Hét év után visszatér Spanyolországba Carles Puigdemont, a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás alatti katalán elnök, hogy megakadályozza a függetlenséget ellenző Salvador Illa elnökké választását a katalán parlamentben. Azonban a függetlenségpárti Junts pártelnöke ellen továbbra is letartóztatási parancs van érvényben Spanyolországban, így kétséges, hogy egyáltalán be tud-e lépni a parlament épületébe. Ráadásul Illa nagyon illékony többséget is fel tud mutatni a parlamentben, mivel elnökségét a másik függetlenségpárti párt is támogatja – Puigdemont célja, hogy jelenlétével elbizonytalanítsa őket. Az egyetlen kérdés, hogy visszatérése elkeseredettnek tűnő kísérlet, vagy pedig a függetlenségi mozgalmat újraélesztő diadal lesz.
Augusztus 8-án, csütörtökön rendeznek vitát a katalán parlamentben a leendő új kormányról, majd tervek szerint ezután a 135 tagú törvényhozás szavazna a választásokat megnyerő, a katalán függetlenséget ellenző, unionista Salvador Illa elnökségéről (Katalóniában elnöknek hívják a kormányfőt).
Ugyanakkor váratlan személy írhatja felül Illa és pártja, a Spanyolországban is kormányzó szociáldemokrata PSC (Partit deis Socialistes de Catalunya) terveit,
ugyanis hét év száműzetés után visszatér Katalóniába a függetlenségi mozgalom vezetője, a jelenleg is körözés alatt álló Carles Puigdemont, hogy megakadályozza a kormányalakítást.
Puigdemont szerda reggel jelentette be közösségi oldalán egy videóban, hogy úton van Barcelona felé, hogy a csütörtök reggel kilenckor kezdődő ülésen megválasztott képviselőként részt vegyen, és célja, hogy megakadályozza a szerinte spanyolbarát, unionista kormány megalakulását.
Múlt hétvégén háromoldalas levélben magyarázta el, hogy a „spanyol elnyomás” miatt kell visszatérnie hazájába, és nem tart attól, ha letartóztatják, hiszen már korábban is volt őrizetben rövid ideig Németországban és Olaszországban is.
Az egykori katalán elnök ezenkívül arra kérte pártja, a jobbközép függetlenségpárti Junts szimpatizánsait, hogy ők is menjenek el a katalán parlamentnek helyet adó Ciutadella parkba, hogy így próbálják megakadályozni az Illa-kormány megszavazását, és reményei szerint a letartóztatását.
A Junts-vezér Puigdemont a 2017-es függetlenségi népszavazás – madridi olvasat szerint zendülés, a katalán nacionalisták olvasata szerint pedig karhatalommal levert referendum – óta Belgiumban és Franciaországban él, hogy elkerülje Spanyolországban a letartóztatását, ugyanis még a népszavazás miatt zendülés, lázadás, valamint sikkasztás miatt elfogatóparancs van érvényben, és a madridi Legfelsőbb Bíróság már 2017 óta próbálja elérni a kiadatását, azonban rövid németországi és olaszországi letartóztatásán kívül ezt nem sikerült összehozni.
Annak ellenére, hogy a madridi törvényhozás – épp Puigdemont pártja, a Junts és a másik katalán függetlenségpárti párt, a baloldali ERC (Esquarre Republicana) tárgyalóinak hála – még május végén elfogadott egy amnesztiatörvényt a 2017-es események kapcsán, azaz elméletben nem lehetne letartóztatni senkit, aki a függetlenségi népszavazáson részt vett,
Puigdemont ellen továbbra is érvényben van a letartóztatási parancs, mivel az amnesztiatörvényt többen is megtámadták a bíróságon.
Emiatt biztos, hogy az egykori katalán elnököt letartóztatja a spanyol vagy a katalán rendőrség, amint meglátja. Így pedig hiába próbálná megzavarni a parlamenti vitát, majd Illa megszavazását, vélhetően még a parlamentbe se tud bejutni, hiszen a francia–spanyol határtól még 130 kilométert kéne megtennie a több mint háromszáz éves katalán parlament épületéig. Ráadásul érkezése miatt a katalán rendőrség szigorított is a biztonsági előírásokon, és csupán egy bejáraton érkezhetnek meg a képviselők, miközben a titkos alagutakat is őrzik.
