Az amerikai elnök jogi mentességéről szóló legfelsőbb bírósági döntés egy régóta fennálló problémára hívja fel a figyelmet. Nemzetközi jogilag az Egyesült Államok vezetője már nagyon régóta a törvények felett áll.
Az amerikai legfelsőbb bíróság döntése Donald Trump volt elnök büntetőjogi mentelmi igényeiről súlyos figyelmeztetéseket váltott ki az elnöki hatalom kiterjesztésével kapcsolatban. Július 1-jén a bíróság 6:3 arányban úgy döntött, hogy az elnökök mentesülnek a büntetőjogi felelősségre vonás alól „hivatali cselekményeik” miatt, de megállapította, hogy nem hivatali cselekmények miatt továbbra is indítható ellenük büntetőeljárás. „A bíróság gyakorlatilag jogi mentességi övezetet hoz létre az elnök körül” – írta különvéleményében Sonia Sotomayor bíró. „Hivatali hatalmát használva az elnök mostantól királyként a törvények felett áll.”
Számos kommentátor csatlakozott a kritikájához. A döntés „elveti azt a régóta elfogadott elvet, hogy az elnökök, mint mindenki más, a törvények hatálya alá tartoznak” – jegyezte meg Kate Shaw jogtudós. „Ha az elnök király, akkor mi alattvalók vagyunk, akiknek az élete és a megélhetése csak annyiban biztonságos, amennyiben nem vonjuk magunkra a végrehajtó hatalom haragját” – figyelmeztetett Jamelle Bouie, a The New York Times kolumnistája. „Ha Trump főparancsnokként arra utasítaná a csapatait, hogy gyilkoljanak meg valakit, vagy puccsot rendezzenek, akkor az a jelek szerint a bíróság döntésének abszolút mentelmi rendelkezése alá esne” – magyarázta Cheryl Bader jogtudós.
Aileen Cannon bírónő július 15-i döntése, miszerint elutasítja a Trump elleni vádakat a titkos dokumentumok helytelen kezelése miatt – bár valószínűleg megfellebbezik és hatályon kívül helyezik –, tovább erősítette az aggódó hangok kórusát.
Amit azonban a legtöbb elemző elmulasztott megjegyezni, az az, hogy az amerikai elnök döntéseivel kapcsolatos jogi elszámoltathatóság hiánya, beleértve a hadsereg halálos erő alkalmazására vonatkozó döntéseket is, nem újdonság.
Az Egyesült Államokon kívüli világ nagy részén már régóta ez a valóság.
Az amerikai elnökök évtizedeken át vezettek illegális háborúkat, terveztek merényleteket külföldi vezetők ellen, tartattak fogva jogtalanul embereket, buktattak meg demokratikusan megválasztott kormányokat, és támogattak elnyomó rezsimeket anélkül, hogy a hazai vagy nemzetközi bíróságok előtt bármilyen jogi felelősségre vonás lehetősége fennállt volna – írja a Foreign Affairs hasábjain megjelent cikkében Oona A. Hathaway, a Yale Egyetem Jogi Karának nemzetközi jogra szakosodott professzora.
Bár a világ minden táján sokan szenvedtek ezektől a jogellenes cselekményektől, az amerikaiak egy buborékban éltek – egy olyan buborékban, amelyet ez a bírósági döntés végre kipukkasztott. Ami valójában annyira ijesztő ebben a döntésben, az az, hogy az elnök cselekedetei az Egyesült Államokon belül ezentúl ugyanolyan ellenőrizetlenek lehetnek, mint az Egyesült Államokon kívül.
Különvéleményében Sotomayor nyugtalanító példát vázolt fel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntésének köszönhetően egy elnök mostantól milyen intézkedéseket tehet, és számíthat büntetőjogi mentességre: „Parancsot ad a haditengerészet különleges erőinek, hogy gyilkosságot kövessenek el egy politikai rivális ellen? Immunitást élvez” Pedig az elnök már régóta büntetlenül utasíthatja az amerikai hadsereget gyilkosságra.
A 2001. szeptember 11-i támadások óta eltelt években az amerikai elnökök hatalmas mértékben kiterjesztették a jogköröket, hogy az amerikai hadsereg halálos erőt alkalmazhasson külföldön
– olykor olyan módon, amely akár a nemzetközi, akár a hazai jogot sértette.
A 2003-ban kezdődött iraki háború közvetlen eredményeként, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkár „törvénytelennek” nevezett, mintegy 300 ezer iraki civilt öltek meg. Becslések szerint több mint 70 ezer afgán és pakisztáni civil halt meg a tálibok, az al-Kaida és a velük kapcsolatban álló erők ellen 2001-ben kezdődött afganisztáni háborúban. Az Egyesült Államok ezt a háborút az ENSZ Alapokmányának 51. cikkére alapozta – egy olyan időszakban, amikor sok állam még nem fogadta el, hogy a cikkelyt fel lehet használni a nem állami szereplők elleni háborúk igazolására is.
