Újraválasztották a francia képviselők a nemzetgyűlés elnökének az államfői táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-t – írja az MTI.

Franciaország harmadik legfontosabb tisztségéért mindössze hatan indultak. Az új nemzetgyűlés alakuló ülésén a leköszönő házelnök a harmadik fordulóban 220 szavazattal végzett az élen, maga mögé utasítva a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező baloldal jelöltjét, André Chassaigne-t, aki 213 szavazatot kapott. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés jelöltje, Sébastien Chenu 141 szavazatot kapott.

Ezzel a szavazással tovább csökkentek az előrehozott nemzetgyűlési választások július 7-i második fordulójában élen végzett Új Népfront nevű baloldali szövetség kormányalakítási esélyei. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött választási szövetség még mindig egyedül szeretne kormányozni annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége a nemzetgyűlésben, miközben az elnöki tábor alternatív többséget próbál kialakítani a választások negyedik helyén végzett jobbközép Köztársaságiakkal, akik a Köztársasági Jobboldal nevet vették fel az újjáalakult nemzetgyűlésben.

Emmanuel Macron a X közösségi oldalon gratulál Yael Braun-Pivet újraválasztásához. „Mindenki, aki ismeri önt, tudja, hogy biztosítja a vélemények pluralitásának tiszteletben tartását és az érzékenységek sokszínűségének kifejezését” – írta az elnök.

A közelmúltban tartott előrehozott választások eredményeképpen megalakult a 11 különböző frakcióból álló háromoldalú nemzetgyűlés. Egyik frakció sem rendelkezik elegendő mandátummal az önálló kormányzáshoz. A baloldalnak most 190 képviselői helye van, ami jelentős növekedés a korábbi 151-hez képest, míg Emmanuel Macron Együtt pártja elvesztette relatív többségét, 168 képviselőre csökkent a korábbi 246-ról. A Nemzeti Tömörülés szintén növekedést könyvelhetett el, most 143 mandátummal rendelkezik a korábbi 89-ről.

Jelenleg teljesen bizonytalan, hogy milyen kormánya lesz Franciaországnak a jövőben. A baloldali pártok az elmúlt tíz napban képtelenek voltak konszenzusra jutni a miniszterelnök-jelölt személyéről. A folyamatban lévő egyeztetések fő vitapontjai az Új Népfront parlamenti irányításáért versengő radikális baloldal és a szocialisták között vannak.