfliktus zajlik, és akkor mindig az Európai Unió, az európai kollégák, a brüsszeli bürokraták, a külügyi főképviselő ilyen nagyképűen, lenézően mondták, hogy azonnal fel kell szólítani mindenkit a békére, és arra, hogy tegye le a fegyvert, azonnal fel kell szólítani mindenkit arra, hogy békés megoldást találjon a háborús konfliktusra” – mondta.
Arról is szólt, hogy Magyarország kemény, háborúpárti kereszttűzben áll, amely „arra ösztönöz minket, hogy folytassuk békemissziónkat”. Végül pedig kiemelte, hogy az ENSZ-t épp azért hozták létre, hogy mindenki tudjon tárgyalni egymással, adott esetben még az ellenségek is.
Ennek fényében az európai törekvések, hogy megtiltsák egyes európai országoknak, hogy beszéljenek oroszokkal, belaruszokkal, kínaiakkal az ENSZ égisze alatt, egész egyszerűen elfogadhatatlanok
– húzta alá.
„Vissza kell térnie Európának a józan ész talajára, vissza kell térni a diplomáciai megoldások útjára, vissza kell adni a legitimitást a diplomáciai csatornák használatának, újra kell nyitni a diplomáciai csatornákat Oroszországgal, párhuzamosan azzal, hogy az ukránokkal is folyamatosan kell beszélni, mivel csakis ez lehet megoldás a háborúra” – összegezte.
New Yorkban tartózkodása alatt Szijjártó Péter telefonon beszélt kínai kollégájával is. A beszélgetés után a magyar diplomata közölte: Magyarország és Kína szerint meg kell többszörözni a béketeremtést célzó diplomáciai erőfeszítéseket, amiben az ENSZ-nek rendkívüli felelőssége van. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a miniszter Vang Jivel egyetértett abban, hogy fokozni kell a békeerőfeszítéseket, amiben az ENSZ-nek rendkívül nagy felelőssége van – írta meg az MTI.
Az ENSZ-nek is meg kell végre szólalnia, végre szerepet kell vállalnia. Az ENSZ nem bújhat el a kényelmes New York-i irodaházban, hanem világosan ki kell állnia a diplomáciai csatornák újranyitása mellett
– hangsúlyozta. Majd arra emlékeztetett, hogy a világszervezetet épp azért hozták létre, hogy lehetőséget nyújtson az egymással konfliktusban álló szereplők közötti párbeszédre. Közölte, hogy a magyar kormányt az utóbbi időben „Európa összes háborúpárti politikusa megtalálta”, s úgy vélekedett, hogy ez is pozitív hozadéka hazánk békemissziójának, hogy így utóbbiaknak fel kellett fedniük magukat.
Ők mind-mind jól meg is támadtak minket, de ez minket nem tántorít el attól, hogy a békemissziónkat folytassuk
– tette hozzá. Majd elmondta, hogy a liberális mainstream a transzatlanti buborékban annyira erőteljesen sugározza a háborúpárti propagandát, hogy Európában vagy Amerikában az embereknek az a képzete támadhat, hogy ez a véleménye az egész világnak, holott ez nincs így.
„A globális többség békét akar, és egyáltalán nem érti, hogy Európának miért nincsen békestratégiája, nem érti, hogy Európa miért másolja az amerikai stratégiát” – hangoztatta. „És a globális többség nagy szimpátiával, érdeklődéssel, nagyrabecsüléssel figyeli a magyar békemisszió törekvéseit” – folytatta.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy találkozni fog az orosz külügyminiszterrel, az ENSZ béketeremtésért felelős főtitkár-helyettesével és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnökével is.
Ez a háború, amely zajlik Ukrajnában, hatalmas humanitárius katasztrófát hozott, ezt mi, magyarok is láttuk. Több mint egymillió menekültet fogadtunk be, látjuk a szétszakított családokat, látjuk az erőszakos, elfogadhatatlan, minden emberi jogot sértő besorozási műveleteket
– sorolta. Illetve veszélyesnek nevezte, hogy a nyugati világ szavai szerint mostanra gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja az eszkaláció kockázatát, és ennek ellenére hozza meg döntéseit például a fegyverszállításokról.
A miniszter végül kiemelte, hogy olyan amerikai cégek, mint a Kyndryl és a Johnson&Johnson vezetőivel is egyeztetni fog a nap folyamán magyarországi jelenlétük esetleges további erősítéséről. „Mind az IT-, mind az egészségügyi iparban hajtunk arra, hogy az amerikaiak még nagyobb mértékben legyenek jelen Magyarországon” – mondta.
Arra is kitért, hogy emellett tárgyalni fog bahreini, iráni és zöld-foki köztársasági hivatali partnerével is.
Tájékoztatása szerint Bahreinnel most véglegesítik a kétoldalú beruházásvédelmi megegyezést, illetve jó hírnek nevezte, hogy az országban a legutóbbi Formula–1-es versenyen egy magyar vállalat biztosította a készpénzmentes fizetés lehetőségét. Hozzátette, hogy a Zöld-foki Köztársasággal aláírják a megállapodást, amelynek alapján továbbra is évi húsz hallgatót fogadnak majd az országból a hazai egyetemeken ösztöndíjjal. Valamint a magyar cégek 42 millió eurós kötött segélyhitelprogram keretében hajthatnak majd végre beruházásokat a vízellátás javítása érdekében.
Továbbá elmondta, hogy iráni kollégája is bejelentkezett egy találkozóra, márpedig a magyar kormány „hisz a diplomácia erejében akkor is, ha olyanokkal kell beszélni, akikkel talán több ponton nem értünk egyet, mint igen”. „Neki is el fogom mondani, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy a közel-keleti válság minél előbb megoldódjon” – hangsúlyozta.