Az amerikai hadsereg két évtizeden át vett részt az afganisztáni harcokban, és súlyos vádakkal szembesült háborús bűncselekmények, többek között a Bagram légibázison lévő fogolytáborban elkövetett kínzások miatt. Bagram csak egy volt a számos amerikai létesítmény közül, ahol foglyokat kínoztak. Az Egyesült Államok a világ számos pontján – például Koszovóban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Thaiföldön – működtetett titkos börtönöket, ahol foglyokat kínoztak.
2021 és 2023 között az Egyesült Államok kormánya 78 országban hajtott végre terrorizmusellenes műveleteket, beleértve a szárazföldi harci missziókat legalább kilenc országban. Most már több mint 11 ezer pilóta nélküli repülőgéprendszerrel az Egyesült Államoknak megvan a kapacitása arra, hogy a világ nagy részén légicsapásokat hajtson végre. Ezeket a drónokat általában terroristagyanús személyek megölésére használják.
A közelmúltban ezen támadások között voltak halálos csapások olyan emberek ellen, akiknek a személyazonossága ismeretlen volt, de a megfigyelt viselkedésük megegyezett a terroristákéval.
Célpont lehet például egy katonakorú férfi, aki egy olyan területen tartózkodik, ahol harcok zajlanak, és fegyvernek látszó tárgy van nála. Az elmúlt néhány évben az Egyesült Államok legalább négy országban hajtott végre légicsapásokat. E műveletek többsége a Kongresszus által egy héttel a 9/11-es támadások után elfogadott törvény gyengén értelmezett szövegén alapult, amely felhatalmazza az elnököt, hogy erőszakot alkalmazzon a támadások végrehajtói és az őket bújtató országok, szervezetek vagy személyek ellen.
Évek óta történnek kísérletek arra, hogy az Egyesült Államokat felelősségre vonják az általa elkövetett erőszakért. Ügyvédek az Egyesült Államokban és külföldön is számos keresetet nyújtottak be az amerikai hadsereg és a CIA külföldi műveletei miatt, de csak kevesen jutottak túl az eljárási és joghatósági akadályokon. Ennek eredményeképpen az amerikai elnök már régóta „a törvények felett álló király”, amikor az Egyesült Államokon kívüli akciókról van szó.
Az amerikai bíróságok az elmúlt évtizedekben többször elutasították az elnök által a Kongresszus alkotmányosan előírt felhatalmazása nélkül indított háborúkkal szembeni jogi kifogásokat. A bíróságok még azelőtt elutasították az ügyeket, hogy meghallgatták volna az érveket arról, hogy az elnök megsértette-e a törvényt. Ehelyett általában arra a következtetésre jutottak, hogy az ügyek olyan politikai kérdéseket vetnek fel, amelyek megoldására a bíróságok nem alkalmasak, vagy hogy a felperesek nem rendelkeznek kereseti joggal.
Ezeknek a döntéseknek az volt a következménye, hogy a feje tetejére állították az alkotmányos rendet – a kongresszus mindkét házában abszolút többség kell ahhoz, hogy megpróbálhassák megakadályozni az elnököt abban, hogy háborút indítson – ahelyett, hogy az elnöknek ehhez előzetesen a Kongresszus jóváhagyását kellene megszereznie.
Az Egyesült Államok nem fogadta el egyetlen olyan nemzetközi bíróság joghatóságát sem, amely hatáskörrel rendelkezne annak eldöntésére, hogy az általa vívott háborúk jogszerűek-e. Amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatot indított az amerikai erők által Afganisztánban elkövetett állítólagos kínzások ügyében (a Nemzetközi Büntetőbíróságnak volt joghatósága, mivel Afganisztán is részese a bíróságot létrehozó Római Statútumnak), a Trump-kormányzat példátlan gazdasági szankciókat alkalmazott a bíróság bírái és személyzete ellen, hogy rávegye őket a vádemelés „háttérbe szorítására”.
Az ügy azóta is áll.
Az elnöki mentelmi jog problémáját nem a Legfelsőbb Bíróság Trump kontra Egyesült Államok ügyben hozott döntése hozta létre. Egyszerűen csak rámutatott és kibővítette azt. Az Egyesült Államokon kívül az amerikai elnökök már régóta képesek büntetlenül megszegni a törvényt. Most, hogy ez az Egyesült Államokban is így van, talán meglesz az akarat, hogy tegyenek ellene valamit – írja a szerző.
(Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök a Manhattani Bűnügyi Bíróságon 2024. május 30-án. Fotó: Michael M. Santiago / Getty Images)