A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány idén is megrendezi augusztus 1. és 3. között Esztergomban az MCC Fesztet, amelyen három napon át a legváltozatosabb témákban és külföldi szakértők felvonultatásával lesznek izgalmas beszélgetések, rendezvények egy sor helyszínen. Az egyik meghívott Phillip Linderman, nyugalmazott amerikai diplomata, a Center for Immigration Studies igazgatósági tagja és kutatója, akivel előzetesen az amerikai bevándorlási politikáról beszélgettünk.
Adódott a kérdés az amerikai elnökválasztás hajrájában, azután, hogy a Demokrata Párt jelöltje, a jelenlegi elnök, Joe Biden úgy döntött, hogy visszalép a jelöléstől és maga helyett eddigi alelnökét, Kamala Harrist javasolja jelöltnek. Erről azonban hivatalosan majd a Demokrata Párt elnökjelölő konvencióján, gyűlésén kell dönteni augusztus 19–22. között. Szóval a kérdés, hogy miért lett a migráció az egyik legmeghatározóbb politikai beszédtéma a mostani kampányban a két tábor között.
Phillip Linderman szerint a Biden-adminisztráció lépései radikalizálták a közvéleményt mind a legális, mind az illegális bevándorlás kérdésében, hiszen ez egyértelműen látható, hallható a közvélemény számára, amennyiben követték a tudósításokat az USA déli határszakaszáról, a mexikói határ közelében. A kutató úgy véli, a Biden-vezetés azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy hivatalba lépése után gyakorlatilag bátorította a menekülteket, jöjjenek az USA-ba, szívesen fogadják őket. Ennek eredménye lett később az a hatalmas mennyiségű ember a határnál, akiknek ellenőrzése, beengedése komoly kihívás elé állította az illetékes helyi és szövetségi szerveket.
Az emberáradat azonban nem maradt a déli államokban, hanem munka reményében elindult az északabbra fekvő nagyvárosok felé, és ott sok helyen okozott szociális gondokat, gyakran káoszt az egészségügy, illetve az oktatás terén.
Kitértünk arra is, hogy mekkora segítséget jelentett a fal megépítése a mexikói határnál. Linderman úgy vélte, hogy ez a Trump-kormányzat egyik legjobb döntése volt az illegális bevándorlás átmeneti megállítására. Már az első Trump elnökjelölti kampány egyik kiemelt témája volt az illegális bevándorlás megállítása az USA déli határainál. A problémát azt jelentette, hogy a nagyjából 3200 kilométer hosszú amerikai–mexikói határ menti területeket képtelenség minden négyzetcentiméterén ellenőrizni.
Ezért volt fontos, hogy a Trump-adminisztráció végül fizikai akadályok, nevezetesen egy fal felépítése mellett döntött a határ legkritikusabb szakaszain, hogy megakadályozza az ellenőrizetlen bejutást amerikai területre. Összességében 1200 kilométer hosszan védi most kerítést az USA déli határát. Vélhetően – ideológiai megfontolásból – a Biden-kormányzat egészen másként tekint a falra.
Még akkor is, amikor az amerikaiak többsége azt mondja, minden országnak vannak határai, és azokat a határokat meg kell valahogyan védeni. Nem véletlen, hogy Donald Trump 2024-es kampányának egyik lényeges ígérete, hogy a falat – megválasztása esetén – befejezik, mert erre megvannak a szükséges tervek, források.
A szakértő szerint ennek megértéséhez három aspektust kell figyelembe vennünk. Az első, hogy mit kezd az USA azzal a tömeggel, amely bizonytalan, zavaros státusszal rendelkezik, illetve tartózkodik az Államokban. Másodszor be kell fejezni a déli határ védelmét és ki kell ugyanezt terjeszteni a kanadai határszakaszra, valamint a kikötőkre, hogy minimális esélyt adjanak ezáltal az illegális bevándorlásra.
A harmadik pedig az a kérdés, hogy a határok megerősítésével az Egyesült Államok milyen üzenetet küld azon országoknak, ahonnan a migránsok érkeznek. Sok elemző véli úgy, hogy a Biden vezetés megengedő migrációs politikája egyfajta felhívást jelentett azoknak az államoknak, ahonnan a legtöbb menekült érkezett az elmúlt években az USA határaihoz.
