Egy zsebkendőnyi öböl melletti horvát falu lakói abban bíznak, hogy a vízfelület jellegének átminősítésével bekerülnek a Guinness Rekordok Könyvébe, a nemzetközi elismeréssel pedig turisták hada indul a térségbe.
Egy horvát falu a földrajz átírásával tenne szert világhírnévre, és nem kizárt, hogy a próbálkozásuk sikerrel jár, mert a tenger definíciója nincs kőbe vésve. Általában egy nagy kiterjedésű – az óceánnál persze kisebb – sós víztömeg. Peremtengernek nevezik, ha áramlatok kötik össze az óceánnal; beltengernek, ha keskeny csatornákon érintkezik a „nagy testvérrel”. Tenger lehet egy nagy, sós vizű tó egy kontinens belterületén.
A Kaszpi-tengert például tónak is hívják, az Aral-tavat néha tengernek. A jóval kisebb Holt-tengert sehol nem nevezik tónak, miközben az édes vízű Galileai-tó tenger néven is ismert.
Horvátország eddig is népszerű volt a magyarok körében. Nyilván sokak kíváncsiságát felkeltené a világ legkisebb tengere, és ha már amúgy is arra járnak, ellátogatnának a Karini-tenger partjára. Az öblöt ugyanis hivatalosan már most tengernek nevezik, csak erről a Guinness még nem vett tudomást.
Épp a pénzt költő turisták vonzása a cél, és ezt nem is titkolják a vízparti két csöppnyi faluban, Felső- és Alsó-Karinban.
A Karini-tenger a dalmáciai Zárától keletre fekszik, nagyjából 30 kilométeres távolságra, ugyanannyira, mint a környék másik, gasztronómiai nevezetessége: egy vendéglő, ahol csupán két fogás közül lehet választani, így étlap, de még evőeszköz sincs.
A Karini-tenger méretre inkább tengerszemnek felel meg.
A felülete még a hat négyzetkilométert sem éri el. „Néhány karcsapással átúszható” – állítják a helyiek, akiket a Reuters idézett. Egy csatorna köti össze a némi nagyzolással szintén tengernek nevezett, jóval nagyobb Novigradi-öböllel, amelyet egy másik csatorna kapcsol össze az Adriával.
Karinsko more je gotovo zatvoreni morski zaljev spojen s Novigradskim morem. Nalazi se gotovo 30 km istočno od Zadra, a lokalni entuzijasti se nadaju da će Guinnessova knjiga rekorda i zvanično verifikovati Karinsko more kao najmanje more na svijetu. pic.twitter.com/Z2VDlK0W1n
— Al Jazeera Balkans (@AJBalkans) July 25, 2024
Sekélynek nem mondható, a Karini-tenger átlagos mélysége eléri a 12 métert. Édesvízi patakok is táplálják, amelyek a tengervízzel keveredve gyógyító iszapot hoznak létre. Az öbölben azonban védett állatok, köztük delfinek és tengeri teknősök is megbújnak.
A fellengzősen Karini riviérának nevezett idegenforgalmi egyesület vezetője mindent megtesz annak érdekében, hogy a Karini-tenger nemzetközi hírnévre tegyen szert. A tervek között szerepel, hogy benyújtják pályázatukat a Guinnessnél is, amely jelenleg a 13,5 ezer négyzetkilométeres, törökországi Márvány-tengert jegyzi hivatalosan a legkisebbként.
A Márvány-tenger a Boszporuszon, valamint a Dardanellákon át a Fekete-tengert köti össze az Égeivel.
A tengerek – a Guinness definíciója szerint „az óceánoknál kisebb, de ahhoz csatlakozó, szárazfölddel körülvett víztömegek”.
A meghatározás szerint a Karinit nem illeti meg a tenger megnevezés. Ennek ellenére az egyik helybeli – magától értetődően – a legszebb tengernek nevezi. Ha pedig sikerül bekerülni a Guinnessbe, az lesz csak igazán nagyszerű – mondta Danko Vivodinac.
(Borítókép: Drónnal készült felvétel a Karin-tengerről, Pridraga, Horvátországból 2024. július 23-án. Fotó: Antonio Bronic / Reuters)