Ri Il-kjü a legmagasabb rangú disszidens, aki 2016 óta megszökött Észak-Koreából, és hét alkalommal találkozott szemtől szemben Kim Dzsongunnal. A volt diplomata, aki Kubában dolgozott, amikor tavaly novemberben családjával Dél-Koreába menekült, bevallása szerint „remegett az idegességtől”, amikor először találkozott Kim Dzsongunnal, de minden egyes találkozás során „mosolygósnak és jó hangulatban” találta a vezetőt.

„Gyakran dicsérte az embereket és nevetett. Átlagos embernek tűnt” − mondta a volt diplomata a BBC-nek. De nincs kétsége afelől, hogy az észak-koreai elnök bármit megtenne a túlélése érdekében, még akkor is, ha ez azt jelentené, hogy Észak-Korea minden lakóját meg kell ölnie: „Csodálatos ember és apa lehetett volna, de istenné változtatása szörnyű lényt csinált belőle.”

Ri Il-kjü elárulta, hogy Észak-Korea még mindig úgy tekint Donald Trumpra, mint akivel tárgyalhat a nukleáris fegyverprogramjáról, annak ellenére, hogy a közte és Kim Dzsongun között 2019-ben megszakadtak a tárgyalások.

Donald Trump korábban elnökségének egyik legfontosabb vívmányaként üdvözölte a Kimhez fűződő kapcsolatát. A múlt hónapban pedig azt mondta egy nagygyűlésen, hogy az észak-koreai elnök szeretné, ha visszakerülne a hivatalába. Mint fogalmazott: „Azt hiszem, hiányzom neki.”

Észak-Korea reméli, hogy ezt a szoros személyes kapcsolatot a maga javára tudja fordítani, tette hozzá a volt diplomata, ellentmondva Phenjan múlt havi hivatalos nyilatkozatának, miszerint „nem érdekli”, ki lesz az elnök.

Ri Il-kjü szerint a kommunista ország soha nem fog megszabadulni fegyvereitől, és valószínűleg olyan alkut keresne, amely az USA szankcióinak feloldásáért cserébe befagyasztja nukleáris programját. Viszont szerinte Phenjan nem tárgyalna jóhiszeműen. Az atomprogram befagyasztásába való beleegyezés „egy trükk, 100%-os megtévesztés lenne”.

Élet-halál küzdelem

Ri Il-kjü akkor döntött a disszidálás mellett, amikor elutasították azt a kérését, hogy Mexikóba utazhasson, hogy megműtsék a nyakában lévő porckorongsérvét. „Észak-Koreában a felső 1 százalék életét éltem, de ez még mindig rosszabb, mint egy középosztálybeli családé délen” – fogalmazott.

Kubai diplomataként mindössze havi 500 dollárt keresett, ezért kubai szivarokat árult illegálisan Kínában, hogy családja eltartására elegendő pénze legyen. Amikor először beszélt a feleségének a disszidálási szándékáról, az asszony annyira megrémült, hogy szívproblémákkal kórházba került. Ezt követően titokban tartotta terveit, és csak hat órával a repülőgépük indulása előtt osztotta meg vele és gyermekével.

A volt diplomata szerint azokat az észak-koreaiakat, akiket disszidáláson érnek, általában néhány hónapig kínozzák, majd szabadon engedik őket. „De a magunkfajta elit számára csak két lehetőség van: életfogytiglan egy politikai fogolytáborban vagy kivégzőosztag általi kivégzés.”

„Valójában az észak-koreaiak még jobban vágynak az újraegyesítésre, mint a dél-koreaiak. Mindenki úgy véli, hogy az újraegyesítés az egyetlen módja annak, hogy gyermekeiknek jobb jövőjük legyen. Mára a Kim Dzsongun rezsim brutálisan kioltotta az emberekben megmaradt legcsekélyebb reményt is” − véli Ri Il-kjü.

Észak-Koreának jól jött az orosz–ukrán háború

Észak-Korea és Oroszország közelmúltbeli szorosabb kapcsolataira rátérve Ri szerint az ukrajnai háború szerencsét hozott Phenjan számára. Az Egyesült Államok és Dél-Korea becslései szerint Észak több millió lőszert adott el Moszkvának az invázió támogatására, cserébe élelmiszerért, üzemanyagért és valószínűleg még haditechnikáért is.

Szerinte az üzlettel Oroszország „kiskaput” teremtett az Észak-Koreával szembeni szigorú nemzetközi szankciók terén, ami lehetővé tette számára, hogy „szabadon fejlessze nukleáris fegyvereit és rakétáit, és megerősítse védelmét, miközben megkerülte, hogy az Egyesült Államokhoz forduljon szankciók enyhítéséért.”

„Észak-Korea tudja, hogy a túlélés egyetlen útja, az inváziós fenyegetés megszüntetésének és gazdasága fejlesztésének egyetlen módja az Egyesült Államokkal való kapcsolatok normalizálása” – mondta a volt diplomata.

Ri Il-kjü szerint Kim Dzsongun tudatában van, hogy ez a közeledés átmeneti, és hogy a háború után Oroszország valószínűleg megszakítja a kapcsolatokat. Ezért az észak-koreai elnöknek nem mindegy, ki az Egyesült Államok elnöke.