Azonban a Török Statisztikai Intézet legfrissebb jelentése már csökkenő népességnövekedésre hívja fel a figyelmet.
A Török Statisztikai Intézet legfrissebb jelentése szerint a jelenlegi török populáció mintegy 13 millió fiatalból (15–24 év) és több mint 22 millió kiskorúból tevődik össze. Az előbbi kategória a népesség 15,1 százalékát teszi ki, amely arány magasabb, mint bármely uniós tagállamban. Az EU teljes fiatal lakosságának több mint egynegyedével rendelkező Törökország után Németország következik a sorban 8,14 millióval. Törökország kiskorú – 17 éves vagy annál fiatalabb – populációja összesen 22 millió fő, ami után (az EU-tagországokkal való összehasonlításban) szintén Németország következik 13,9 millióval.
Murat Senturk, az Isztambuli Egyetem szociológusa szerint a török férfiak és nők várható élettartama (átlagosan 78,6 év) a világátlag (73,4 év) felett van.
Törökországban a kiskorúak és fiatalok magas aránya dinamikussá teszi az országot. Van hosszú távú lehetőség bennünk”
A sok fiatal ellenére Törökország népességnövekedése jelentősen visszaesett, és az előrejelzések szerint évtizeden belül már egy csökkenő tendencia is a kezdetét veheti. A Török Statisztikai Intézet szerint Törökország lakossága 2023-ban 85,3 millió volt, miközben a népességnövekedés üteme 2014 óta fokozatos visszaesést mutat.
A Török Statisztikai Intézet adatai szerint 2022-ben közel 600 ezer fővel bővült az ország lakossága, ebből 31 800 külföldi állampolgár volt. A férfiak lélekszáma 42,734 millió (50,1 százalék), míg a nőké 42,638 millió (49,9%) fő volt. A várható élettartam is jelentősen kitolódott, aminek megfelelően az idősek aránya a 2007-es 7,1 százalékról 2022-re 9,9 százalékra nőtt.
Az évek során Törökország számos kezdeményezést indított a népességnövekedés és a hozzá kapcsolódó kihívások kezelésére. A köztársaság 1923-as megalakulása után a török kormány csaknem negyven évig ösztönözte a népesség növekedését.
A fogamzásgátlók használatát és a velük kapcsolatos információk terjesztését törvény tiltotta,
az állam pedig anyagi ösztönzőket biztosított a nagycsaládosok támogatására.
1965-ben azonban egy ezzel ellentétes népesedéspolitikát fogadtak el, amelynek célja a növekedési ütem csökkentése, valamint az emberek egészségének és jólétének javítása volt. 1983-ban a törvényt felülvizsgálták és liberalizálták, lehetővé téve az abortuszt a 10. terhességi hétig, valamint az önkéntes műtéti sterilizációt.
2008-ban újabb korrekció következett, mivel Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök és jelenlegi elnök azt javasolta, hogy minden családban legalább három gyermek szülessen. E pronatalista megközelítésű politikát a népesség elöregedésével, a csökkenő számú munkaerővel és a nemzeti identitástudattal kapcsolatos aggodalmak motiválták. A kormány 2016-ban új népességdinamikai akciótervet jelentett be, amelynek célja az volt, hogy 2023-ra a termékenységi ráta 2,5 gyermek/nőre emelkedjen. A terv olyan ösztönzőket tartalmazott, mint az adócsökkentés, a kedvező lakáshitelek, valamint a gyermekes családok foglalkoztatási támogatása.
A XX. században Törökország népessége jelentősen gyarapodott. Az elmúlt években azonban az ütem, ahogy említettük, fokozatosan lassul. Ehhez a tendenciához olyan tényezők járultak hozzá, mint az urbanizációs folyamat, valamint az iparosodás és a városiasabb életmód felé való elmozdulás. Ahogy az emberek vidékről a városokba költöznek, a változó társadalmi és gazdasági feltételekből kifolyólag gyakran kisebb családokat alapítanak.
Emellett a nők köz- és felsőoktatásban való részvétele és tudatosságuk növekedése, valamint a családtervezési szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés szintén szerepet játszik a születési arányszám csökkenésében. Azonban fontos megjegyezni, hogy a lassuló népességnövekedés ellenére Törökország összlakossága tovább növekszik a korábbi magas születési arányokból eredő demográfiai lendület miatt.
A fiatal népesség előnyei közé tartozik a gazdasági dinamizmus és a munkaerőpiac rugalmassága. Az ifjú generációk innovatív gondolkodásmódja, nyitottsága az új technológiák és megoldások iránt nagyban hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a versenyképesség fokozásához. Az oktatási rendszeren keresztül jól képzett fiatalok a tudásalapú gazdaság építésének alapjait teremthetik meg, ami hosszú távon fenntartható fejlődést eredményezhet.
Emellett ösztönözhetik a fogyasztói piac bővülését is, hiszen fogyasztási szokásaik és igényeik dinamikusan változnak, ezzel új lehetőségeket nyitva a vállalkozások számára. Az innovatív termékek és szolgáltatások iránti kereslet serkenti a vállalkozásokat a folyamatos megújulásra, ami szintén pozitívan hat a gazdaságra. Ezen felül a fiatalok nyitottabbak a globalizációra, könnyebben alkalmazkodnak a nemzetközi munkakörnyezethez, ami kiszélesítheti Törökország nemzetközi kapcsolatait és erősítheti kereskedelmi pozícióját.
Azonban a fiatalok magas aránya jelentős kihívásokat is jelenthet. Az egyik legnagyobb problémát a megfelelő mennyiségű és minőségű munkahelyek hiánya okozza. Ha a gazdaság nem tud lépést tartani a fiatalok munkaerőpiaci belépésével, akkor magas munkanélküliség (jelenleg 8,5 százalék) alakulhat ki, ami társadalmi feszültségekhez vezethet. A munkanélküli fiatalok kilátástalansága fokozhatja a bűnözést és az elvándorlást, ami hosszú távon komoly demográfiai és gazdasági következményekkel járhat.
Mindezek mellett az oktatási rendszernek is alkalmazkodnia kell a változó igényekhez, hogy képes legyen olyan tudást és készségeket nyújtani, amelyek versenyképesek a globális munkaerőpiacon. A korszerű oktatási infrastruktúra és az innovatív tanulási módszerek bevezetése elengedhetetlen, hogy a fiatalok valóban hasznos és gyakorlatban is alkalmazható tudással kerüljenek ki az iskolákból.
Törökország fiatal lakossága egyszerre jelent nagy lehetőségeket és komoly kihívásokat. Pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre és az innovációra, ugyanakkor a megfelelő oktatás, munkahelyek biztosítása és a társadalmi integráció szempontjából egyaránt komoly feladatokat róhat a kormányzatra és a társadalom egészére. A fiatalságban rejlő potenciál kiaknázása és a jelentkező kihívások hatékony kezelése kulcsfontosságú Törökország jövőbeni fejlődése szempontjából.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Mahmut Serdar Alakus / Anadolu Agency / Getty Images)