Tomasz Stachura, a Baltitech lengyel búvárcsoport munkatársa úgy véli, hogy a szállítmányt egy orosz cárnak szánták. A búvárcsoport, amely a balti-tengeri hajóroncsok feltárására szakosodott, „kincsként” jellemezte a leletet.

40 éve vagyok búvár. Időről időre látni egy-két palackot. De még soha nem láttam ilyen ládákat alkoholos üvegekkel és kosárnyi ásványvízzel, mint ez.

− mondta el a csoport vezetője.

A leletet a svédországi Oland szigetétől mintegy 37 kilométerre délre találták. Két búvár azt mondta, hogy „egy gyors merülést” végeznek, de aztán közel két órára eltűntek. „Innen már tudtuk, hogy valami nagyon érdekes dolgot találtak a mélyben” − tette hozzá Stachura.

Az agyag vizes palackok, amelyeken a német Selters cég márkaneve látható, segítettek nekik a roncs korát megállapítani, mely valószínűleg 1850 és 1867 között volt használatban. Sokak számára a pezsgő érdekesebb, de az ásványvíz egy exkluzív termék volt, amelyet „szinte gyógyszerként kezeltek”, és amely „csak a királyi asztalokra került” − mondta Stachura. 

„Annyira értékes volt, hogy a szállítmányokat a rendőrség kísérte”. A búvárcsoport vezetője hozzátette, hogy szerinte az áru I. Miklós orosz cár asztalára kerülhetett − aki a hírek szerint 1852-ben vesztette el egyik hajóját a térségben.

„Ez megmagyarázná, hogy miért volt a hajón ez a rakomány − ami exkluzívnak számított. Általában, amikor roncsokat találunk, a rakomány alacsony értékű.” Stachura szerint a hajó a Balti-tengeren át Stockholmba vagy Szentpétervárra tartott − ami megint csak illeszkedne az elmélethez.

Ami a pezsgőt és az ásványvizet illeti, a búvárcsapat vezetője úgy véli, mindkettő ma is iható lenne. Egyelőre a kincs a tenger fenekén marad, a svéd hatóságokat értesítették, és az adminisztrációt is el kell végezni, mielőtt a felszínre hoznák. „Már 170 éve ott feküdt, úgyhogy feküdhet ott még egyet évet” − véli Tomasz Stachura.