Blinken májusban utasította a külügyminisztériumot, hogy vizsgálja felül a Washington és Tbiliszi közötti kétoldalú együttműködést, miután a georgiai parlament elfogadta a vitatott „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amely a civil társadalmi csoportokat, amelyek finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapják, „egy idegen hatalom érdekeit követőknek” minősíti, írta meg a Politico.

Oroszországban egy feltűnően hasonló törvényt használtak a belső ellenzék elhallgattatására. Több tízezer georgiai tiltakozott a jogszabály ellen; a rendőrség könnygázt vetett be a tömeg feloszlatására, az akkori jelentések szerint ellenzéki vezetőket letartóztattak és megvertek.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte a törvény elfogadását. Washington még szankciókat is bevezetett a kormányzó Georgiai Álom párt vezetői ellen, akiket azzal vádoltak, hogy szoros kapcsolatokat ápolnak a Kremllel. A Georgiai Álom júniusban ismét követte Moszkva példáját, amikor törvényjavaslatot terjesztett elő az „LMBTQ-propaganda” ellen.

A georgiai kormány antidemokratikus lépései és hamis nyilatkozatai összeegyeztethetetlenek az Európai Unió és a NATO tagsági normáival.

 − áll Blinken közleményében. Hozzátette, hogy bár az Egyesült Államok befagyasztja a georgiai kormánynak nyújtott támogatásokat, „továbbra is támogatni fogja azokat a programokat és tevékenységeket, amelyek a demokrácia, a jogállamiság, a független média és a gazdasági fejlődés megerősítésével a georgiai nép javát szolgálják”.

Az Európai Unió is erőteljesen reagált: közölte, hogy a hónap elején leállította Georgia csatlakozási folyamatát, amivel gyakorlatilag befagyasztotta a 30 millió eurós pénzügyi támogatást is.