A hamuhullás megbéníthatja a városi infrastruktúrát, megzavarva a vasúti hálózatot és kiterjedt áramkimaradásokat okozva, és a Japán kormány azt szeretné, ha a helyi önkormányzatok és a vállalkozások a megelőző lépések elfogadásakor referenciaként használnák az intézkedéseket.

„Fontos, hogy különböző lehetőségeket vegyünk figyelembe, mivel egy vulkáni katasztrófa olyan eseményeket okozna, amelyeket még soha életünkben nem tapasztaltunk” – mondta Toshitsugu Fujii, a Tokiói Egyetem emeritus professzora egy találkozón.

A Japán kormány 2020-ban tette közzé az első kárbecsléseket Tokió nagyvárosi területére vonatkozóan arra az esetre, ha kitörne Japán legmagasabb hegycsúcsa, amely a Tokiótól nyugatra fekvő Yamanashi és Shizuoka prefektúrákon húzódik.

A legrosszabb forgatókönyv szerint a kitörés kezdete után 15 nappal a fővárosi Shinjuku kerületben a felhalmozódó hamu elérheti a 10 centimétert.

A becslések szerint 3 centiméteres hamu esetén a hét prefektúra egyes útjai járhatatlanná válnának, kivéve a négykerék-meghajtású járművek számára.

Becslések szerint 490 millió köbméter hamut kellene eltakarítani és ártalmatlanítani, ami körülbelül tízszerese a 2011-ben Japán északkeleti részét pusztító hatalmas földrengés és szökőár által termelt hulladék mennyiségének.

A 3776 méter magas Fudzsi utoljára 1707-ben tört ki. Akkor 16 napig tartott a kitörés, és a történelmi feljegyzések szerint a mai Tokió központjában található helyeken mintegy 4 cm vastag vulkáni hamuréteget hagyott maga után – írja a Kyodo News.