Yair Ansbacher úgy véli, a közel-keleti helyzetre a nyugati, liberális demokratikus erők és a Kelet közötti globális háború részeként kell tekinteni, és ami Izraellel történik, megtörténhet Európával is. A terrorelhárító nemrég Magyarországon járt a Tett és Védelem Alapítvány meghívására, és előadást tartott az Óbudai zsinagógában és a miskolci Zsidóházban. Budapesten beszélgettünk vele, egyebek mellett az alábbi témákat is érintve:

• Véget érnek-e a harcok a Hamász legyőzése után?
• Jöhet-e fordulat a Közel-Keleten, ha Donald Trump nyeri az elnökválasztást?
• Miért lesznek különösen veszélyesek az őszi hónapok?
• Milyen vezetőre lenne szüksége Izraelnek?

Milyennek látja az izraeliek lelkiállapotát a mostani háborús időszakban?

Október 7. óta szörnyű időket élünk, Izraelt nagyon érzékenyen érintik a civil áldozatok és az elrabolt túszok, és sokan szidják a kormányt, de az emberek többsége mégis folytatni akarja ezt a háborút. Sok esetben még azok az anyák is, akik már elvesztették a fiaikat vagy a lányaikat.

A médiában azért látni olyan anyákat is, akik közzétették a túszul ejtett és megkínzott gyerekeik fotóit, és követelik a megegyezést a Hamásszal.

Persze, van ilyen is, de nem ez az átlag, a média sokszor torzít. A túszok kiszabadítása mindenkinek fontos, de az izraeliek 90 százaléka pontosan érti, hogy nem szabad alkut kötni terroristákkal. Túl sok mindent áldoztunk már fel, a korábbi túsztárgyalások nem jártak sikerrel. Gondoljunk a 2006-ban túszul ejtett Gilád Shalit esetére, akiért több mint ezer terroristát adott cserébe Izrael. Közülük került ki Jahja Szinvár, a Hamász egyik jelenlegi vezetője, az október 7-i mészárlás egyik kitervelője. Persze sokan mondanak sokfélét, de nem hiszem, hogy a miniszterelnök végül belemegy az alkuba. Az izraeliek most meg akarják változtatni a történelmet, amihez az kell, hogy egyszer és mindenkorra megsemmisítsük a Hamász-rezsimet.

És ez mennyiben fog új helyzetet teremteni, ha Irán van ezeknek a terrorszervezeteknek a hátterében?

Egyrészt, ha Gázát nem a Hamász fogja irányítani, akkor az összes erőnket északra, a Hezbollahra tudjuk összpontosítani, stratégiailag nagyon fontos, hogy ne legyünk több front közé kényszerítve. De ennél lényegesebb a pszichológiai hadviselés. Iránnak, Egyiptomnak, Jordániának és Szíriának is látnia kell, hogy eltökéltek vagyunk. Most még azt figyelik, hogy október 7. egy véletlen hiba vagy tartós gyengeség volt-e, ami őket is felbátoríthatja egy esetleges támadásra.

Ezért ez a háború nemzetbiztonsági kérdés Izraelnek. Gáza pedig nemcsak csatatér, hanem üzenet az összes környező arab állam és terrorszervezet számára. A Nyugat ezt mindig elfelejti, de a Közel-Keleten csak az erő számít. Van egy arab kifejezés, a hudna, amit tévesen békének szoktak fordítani, de ez valójában fegyverszünetet jelent, és akkor alkalmazzák, amikor az ember gyenge, és erőt gyűjt az újabb harchoz. A béke mást jelent Nyugaton, mint a Közel-Keleten. A dzsungel közepén csak egy üvöltő oroszlán tud rendet csinálni.

És mi lesz a háború után Gázában? Az embereket nem lehet kiiktatni. Mi a biztosíték arra, hogy a Hamász után nem jön létre újabb terrorszervezet a térségben?

Az emberekkel nincs probléma, és ha látják, hogy a Hamász meggyengül, akkor már nem fogják őket támogatni. Tényleg fontos látni, ez egy másfajta gondolkodásmód. Ez a félelem kultúrája, ahol mindig az erősekkel tart az ember, és sosem mondja ki, amit valójában gondol. Ha valaki most kritizálja a Hamászt, három perc múlva felkoncolják az egész törzs előtt. De ha a Hamász meggyengül, és már ez folyamatban van, akkor elpártolnak tőlük az emberek.

Izrael újra az irányítása alá fogja vonni a területet?

Sokféle forgatókönyv lehetséges, de úgy gondolom, hogy egy évig biztosan jelen lesz Izrael az övezetben. Biztosítani fogjuk a civilek ellátását, és közben felszámoljuk a Hamász utolsó sejtjeit is.

