Már huszadik napja tüntetnek Bangladesben a diákok, amiért a Legfelsőbb Bíróság egy döntésével ismét bevezette a sokak által kritizált kvótarendszert az állami szférában, ami a munkahelyek 30 százalékát a függetlenségi háborúban harcolóknak és családjaiknak tartaná fenn. Az országban ugyanis nagy a friss diplomások között a munkanélküliek száma, ráadásul a tüntetők szerint a bevezetett kvóta elsősorban a miniszterelnöknek és pártjának hatalomban maradását segíti.
Még július 1-jén kezdődött egy békés tüntetéshullám a közel 170 milliós lélekszámú, dél-ázsiai Bangladesben, miután az ország legfelsőbb bírósága úgy döntött, visszaállítja az egyszer már eltörölt kvótarendszert, ami a kormányzati állások harminc százalékát az 1971-es függetlenségi háborúban harcoló szabadságharcosoknak és az ő családjaiknak biztosítja.
Ez pedig rendkívül zavarja a pályakezdő diplomásokat, illetve a felsőfokú tanulmányaikat jelenleg végzőket, mivel a világ egyik legszegényebb országának számító Bangladesben
a kormányzati munkahelyek stabilabbnak számítanak, és a piaci munkahelyekhez képest a fizetés is magasabb, miközben pályakezdőként máshol eleve nehéz munkát szerezni.
A legfrissebb, 2022-es adatok szerint a 170 milliós országban 800 ezer diplomás munkanélküli van, ami 12,5 százalékos arányt jelent – ez közel háromszor több, mint a teljes népességre vetített munkanélküliség. Ezekre a munkahelyekre pedig nagy is a jelentkezés a pályakezdők részéről: a Bloomberg szerint 3000 meghirdetett állásra évente 400 ezer friss diplomás jelentkezik.
Ráadásul a kvóta nem kizárólag az 1971-es függetlenségi háborúban harcolókra és azok családjaira vonatkozik, hanem a nőkre, az etnikai kisebbségekre, a fogyatékkal élőkre, illetve a különböző hátrányos helyzetű csoportokra is, így pedig az állami munkahelyek nem 30, hanem 56 százalékát tartják fenn számukra.
A tüntetők ezért elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a fogyatékkal élőkön és a kisebbségeken kívül a kvótarendszert eltöröljék, a köztisztviselői állást pedig érdemek alapján, nem pedig kiváltság vagy származás szerint kaphassa meg valaki. Azonban a legtöbben azt kifogásolják, hogy szerintük a jelenlegi rendszer az ország miniszterelnöke, Sejk Haszina támogatóit részesíti előnyben, és annak valódi célja, hogy munkahelyeken keresztül biztosítsa a párt és kormányának megfelelő támogatását.
A tüntetések eleinte békésen indultak, ugyanakkor a helyzetet eszkalálta, hogy Haszina miniszterelnök először az ellenzéki pártokat vádolta meg az elégedetlenség fűtésével, azonban az olajat a tűzre az jelentette, hogy
a miniszterelnök a rendőrség segítésére paramilitáris szervezeteket hívott,
miközben korábban azt ígérte, a tüntetések nyomán bekövetkezett addigi haláleseteket egy bizottság ki fogja vizsgálni.
Ugyanakkor a tüntetések intenzitása az elmúlt napokban változott: miközben az állam az internetet és a telekommunikációs csatornákat már csütörtökön korlátozta, pénteken a tüntetők egy csoportja megostromolt egy börtönt, ami során több mint száz elítéltet kiszabadítottak, ami miatt a miniszterelnök kijárási tilalmat rendelt el, sőt még a hadsereget is behívták a nagyobb városokba.
Ugyanakkor a tüntetések nem kizárólag a fővárosban, Dakkában jellemzőek, mivel összesen 26 körzetből jelentettek összecsapásokat a rendőrök és a tüntetők között. A tüntetők általában felgyújtják a rendőrségi posztokat, a rendőröket pedig kövekkel dobálják, miközben a rendőrség, a paramilitáris csoportok és a hadsereg könnygázzal és gumilövedékkel próbálja oszlatni a tömeget.
A kormány elmondása szerint kész lenne tárgyalni a tüntetőkkel, ugyanakkor attól a diákok elzárkóznak, amiért a rendőrség és a paramilitáris szervezetek tüzet nyitottak rájuk, és már többen is meghaltak a tüntetés során.
A The Washington Post rendőrségi és orvosi adatokra nyilatkozva úgy számol,
csak az elmúlt négy napban 110-en halhattak meg Bangladesben, miközben több ezren sérülhettek meg,
ami az elmúlt évtizedek egyik legtöbb áldozatával járó tüntetéssorozat a világ egyik legszegényebb országában. A rendőrség közleménye szerint a halottak között vannak rendőrök is, de a pontos számokat nehéz megállapítani a szinte teljesen leállított kommunikációs adatok miatt.
(Borítókép: Tüntetők összecsapnak a rendőrséggel Dakkában, Bangladesben 2024. július 18-án. Fotó: AFP)