A jövőben azonban rendet kell tenni az országon belül is.
Most nagyjából van egy 12 milliós tömeg, amely illegálisan tartózkodik az országban, sokuk már évek óta itt él, egy részük jogi státuszát a Biden-adminisztráció megengedő döntései rendezték
– tette hozzá Phillip Linderman, aki egyben felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Trump már jelezte: az illegálisan az USA-ban tartózkodók egy részét azonnal vissza fogja küldeni saját hazájába, annak ellenére, hogy tisztában van azzal, milyen felzúdulást okozhat ezzel a lépésével.
A problémát az Egyesült Államokkal egyértelműen ellenséges államok jelentik, mint például Venezuela. Az Amerika-barátnak egyáltalán nem nevezhető Maduro-kormány venezuelaiak százezreit biztatta arra, hogy az USA-ban próbáljanak szerencsét, és hagyják el a gazdasági csőd szélén táncoló latin-amerikai országot. Nem gyakran fogadnak vissza menekülteket, de az USA-nak megvannak azok a jogi eszközei, amelyekkel ráveheti a caracasi vezetést véleménye megváltoztatására.
A másik problémás hely Kína. A kínai menekültek Ázsiából általában Mexikóba repülnek és onnan próbálnak beszökni az Államokba. Több ilyen tárgyalás is volt már Pekinggel, hogy fogadjon vissza bizonyos számú menekültet, azonban a kínai álláspont az, hogy akikről szó van, azok már nem is kínai állampolgárok, tehát nemkívánatosak.
A bevándorlási kérdések szakértője megemlített még egy módot, amellyel csökkenteni lehetne az illegális menekültek számát az országon belül. Ez pedig az önkéntes távozás lehetősége. Azokról van szó, akik a próbálkozások ellenére is túl keménynek találják, hogy új életet kezdjenek, vagy elveszítették munkavállalási engedélyüket, jogosítványukat. Ez utóbbi pedig azért fontos, mert ha valaki engedély híján nem tud autót vezetni az USA-ban, akkor gyakorlatilag lehetetlen állást találnia.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az amerikai gazdaság, de különösen a mezőgazdaság bizonyos területein a külföldről érkezett munkavállalók nagyobb hatékonysággal dolgoznak, mint az amerikaiak. Viszont az ő megjelenésük kizár rengeteg olyan amerikait, akik így elesnek a munkavállalás lehetőségétől, mert, mondjuk, nincs megfelelő szakképzettségük.
Éppen 100 éve – idézte fel Phillip Linderman a bevándorlást korlátozó 1924-es törvényt – gyakorlatilag gátat vetettek az addigi korlátlan – elsősorban Európa felől érkező – bevándorlásnak. A gyártulajdonosok és a gazdasági élet vezető szereplői kézzel-lábbal tiltakoznak ellene, hiszen jól képzett európai munkaerő érkezett szinte folyamatosan az Egyesült Államokba. Azonban a döntést végigvitték, amelynek eredményeként az addig munka és jobbára jövőkép nélkül élő fekete amerikaiak is lehetőséget kaptak, hogy részesei legyenek az amerikai gazdaság felvirágoztatásának, és állásokat töltsenek be az ország északi nagyvárosaiban.
A mostani helyzet is valamiképpen hasonlít a XX. század elejihez. Manapság is részben azért kell korlátozni az ellenőrizetlen bevándorlást az USA-ba, hogy lehetőséget kapjon az amerikai társadalom azon rétege is, amelynek nincs felsőfokú végzettsége vagy szakképesítése. Ha csökken a bevándorlás, akkor több, eddig munkanélküli amerikai juthat majd munkához – fejezte be a beszélgetést az amerikai Center for Immigration Studies igazgatósági tagja és kutatója.
(Borítókép: Bevándorlók melegednek a tűz mellett, miután kint töltötték az éjszakát az amerikai – mexikói határkerítés mellett 2022. december 22-én a texasi El Pasóban. Fotó: John Moore / Getty Images)