És mi a helyzet Európával és Amerikával? Ön szerint mi az oka az egyre erősödő Izrael-ellenességnek?

Izrael sosem túl népszerű. De a britek például elég jól ismerik az arab kultúrát, ők értik Izraelt. Más kérdés, milyen politikát tudnak folytatni úgy, hogy gondolniuk kell a szavazóikra is. És egyre több muszlim él a nyugati országokban. Trump vagy az önök miniszterelnöke például érti, hogy ami Izraelben folyik, az a globális muszlim dzsihád fenyegetés része.

Segítene, ha Trump lenne a következő amerikai elnök?

Természetesen. Ha a Nyugat legfontosabb vezetője, az Egyesült Államok elnöke egy gyenge ember, az befolyásolja a globális erőviszonyokat. És ez nem csak Izraelt érinti. Ennek hatását láthatjuk Kínában, Észak-Koreában, Törökországban, Iránban és Oroszországban. Ezek a nemzetek kihívást jelentenek az USA-nak és a Nyugatnak, és senki se higgye, hogy habozni fognak, ha van lehetőségük elfoglalni a világ trónját. Az a legjobb a világnak, ha a Nyugat erős, és ez nem háborúk szításáról, hanem épp a felelősségről szól.

Politikai szempontból mennyire veszélyes Izraelnek, hogy nem népszerű?

Senkinek sem tesz jót, ha politikailag diszkriminálják, félrelökik, kis ország vagyunk, és mindenkivel jó kapcsolatokat kell ápolnunk, de azt hiszem, ebben a konkrét háborúban valami másról van szó. Ez nem diplomáciai kérdés. Lehet különböző neveken nevezni, de végül is ez az antiszemitizmus régi csúnya arca más formában.

Sokan 9/11-gyel állítják párhuzamba október 7-ét, a világ mégsem áll a két eseményhez egyformán, nem érzik át a történteket. Sokszor még a zsidók is kritizálják Izraelt. Ön szerint mi ennek az oka?

Ez az öngyűlölő antiszemitizmus tipikus esete. Nem gondolom, hogy a zsidók hibája volt, amikor a Dunába lőtték őket Budapesten, ugyanez a helyzet most is. És persze sokan egyszerűen tudatlanok, és mennek a többiek után. Nyugaton most a palesztinpártiság tűnik a népszerűbbnek. Nem látják, hogy a szélsőséges muszlimok a nyugati értékeket és a liberális progresszív eszméket használják fel a saját propagandájuk érdekében, holott ez a világ legintoleránsabb kultúrája.

Homoszexuálisok, emberi jogi aktivisták tüntetnek a palesztinok mellett, miközben őket végeznék ki elsőként a Gázai övezetben. A Nyugat ma gyenge, de szerencsére Amerikában még mindig van egy erős konzervatív réteg, és ezért van esélyünk. A nagy dolog ma egyébként nem a Közel-Kelet, hanem Kína és Észak-Korea. A következő néhány hónap pedig nagyon veszélyes időszak lesz, mert mindenki tudja, hogy nem Biden lesz a következő elnök, új elnök viszont még nincs. Ilyenkor sokan próbálják a saját hasznukra fordítani az átmeneti időszakot, legyen szó akár Kína és Tajvan vagy Észak- és Dél-Korea viszonyáról.

Ön szerint a közel-keleti helyzet hatással lehet Európa vagy Amerika biztonságára hosszú vagy rövid távon?

Úgy gondolom, hogy a közel-keleti helyzetre a nyugati, liberális demokratikus erők és a Kelet közötti globális háború részeként kell tekinteni. Tehát ami Izraellel történik, megtörténhet Európával is. Csak egy példa, az egyik iráni proxy, a húszik Jemenben hónapokra lezárják a tengeri kereskedelem teljes útvonalát, és a világ semmit sem tesz ez ellen, a Nyugat gyengeséget mutat, ettől Irán vérszemet kaphat.

Irán irányítani akarja a világot, és modern kori perzsa birodalomként tekint magára. A siíták felsőbbrendűnek gondolják magukat a többi néphez képest, a nácikhoz hasonlóan gondolkodnak. Nem véletlen, hogy tőlük származik az árja kifejezés is. Nem törődnek az arabokkal, a kurdokkal, a szunnitákkal, az afgánokkal, akik mind a köztársaságuk részei. És nagyon okosak, mindig másokat használnak a vérontásra, például a Hamászt vagy a Hezbollahot.

Az előadása végén említette, hogy a judaizmusnak van egy különleges üzenete a világ számára, és ez a világbéke. Pontosan mit ért ez alatt, hiszen a világ épp azt látja, hogy Izrael körül állandó konfliktus és háború van?

