Egy Oslótól nagyjából félezer kilométerre található, nyugat-norvégiai, festői, zöld mohával és cserjével borított hegy évtizedek óta hasad. A keleti fele évente tíz centit veszít a magasságából, azaz fokozatosan és megállíthatatlanul a Sunnylvs-fjordba csúszik. Ha végképp beomlik, toronyház magasságú hullámokat korbácsolhat.
„Az egész hegyoldal meglazult, inog, és veszélyes omlást idézhet elő” – magyarázta Lars Blikra geológus, aki a norvég vízügyi igazgatóság megbízásából két évtizede figyeli az Åkerneset-hegyen bekövetkező változásokat.
A sziklafalban már évtizedekkel korábban, 900 méteres magasságon kialakult egy 600 méteres repedés – írta az Index még 2007-ben. Lars Blikra irányításával már akkor a sziklába fúrva szondákat és mérőműszereket helyeztek el, hogy idejekorán figyelmeztessék és kimentsék a lakosságot.
A lezúduló sziklák egyben vagy darabokra törve a „fjordba zuhannak, és cunamit okoznak” – erősítette meg most is a geológus.
Hogy mikor?
A szakértő szerint „ez bekövetkezhet két-három éven belül vagy ötven év múlva”, majd széttárta a karjait:
Nem tudjuk.
A norvég polgári védelem 2016-ban készült kockázatértékelése szerint 54 millió köbméter szikla válhat le. A hegyomlás gerjesztette hullámok percek alatt eláraszthatják a fjord peremén található tíz települést.
A lehetséges természeti csapás ihlette a 2015-ben bemutatott Bølgen, A hullám című katasztrófafilmet.
Az abban látott pusztítás a „valós életben” is bekövetkezhet – mondta Blikra.
Egy váratlan földcsuszamlás alig néhány kilométerrel odébb, 1934-ben 64 méter magas szökőárat gerjesztett, amely negyven ember halálát okozta.
Nagy a valószínűsége annak, hogy egy olyan »esemény« következik be, amely komoly veszélyt jelent Norvégiára
– figyelmeztetett a geológus. A legnagyobb kockázatnak a fjord belső végén elhelyezkedő két falu: Hellesylt és Geiranger van kitéve.
A legborúlátóbb forgatókönyv szerint a turisták körében népszerű helységeket 70–80 méteres szökőár boríthatja el.
A hetvenes éveiben járó Olav Arne Merok az egész életét Geirangerben élte le, és a legkevésbé sem aggódik.
Ha a cunami magassága eléri a 90 métert, akkor víz alá kerülünk
– mondta, majd harsány nevetésben tört ki. Aztán komolyra fordította a szót, és hozzátette: „Nem élhetünk állandó rettegésben.”
A leselkedő és folyamatos veszély miatt az Åkerneset a világ egyik legjobban megfigyelt hegye. Műszereket helyeztek el nemcsak a felszínen, hanem mélyen a gyomrában is, amelyek minden rezdülést figyelnek, és szükség esetén azonnal riasztanak.
A hegyoldal figyelmeztetés nélkül nem zuhan a fjordba – ezt állítják a geológusok.
A végső törést olyan előjelek előzik meg, amelyek elegendő időt biztosítanak az evakuálásra.
„Rémálomszerű forgatókönyv” – ismerte el az újonnan megválasztott polgármester, de Einar Arve Nordang szerint „készen állnak” a lakosság kimenekítésére. Minden vészhelyzeti terv elkészült, és a hatóságok pontosan tudják, mi a teendő – ha eljön az ideje.
A földtani szakértők eközben azon töprengenek, hogyan lehetne késleltetni az elkerülhetetlent.
Az egyik opció a túlsúlyt okozó víz lecsapolása a hegyről, de ez roppant bonyolult és költséges eljárás, mert minden szükséges berendezést helikopterrel kellene az Åkernesetre szállítani.
Egy ilyen művelet azonban „jelentősen” késleltetné a hegyomlást a vízügyi igazgatóság vezetője szerint.
Akár ezer évvel is el lehetne halasztani a katasztrófát – véli Sverre Magnus Havig.
(Borítókép: Sunnylvs-fjord. Fotó: Shutterstock)