Ezzel valószínűleg csak ideig-óráig tudná megakadályozni abban korábbi szövetségeseit, a szintén függetlenségpárti ERC képviselőit, hogy ne szavazzák meg az unionista Illát elnöknek, mivel az ERC még hétfőn állapodott meg a PSC-vel és a Spanyolországban a szövetségi kormányban szintén részt vevő újbaloldali Sumár mozgalommal, hogy a katalán nyelv használatáért és különböző gazdasági programokért cserébe megszavazzák Illa kormányát.
Az alkunak valószínűleg szintén részese volt a Pedro Sánchez által vezetett madridi kormány is, ugyanis az ECR-es Pere Aragones többek között azzal a feltétellel hajlandó megszavazni képviselőivel Illát, ha a Katalóniában begyűjtött adók 100 százaléka az autonóm közösségben marad, azaz nem kerül a madridi államkasszába.
Ugyanakkor Puigdemontnak elég lehet, ha jelenlétével és letartóztatásával csupán egy függetlenségpárti képviselőt elbizonytalanít, ugyanis a három pártnak összesen együtt 68 mandátuma van, azaz épp egy hajszállal van meg a többségük a katalán parlamentben.
Vélhetően arra játszik, hogy letartóztatásával és a parlament elé hívott tömeggel szégyenérzetet keltsen egykori szövetségeseiben, akikkel egyébként 2018 és 2022 között közösen kormányoztak, amíg a függetlenség ügyén össze nem vesztek és a Junts ki nem lépett a Pere Aragones által vezetett kormányból.
Illa mögött jelenleg megvan a kellő támogatás – emiatt is hívták össze a parlamentet –, így amennyiben Puigdemontot letartóztatják, azzal vélhetően csak elhúzza a kormányalakítást, nem pedig megakadályozza. Valószínűsíthető letartóztatása után az egyébként Junts-os Josep Rull házelnök azt ígérte, berekeszti az ülést, hiszen a héten egy interjúban arról beszélt, ilyen esetben nem tartaná helyénvalónak, ha a parlament folytatná aznap a munkát.
Rull ebben az interjúban a katalán alkotmányra és a parlament házszabályaira hivatkozva amellett érvelt, hogy Puigdemontot egyébként nem is tartóztathatnák le, amennyiben belép az épületbe,
hiszen az alkotmány és a házszabály tiltja, hogy bárkit is az épületben őrizetbe vegyenek. Emellett Rull azt ígérte, amennyiben Puigdemontnak sikerülne belépnie a parlamentbe, akkor az irodájában védi meg pártelnökét a letartóztatástól.
Ugyanakkor ha Puigdemontnak a mutatványával – akár bejut az ülésbe, akár nem – sikerülne elbizonytalanítani akár egy ERC-s képviselőt is, akkor könnyen harcolhatna ki új parlamenti választásokat,
mivel a katalán kormánynak legkésőbb augusztus 26-ig meg kell alakulnia, amennyiben ez nem jön össze, akkor május után ismét választásokat tartanak az autonóm közösségben.
Ugyanakkor ezt mind Illa, mind Aragones szeretné elkerülni – utóbbi korábban nyilatkozta, hogy nem érdekük egy újabb választási kampány, ráadásul a PSC-vel megkezdett tárgyalások óta még csökkent is az ERC támogatottsága, amivel még kevesebb mandátumot szereznének, mint májusban.
Az Illa-kormány megalakulása mellett Puigdemontnak másik feltételezett célja a katalán függetlenségi mozgalom újraélesztése, hiszen 2017 óta folyamatosan csökken azok száma, akik függetlenedni szeretnének Spanyolországtól.
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint mindössze a katalánok 40 százaléka szeretne független köztársaságot, míg 53 százalékuk továbbra is részese akar maradni a Spanyol Királyságnak – ez a közvélemény-kutatások mellett a függetlenségpárti pártok támogatottságán is meglátszik, hiszen mind a májusi parlamenti, mind a júniusi EP-választásokon rosszabbul szerepelt a Junts és az ECR is, mint 2021-ben vagy 2019-ben.
Így elég kérdéses, hogy az időközben leginkább a gazdasági helyzet, valamint a túlturizmus miatt aggódó katalánok ismét beállnának-e Puigdemont és a függetlenségi mozgalom mögé, amennyiben az egykori katalán elnököt letartóztatnák.
(Borítókép: Carles Puigdemont Franciaországban, 2024. július 27-én. Fotó: Albert Llop / Getty Images)