Egy magas rangú, Kubában tartózkodó észak-koreai diplomata novemberben disszidált Dél-Koreába, ezzel 2016 óta ő lett a legmagasabb rangú észak-koreai diplomata, aki Délre szökött.
A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat további részletek közlése nélkül megerősítette a Csoszon Ilbo című újság korábbi jelentését, amely szerint a kubai észak-koreai nagykövetség politikai ügyekért felelős tanácsadója Dél-Koreába disszidált − írta meg a The Guardian.
Ri Il-kjü feladata a nagykövetségen többek között az volt, hogy megakadályozza Észak-Korea riválisának, Dél-Koreának és régi szövetségesének, Kubának a diplomáciai kapcsolatok felvételét − jelentette az újság egy Rivel készült interjúra hivatkozva. A két ország februárban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat.
Észak-koreai disszidensek és emberi jogi aktivisták tüntetést tartanak Szöulban, követelve, hogy Peking engedje szabadon a Kínában elfogott disszidenseket. Az eseteikkel kapcsolatos részletek gyakran csak hónapok múlva derülnek ki, mivel átvilágításon esnek át, és részt kell venniük egy tanfolyamon, amelyen a dél-koreai társadalmat és rendszert ismerik meg.
Ri 1999-ben lépett be az észak-koreai külügyminisztériumba, és Kim Dzsongun észak-koreai vezetőtől kitüntetést kapott, amiért 2013-ban sikeresen tárgyalt Panamával a Kubából fegyvereket szállító észak-koreai hajó továbbhaladásának engedélyezéséről − írja a Csoszon.
A lapnak elmondta, hogy a rendszerből való kiábrándultság és munkájának igazságtalan értékelése miatt döntött a disszidálás mellett. „Minden észak-koreai legalább egyszer elgondolkodik azon, hogy Dél-Koreában éljen. Az észak-koreai rendszerből való kiábrándultság és a kilátástalan jövő vezetett arra, hogy fontolóra vegyem a disszidálást.”
Valójában az észak-koreaiak még jobban vágynak az újraegyesítésre, mint a dél-koreaiak. Mindenki úgy véli, hogy az újraegyesítés az egyetlen módja annak, hogy gyermekeiknek jobb jövőjük legyen. Mára a Kim Dzsongun rezsim brutálisan kioltotta az emberekben megmaradt legcsekélyebb reményt is.
Elmondta, hogy családjával együtt repült el Kubából, de nem részletezte, hogyan sikerült a nagy kockázatú szökés. „Hat órával a szökés előtt vettem repülőjegyet, és felhívtam a feleségemet és a gyerekemet, hogy elmondjam nekik a döntésemet. Nem Dél-Koreát mondtam, hanem azt, hogy éljünk külföldön” − részletezte.
Ri elárulta, hogy akkor döntött véglegesen a szökés mellett, amikor tavaly elutasították azt a kérését, hogy Mexikóba utazhasson orvosi kezelésre, és hozzátette, hogy szülei és apósa, akiket megtorlás érhetett volna a disszidálás miatt, elhunytak. Emberjogi csoportok és a sikeresen disszidálók szerint az észak-koreaiak súlyos büntetéssel, akár halállal is sújthatók.
Szakértők szerint az elmúlt években kevesebb észak-koreai disszidens érkezett Dél-Koreába a Kínába történő határátlépésre vonatkozó szigorú korlátozások és a magas közvetítői díjak miatt. A dél-koreai kormány adatai szerint 2023-ban 196 észak-koreai disszidens érkezett Szöulba, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 2700-zal.
Az emberjogi aktivisták szerint a közelmúltban Délre menekült észak-koreai disszidensek többsége olyan, aki már régóta a tengerentúlon élt, mint a diplomata Ri. A legutóbbi ilyen ismert személy The Jongho, az Egyesült Királyság korábbi észak-koreai nagykövethelyettesének 2016-os disszidálása volt.
A Csoszon Ilbo szerint 2019-ben az olaszországi megbízott nagykövet, Cso Szonggil és 2021-ben a kuvaiti megbízott nagykövet, Rju Hjonu is elmenekült, akik első titkári, illetve tanácsosi rangot töltöttek be.
Jun Szogjol dél-koreai elnök vasárnap jobb pénzügyi támogatást ígért az észak-koreai disszidenseknek és adókedvezményeket az őket alkalmazó vállalatoknak, amikor részt vett az észak-koreai disszidensek napjának ünnepélyes megnyitóján.
Észak-Korea tavaly bezárt néhány nagykövetséget annak érdekében, hogy „hatékonyan átrendezze diplomáciai kapacitását”; a bezárások Dél-Korea szerint azt jelzik, hogy Észak küszködik a szankciók terhei alatt. Észak-Korea nagykövetséget tart fenn Kubában, bár nagykövete a sajtó szerint márciusban hazatért.