Most valóban háborúban állunk, és győznünk kell, mert ahogy mondtam, senki sem hallgat egy gyenge állatra. De az erő nem elég, a fejlett világ új üzenetet akar, és ez a béke üzenete, hogy elég volt a hódításból. A Bibliában az áll, hogy az üzenet Sionból, Jeruzsálemből fog jönni.

Minden kultúra a saját üzenetét tartja a legautentikusabbnak, miért lenne épp a zsidóké érvényesebb?

A legtöbb nép át akarja venni az uralmat a világ felett, ezt csinálják a muszlimok, ezt tette korábban a kereszténység, az oroszok, a kínaiak. A zsidó kultúra sosem akart hódítani vagy másokat rabszolgasorba taszítani. Ezért van az, hogy a zsidó vallás sem térítő, és a diaszpóra évszázadaiban még csak nem is védekeztek a zsidók a támadóik ellen. Szerintem ez a magyarázata az említett öngyűlölő antiszemitizmusnak is. Vannak olyan zsidók, akik még a látszatát is el akarják kerülni a másokon való uralkodásnak, még akkor is, ha a vád igazságtalan.

Érdekes, mert Izraelt sokan éppen hódítással vádolják, és ismerjük az imperialista zsidó antiszemita sztereotípiáját.

Ez azért van, mert nem jól adjuk át az üzenetet. Az emberek csak a tankokat látják, de azt nem, hogy itt az ideje rendet tenni ahhoz, hogy végre megállítsuk az állandó vérontást. Ehhez majd újfajta vezetésre is szükség lesz Izraelben a háború után. Olyan ember kell az ország élére, aki nemcsak tehetséges, de van hite is, vagyis mélyebben kötődik a valláshoz, de fontos neki a béke is.

Úgy érti, vallásos embernek kellene vezetnie Izraelt? Ennek azért megvannak a veszélyei…

A fanatizmus és a vallás két külön dolog, én egy nemzeti, vallásos, de liberális, békeszerető vezetést tudok elképzelni. Nagyon sok ilyen embert látok most harcolni Izraelben. A szekuláris vezetés nem tudja megadni az emberek számára a választ például arra a lényeges kérdésre, hogy miért vagyunk itt, miért vívjuk ezt a háborút.

Lát olyan politikust, akit el tudna képzelni jövőbeli miniszterelnöknek?

Tegye fel nekem ezt a kérdést pár hónap múlva. Izraelben ma mindenki arról beszél, hogy szükség van egy új jobboldalra. De valójában ez nem is jobb vagy bal kérdése, mindkét oldalon sok hibát követtek el. A haszidizmus alapítója, Baal Sém Tov megtanított minket arra, hogy mindenben meg kell látni az igazságot, és mindenkitől tanulni kell.

Mi a fontos ön szerint a baloldali vagy liberális értékrendben?

Először is a szeretet és a béke iránti igény. Ez egy szent dolog, és fontos zsidó érték, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A második a világ szépségének szeretete, az univerzalizmus és a kultúra szeretete. A baloldal nagyon kreatív, és erre is szükség van. Ez is Isten adománya. Tehát nem egy újabb jobboldali pártnak lesz itt az ideje, hanem egy olyan erőnek, ami összefogja mindkét oldalt. Nagy kihívás egyesíteni az embereket, de ez is hozzátartozik az üzenethez, mert Isten mindannyiunk teremtője, és mindannyiunkra szüksége van.

Mit gondol, meddig tarthat ez a mostani háború? És most nem csak Gázára gondolok. Arról cikkeznek a lapok, hogy a Hezbollahhal is romolhat a helyzet északon.

Ezt nehéz megjósolni, ugyanis a dolgok időközben átrendeződhetnek akár egy újabb háború nélkül is. Ha most határozottan és következetesen végigvisszük a katonai beavatkozást Gázában, akkor az is lehet, hogy ez elegendő lesz. Gázában szerintem még pár hónapra lesz szükség ahhoz, hogy a Hamászt végleg meggyengítsük. A probléma az, hogy Irán nagyon közel van az atombomba előállításához, és mindent meg fog változtatni, ha ez megtörténik.

Az interjú készítője a Kalligram és a Park kiadó írója, rendszeresen publikál a nők társadalmi helyzetéről és a zsidóságról szóló írásokat, cikkeket.

(Borítókép: Izraeli katonák a Supernova fesztivál helyszínén kialakított emlékhelyen, ahol a Hamász vérengzést rendezett 2023. október 7-én. Fotó: Matteo Placucci/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)